Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Hiába a sokmilliós nyeremények, meg a lexikonfejű postások, azért a televíziós vetélkedőkkel lassan ugyanúgy vagyunk, mint a premier plánban fényképezett tömegsírokkal, meg az este nyolc előtt, figyelmeztetés nélkül arcunkba nyomott playmate-mellekkel: először még megállt a kezünkben a távvezérlő, de most már továbbkapcsolunk, fel sem nézünk a vacsorából.
A Legyen Ön is milliomos kifáradása óta az egész világon válságban a vetélkedőipar, a nézők már unják a csillagrombolók vezérlőtermeit utánzó díszleteket, meg az okoskodó, szemüveges szobaprofesszorokat, akik úgyis elbuknak egy negyvenmilliós kvantummechanikai kérdésen. Vetélkedőnek álcázott, agyatlan táskanyitogatás, taxiba telepített kvízshow, meg műveltségi blöff: az amerikai és a nyugat-európai formátumgyárak rendíthetetlenül keresik a megoldást, így nem meglepő, hogy a nagy kínlódásban valaki végül elővette a régi hollywoodi szabályt, miszerint gyerekkel és kutyával mindent könnyebb eladni.
Kutyákkal azért nehéz műveltségi vetélkedőt forgatni (és nemcsak azért, mert a yorkshire terrierek például fel sem érik a műfajban kihagyhatatlan pultot, a rottweilerek meg híresen rosszak reál tárgyakból), így maradnak a gyerekek, meg az Amerikában mérsékelt sikerrel futó Okosabb vagy, mint egy 5.-es?
Mondom, hiánygazdaság van, hiába szeretnénk kempingbiciklit, ha negyvenkettes fehér tornacipő érkezett, hát megvesszük azt is. Így kerülhetett a Tv2-höz a Foxon pár hónap alatt kifulladt vetélkedő, amiben gyerekek és felnőttek mérik össze a tudásuk az általános iskola első öt évének tananyagából. Anyu örülhet, hogy milyen aranyos, kész tudós, pedig csak tizenegy, apuka meg röhöghet a szerencsétlen egyetemi adjunktuson, aki még az általános iskolai tananyagot sem tudja.
Ha most elfelejtjük, hogy a Tv2 még a műsor címét sem tudta helyesen leírni (mondjuk elég nehéz, hiszen a beismerés ellenére rosszul szerepelt a stúdió félméteres betűin), akkor első látásra nem sok mindenbe lehet belekötni: a díszlet szebb és látványosabb, mint az amerikai eredeti, és a szereplőválogatásra sem lehet panasz. Tilla a legjobb választás (ha nem az egyetlen), a műsorban szereplő gyerekek pedig pont olyan stréberek, ahogy azt a tévé elé ilyentájt visszaszédelgő anyukák szeretik.
De hát hosszú, egész estés, szélesvásznú vetélkedő ez, így van időnk alaposan megnézni mindent. Kiderül, hogy a gyerekek nagyon tudnak, minden ötödikes minden kérdésre hibátlanul, csípőből, aztán meg látványosan unatkoznak, hogy még idegesítőbbek legyenek. Vicceset mondani, vagy legalább gonoszan kiröhögni a nénit, azt persze nem. Biztos mindegyik dicséretes ötöst kapott magatartásból, meg beköpte a padtársát, ha puskázott a töri röpdogán.
Persze nem a kamerától szeppentek meg, csak stréberek és alkalmazkodnak a tanár bácsihoz, Tilla pedig csak azért sem gúnyolja ki játékosokat, még ha ez is lenne a műsor lényege. Bezzeg, Jeff Foxworthy a Foxon kioszt a vízvezeték-szerelőtől kezdve az elméleti közgazdászig mindenkit, és aztán cinkosan összenevet a gyerekekkel. És még csak nem is bántóan bunkó.
Pedig hiába Till Attila szinte az egyetlen magyar tévés műsorvezető, aki képes egy kvázi élő adásban önfeledten hülyéskedni, anélkül hogy kibukna belőle a humortalan tahó, ha csak visszafogottan röhögcsél, meg téblábol a tábla előtt, mint egy másnapos osztályfőnök. Mintha egy horrorfilmben csak meglóbálnák néha a motoros fűrészt, de nem pöccentenék be, mert az túl hangos, meg túl ijesztő.
Ez persze azért ilyen bántó, mert van időnk elgondolkodni a részleteken. Az Amerikában csupán húsz perces vetélkedőből ugyanis a Tv2 egy egész tanórát kitöltő, negyvenöt perces műsort csinált, és nem a kérdésekből, meg a válaszokból lett több, hanem a bemutatkozásból, a szabályismertetésből, meg a játékosok tépelődéséből. A vége felé az egész unalmasabb már, mint egy statáriális felelés a dupla fizika órán, ahol neked már a legelején kiosztották a karót.
Pedig az Okosabb vagy, mint egy 5.-es? hetente egyszer akár kellemes időtöltés is lehetne. A díszlet, a műsorvezető és a gyerekek már megvannak, talán ideje lenne kezdeni is velük valamit. Mert ez így csak négyes alá, az is vékonyan. És csak mert jó napom van, meg otthon hagytam a hármast író tollam.
Péntekenként este kilenctől a Tv2 műsorán.