Hány milliót ér egy korhatárkarika?

2005.04.13. 18:51
Az utóbbi években negyvenszeresére nőtt a kereskedelmi csatornákra kirótt bírságok összege. Vajon az egyre fokozódó nézettségi verseny következtében nőtt a törvénysértések száma, vagy az ORTT keményített be? Több vér, szex és reklám van ma a tévékben, mint korábban vagy az állam megsarcolja a vastagon nyereséges médiavállalkozásokat? Ki rajzolja a korhatárkarikákat? Cikksorozatunk második része.
A magyar kereskedelmi televíziózás története során évről évre nőtt az Országos Rádió és Televízió Testület által kiszabott bírságok száma, sőt a büntetések nagysága is meredeken emelkedett. Cikksorozatunk első részében a helytelen filmfinanszírozás, illetve a reklámidő-túllépés miatt kirótt bírságokat jártuk körül, most a korhatár-karikák problémájával foglalkozunk.

A nem megfelelő korhatár-besorolás miatt is nagy összegű bírságokat, illetőleg felfüggesztéseket szab ki az ORTT, miközben a kereskedelmi csatornák képviselői még mindig úgy érzik, hogy a testület döntéseiben túl sok a szubjektív elem, így szinte lehetetlen elkerülni a büntetést.

Bruce Willis csak felnőtteknek

"Az ORTT indoklásaiban vagy az amerikai vagy különböző európai besorolásokra hivatkozik, ahogy éppen az érdekei diktálják" - mondta el kérdésünkre Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, aki szerint a magyar mozibesorolást sem érdemes követniük, hiszen gyakran előfordul, hogy amíg a mozikban 16 év felettieknek címkével fut egy alkotás, addig az ORTT külföldi példákra hivatkozva 18 év felettieknek besorolást tart csak elfogadhatónak.

Bruce Willis Még drágább az életed című akciófilmjét például a mozikban 16 éven aluliaknak nem ajánlott besorolással vetítették, az RTL Klubot mégis megbüntették, amikor a 16-os karikát rakta ki a film alatt, mondván, Angliában a vágatlan film videokazettáját nagykorúknak javasolták.

"Arra is volt példa, hogy ugyan az eddig említett nagy országok besorolásaival megegyezett a magyar korhatárkarika, ekkor a büntetés kiszabásánál az ORTT a szigorúbb - egyébként az európai rendszerektől eltérő korhatárokat alkalmazó - argentin vagy ausztrál besorolásra hivatkozott" - panaszkodott Kolosi Péter.

Az ORTT a két nagy kereskedelmi televízióra évenként a következő kötbér szankciókat szabta ki:
TV2 RTL
1998. 15.008.000 803.000
1999. 19.890.000 19.673.500
2000. 94.489.000 47.849.800
2001. 35.053.428 22.955.086
2002. 40.911.026 48.691.868
2003. 127.077.652 287.545.948
2004. 473.820.943 833.087.999
"A besorolás helyességét természetesen a Testület állapítja meg, a műsorszolgáltatók által is jól ismert úgynevezett klasszifikációs állásfoglalás szempontjai szerint, és az ORTT Irodája szakértői apparátusának javaslata nyomán. Az ilyen ügyekkel foglalkozó munkatársak mindannyian a terület szakértői" - mondta el a kereskedelmi csatornák panaszára reagálva Dr. Bencsik Márta, az ORTT jogi osztályának vezetője, aki azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a jogerős bírósági döntések nyolcvan százalékban az ORTT-nek adnak igazat a korhatár-besorolás kérdésében.

"Más uniós országokkal ellentétben Magyarországon a tévéadók nem kérhetnek előzetes véleményezést vagy konzultációt a vitás műsorszámok esetében. - jegyzi meg viszont Kaszó Klára, aki szerint az ORTT fél, hogy előzetes cenzúrával vádolnák, ezért a műsorszolgáltatóra bízza a pontos besorolás elvégzését, de azt már nem mondja meg, hogy milyen objektív mérce alapján lehetne elvégezni ezt a feladatot.

Arra a kérdésünkre, hogy az ORTT, ha a korhatár-besorolás szankcionálásakor hatóságként lép fel, miért nem igyekszik a törvénysértések megelőzése érdekében is tenni valamit, miért csak az utólagos bírságokat szabja ki, azt a választ kaptuk, hogy a kategóriába sorolás a hatályos törvények szerint a műsorszolgáltatók feladata, az ORTT azt ellenőrzi, helyes volt-e a besorolás.

"A televíziók számára segítséget jelent az az ORTT honlapján megtalálható filmadatbázis, amely a magyarországi mozikban 1982 óta vetített valamennyi filmet tartalmazza a magyar mozi korhatár besorolással együtt, továbbá kiegészült az adatbázis az amerikai, angol és német hivatalok ajánlásaival" - tette hozzá Bencsik Márta, ezzel is hangsúlyozva, hogy az ORTT minden segítséget megad a kereskedelmi csatornáknak a helyes korhatár-besoroláshoz.

Az ORTT honlapján azonban ennek némiképp ellentmond az adatbázis bevezetőjében található figyelmeztetés, miszerint "Az egyes filmalkotások kapcsán közölt korhatár-kategóriák elsősorban a filmszínházakban való vetítésre vonatkoznak, illetve a különböző filmklasszifikációval foglalkozó intézmények és szervezetek véleményét tükrözik. A műsorszámok besorolásának utólagos ellenőrzése során az ORTT álláspontja ezektől eltérhet, miután a kiskorúak védelme kapcsán figyelembe kell venni, hogy a befogadás körülményei jelentősen különböznek a televíziózás és a mozilátogatás esetében".

Sötétség vagy milliók?

A korhatár-besorolás problémáját ráadásul bonyolítja, hogy a Tv2 egy rossz karika kirakása miatt súlyos milliókat veszthet a szerződésmódosítás óta, míg az RTL Klub még mindig csak adásfelfüggesztést kaphat.

"Egy ilyen adásfelfüggesztés Sokszor sokkal nagyobb anyagi veszteséget jelent a reklámblokkok kiesése és az adott nap nézettségcsökkenése révén. Az adásfelfüggesztés ugyanis annak vége után is érezteti hatását a nézettségen" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Kolosi Péter.

"Az RTL Klubot az ORTT a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megszegése esetén adásfelfüggesztéssel, azaz az elsötétítéssel sújtja, mivel ezzel a televízióval nem sikerült elérni a műsorszolgáltatási szerződésnek a médiatörvény új rendelkezéseit átvezető módosítását, így nem alkalmazhatunk szerződés kötbér szankciót" - mondta el Dr. Bencsik Márta, az ORTT jogi osztályának vezetője.

Bencsik emellett megjegyezte, hogy a szerződésmódosítást aláíró Tv2 büntetéseinek mintegy negyedét tették ki a rossz korhatár-besorolás miatt kirótt bírságok, azaz körülbelül százmillió forintot kellett fizetnie a csatornáknak a rosszul megválasztott karikák miatt.

Megkerestük a Tv2-t is az üggyel kapcsolatban, de ott nem kívántak nyilatkozni sem a szerződésmódosítással, sem a korhatár-karikák kérdésével kapcsolatban. Információink szerint a hallgatás hátterében az áll, hogy a csatorna az RTL Klubbal ellentétben nem szeretne konfrontálódni az ORTT-vel.

Egyes informátoraink szerint éppen a szerződésmódosítás alá nem írásáért büntetik mostanában keményebben az RTL Klubot, hiszen az elsötétítés nem jelent közvetlen anyagi bevételt az ORTT-nek.

A kereskedelmi csatornák tulajdonképpen azt kifogásolják, hogy az ORTT felügyeli, hogy betartanak-e egy polgárjogi szerződést, amit éppen az ORTT-vel kötöttek, vagyis az egyik szerződő fél dönti el, hogy most a másik fél hibázott-e. Persze az ORTT ebben az esetben jogosan hozza fel azt az érvet, hogy a csatornák bíróságon támadhatják meg a döntést, az azonban már nem világos, hogy a súlyos milliók és az elhúzódó perek mellett miért nincs szó a törvénysértések megelőzéséről.