Szívatja a kereskedelmi tévéket az ORTT?

A kereskedelmi televíziózás rövid története során évről évre nőtt az Országos Rádió és Televízió Testület által kiszabott bírságok száma, sőt a büntetések nagysága is meredeken emelkedett. Például 2000-ben az ORTT Műsorfigyelő- és elemző Igazgatóság a megvizsgált műsorórák egyharmadában talált jogsértést, 2004-ben pedig már minden második órára jutott egy bírság, ráadásul tavaly már több mint 1,3 milliárd forint kötbért szabott ki az ORTT csak az országos kereskedelmi csatornákra, miközben 1998-ban, a kereskedelmi tévék első teljes működési évében a bírságok összege éppen hogy meghaladta a tizenötmillió forintot.

Vajon a csatornák hagyják egyre inkább figyelmen kívül a médiatörvény rendelkezéseit, vagy az ORTT büntetési gyakorlata változott meg az utóbbi években? Vajon egyre több a szex a Mónika Showban, vagy csak egyre szigorúbb az ORTT? Vajon a médiatörvény betartása felett őrködő hatóság, vagy csak a médiaipari cégeken élősködő különleges adóhivatal az Országos Rádió és Televízió Testület? Végignéztük, hogy általában miért, mennyi bírságot szab ki az ORTT, és mit szólnak mindehhez a tévécsatornák. Kétrészes cikksorozatunk első felében egy hatszáz milliót érő névmásról és a reklámidő-túllépésről lesz szó, legközelebb pedig a sárga és piros karikák körüli gondokat vesszük szemügyre.

Az ORTT a két nagy kereskedelmi televízióra évenként a következő kötbér szankciókat szabta ki: TV2 RTL 1998. 15.008.000 803.000 1999. 19.890.000 19.673.500 2000. 94.489.000 47.849.800 2001. 35.053.428 22.955.086 2002. 40.911.026 48.691.868 2003. 127.077.652 287.545.948 2004. 473.820.943 833.087.999

"Amíg az első években nagyjából fele-fele volt a rádiókra és a televíziókra kirótt pénzbeli szankciók aránya, az utóbbi években a televíziók jelentősen elhúztak" - mondta el Bencsik Márta, az ORTT jogi osztályának vezetője. Bencsik szerint az elmúlt két év kiugróan magas kötbér-büntetésének pedig az az oka, hogy valóságshow-kban a termékelhelyezések, azaz a műsorszámokban megjelenő bújtatott reklámok dömpingjével találkozott az ORTT, és ezt a műsorszolgáltatási szerződés keretei között a lehető legszigorúbban szankcionálta.

Egyetlen 'ez' szócska

Tavaly mégis a magyar filmalkotások támogatására vonatkozó szabályozás megsértése miatt rótta ki a legnagyobb kötbért a testület, hiszen a Tv2 és az RTL Klub is 300 millió forintos számlát kapott a törvény megsértése miatt. Persze mindkét csatorna a bíróságon támadta meg a döntést, és az ügy bonyolultságát jól jellemzi, hogy a per egyik legfontosabb alakja Grétsy László nyelvész, aki szakértői véleményében megállapítja, hogy mire is vonatkozik a törvényben az a bizonyos "ez" mutató névmás.

Az ORTT szerint az országos kereskedelmi csatornáknak a bevétel hat százalékának felét kellett volna játékfilmekre, dokumentumfilmekre vagy éppen rajzfilmekre fordítani, míg az RTL Klub érvelése szerint a bevétel hat százalékát kellett új magyar filmalkotásra költeniük, de a jogszabály csak azt mondja ki, hogy a műsorszámok felének kell játékfilmnek vagy dokumentumfilmnek lenni, arról már nem beszél, hogy az összeg felét is ezekre a műsorokra kell fordítaniuk.

A helyzetet bonyolítja, hogy a kötbér csak a 2001-es és a 2002-es gazdasági évre vonatkozik, a két csatorna akár további bírságokra is számíthat a 2003-as év átvizsgálása után, sőt az RTL Klub még most sincs biztonságban, hiszen tavaly januárban csak a Tv2 volt hajlandó módosítani az ORTT-vel kötött műsorszolgáltatási szerződését, amely az Index információi szerint a filmfinanszírozás vitás kérdését is tisztázta, ennek ellenére a Tv2 is kapott bírságot, igaz állítólag más okok miatt. A konkrét heyzetről meg szerettük volna kérdezni a Tv2-t is, de a csatorna jogi osztálya nem kívánt nyilatkozni.

A kereskedelmi csatornák ráadásul fájlalják, hogy az elhúzódó per alatt a bírság több száz millió követelésként jelenik meg a könyveikben, és ez még akkor is jelentős összeg, ha például a Tv2 2,53 milliárd forint adózás előtti nyereséggel zárta az előző évet, és az RTL Klub profitja várhatóan még ennél is magasabb lesz.

Az ORTT viszont úgy tartja, hogy a kereskedelmi csatornáknak igen is fizetniük kell, amiért a törvény szövegét kicsavarva inkább naponta jelentkező szappanoperára és bulvárhíradóra költöttek abból az összegből, amiből a magyar filmgyártást és a vizuális kultúra ápolását kellett volna támogatniuk, és az sem hatja meg a Testületet, hogy az RTL Klub Aranycsirke díjával egy SMS-szavazással nyereségessé tett, nagyszabású gálaestet rittyentett a törvény szerint a filmszakmának járó pénz átadására, míg a Tv2 kisebb felhajtással, de a Filmszemle záróünnepségén tetszelgett a magyar film önzetlen támogatójának szerepében.

Mindenhogyan egy óra

Az ORTT a reklámidő-túllépés miatt is jelentős bírságokat ró ki, az RTL Klubnak például jelenleg is 180 millió forintnyi peresített, és ezért még ki nem fizetett büntetése van az Országos Rádió és Televízió Testülettel szemben. Általában nem azért büntetik meg az országos kereskedelmi csatornákat, mert túl sok reklámot sugároznak, hanem mert rosszul osztják el azokat, hiszen az igen szigorú magyar szabályozás szerint bárhogyan számolt egy órában csak tizenkét perc lehet a reklám.

Az Index információi szerint ez a rendszer annyira eltér az európai gyakorlattól, hogy a jogsértést felügyelő szoftvert is újból kellett programozni.

"Majd minden esetben az élő műsor miatti csúszásokra vezethető vissza a reklámidő-túllépés, a napi 15 százalékos kvótát azonban egyetlen egyszer sem léptük át" - mondta el kérdésünkre Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, aki szerint az ORTT annak ellenére nagy összegű bírságokat szabott ki, hogy a csatornának egyértelműen nem származott többletbevétele a reklámidő-túllépésből.

Az ORTT azonban a jogszabályok értelmében nem mérlegelhet, nem vehet figyelembe enyhítő körülményeket.

Míg a reklámidő-túllépés esetében egyértelmű a jogalkotók szándéka: meg akarták akadályozni, hogy a csatornák egy nézettebb műsorsávot elárasszanak tampon- és joghurthirdetésekkel. A kereskedelmi csatornák ebben az esetben legfeljebb a túl szigorú szabályozás miatt hőzönghetnek, de valószínűleg az enyhébb szabályokkal sem lennének teljesen elégedettek, hiszen az ő érdekül, hogy minél több reklámot sűrítsenek a legnézettebb esti főműsoridőbe.

A filmfinanszírozásról szóló passzusok viszont egyértelműen azt bizonyítják, hogy ideje kiigazítani a médiatörvényt, hiszen mindenképpen hibás egy olyan jogszabály, amelyet csak nyelvészek képesek értelmezni.