Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Az RTL nem blöfföl

2007.11.06. 09:18
Nem kell okosnak lenni a Pókerarcban, de azért nem árt. Az évad egyik legígéretesebb saját gyártású műsorában azért a játékosoknak még lenne mit tanulniuk.

A filozófusok nem elhanyagolható hányada tök unalmas. A történelem és biológia szakos tanárok, a villamosmérnökök, meg a matematikusok dettó. Naphosszat csak motyognak magukban, meg folyamatosan könyveket nyálaznak vastag keretes szemüvegben. És egyébként is ki nézné azt a valóságshow-t, amelyikben fél tucat értelmiségi hajba kap, hogy akkor most Descartes szubsztanciafogalma hogyan egyeztethető össze a Chomsky-féle kompetenciaelmélettel? Lábjegyzeteket dobálnának egymáshoz félénken, szakfolyóiratokból citálnának, aztán jól kiszavaznák a neokarteziánus tévelygőket.

Ezt meg legfeljebb Vizi E. Szilveszter nézné, így a valóságshow-k korszakában, amikor a vetélkedőket is emberi konfliktusokkal kell megtölteni, szóba sem jöhetnek a túlművelt, lexikonfejű értelmiségiek. Operában, magfizikában és a huszadik század francia irodalmában is egyaránt otthonosan mozgó levélkézbesítőből meg ugyebár viszonylag gyér a felhozatal.

Így nem marad más hátra, mint kicsit lejjebb vinni a műveltségi vetélkedők kérdéseinek színvonalát, legalább ezentúl nekünk sem kell hülyének éreznünk magunkat a tévé előtt. Nem kell szembesülnünk azzal, hogy fogalmunk sincs, mi a radzerfordium vegyjele, Berlioz szimfóniáit sem vágjuk, legfeljebb az ötezer forintos kérdés ment. Hogy a Dolly Rollban vagy az Eddában énekelt-e Pataky Attila.

Az Áll az alku és az Okosabb vagy, mint egy 5.-es? után a Pókerarc is ilyen vetélkedő lenne, kevesebb műveltségi kérdés, több emberi dráma és izgalom. A játékosoknak meg kell győzniük egymást, hogy ők nagyon okosak, mert nem a legokosabb győz, hanem aki jól blöfföl. Vagy legalábbis annak is van esélye.

Röviden a szabályokról: a játékosok több körben válaszolnak műveltségi tesztkérdésekre, csak a saját eredményüket látják, majd minden kör végén, némi beszélgetés után tíz másodperc alatt el kell dönteniük, hogy kiszállnak-e a játékból, vagy folytatják. A legutolsó kiesik, ráadásul pénz nélkül, kivéve akkor, ha valaki a biztos nyereményt választja, és magától kilép. Éppen ezért fontos a blöff, hogy meg tudjuk-e győzni a többieket, hogy mi nagyon pengék voltunk, az élen állunk, mert ugye akkor lehet, hogy valaki berezel, és a már megszerzett pénzzel önszántából távozik.

Mindezt valóságshow-ból ellesett elemekkel gazdagították a licenc angol kiötlői: láthatjuk a játékosok megismerkedését, minden forduló után végignézhetjük, hogyan győzködik egymást, aztán pedig a kieső (aki vagy buta, vagy gyáva, esetleg nagyon is okos) a színfalak mögött elbeszélget az egyik műsorvezetővel. Mint a titokszobában, csak itt százezrekről és elrontott kérdésekről van szó, nem arról, hogy most akkor ki is dugná meg Zsanettet.

Az angol eredetiben mindez nagyon is izgalmas tud lenni, az más kérdés, hogy ott a játékosok többsége legalábbis hallott már a pókerről. Ezért tudja, hogy a blöff nem az, amikor a másikat vérig sértjük, hogy szerintem te nagyon nagy hülye lehetsz, mert pék vagy, esetleg szőke nő. Merthogy az RTL Klub első adásában ilyeneket vágtak egymás fejéhez a versenyzők, de persze ez csak a kezdet, talán később kevesebb tahót ültet majd a műsorba a véletlen, meg persze a precíz casting.

És egyébként is a játékosok jönnek-mennek, sokkal fontosabb az, aki az egész évadban marad: a műsorvezető. Illetve a műsorvezetők.

A brit változatban ugyanis egy összeszokott tévés páros Ant és Dec (Anthony McPartlin és Declan Donnelly) vezeti a show-t, így az RTL Klubnak is muszáj volt gyorsan találnia valakit Vágó István főállású kvízmester mellé.

Tudom, hogy Sebestyén Balázst illik utálni, végül is vidéki tiniket baszogat napi rendszerességgel a róla elnevezett talk show-ban, de akkor is az RTL Klub egyik ásza (Vigyázat, témába illő pókerhasonlat!), képes a kamerák előtt folyamatosan, összefüggő mondatokban beszélni, és még humora is van. Na jó, azért az első adásban sikerült megkérdeznie egy kieső játékostól, hogy még most is azt gondolja-e, hogy jól döntött (Kiesett, egy fillért sem kapott, már hogy döntött volna jól?), de ezt inkább tudjuk be a kezdeti idegességnek.

Ráadásul Sebestyén Balázs tudja, hogy mi a szerepe, erőlködés nélkül szemtelenkedik a művelt játékvezető karakterét vérprofin hozó Vágóval. Pedig ez nem is lehet olyan könnyű feladat, Marsi Anikó például csak háromdimenziós FHM-poszternek tűnt annak idején Vágó mellett az Ország tesztjében.

A lényeg, hogy ez így elsőre nem is tűnik olyan rossznak, hogy csak azért is beszuszakoljunk egy pókerhasonlatot: a flop erős, de azért várjuk meg a turnt és a rivert is.