Teréz
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Lenyűgöz Zomborácz Virág maximalizmusa

2013.03.03. 22:01
A Cannes-ban forgatókönyv-fejlesztési díjat nyert Zomborácz Virág elkezdhette forgatni első nagyjátékfilmjét, az Utóéletet. A Pécsen tartott sajtónyilvános napon mindenkit kifaggattunk, és még a díszlet is kigyulladt.


„Ma felgyullad a színpad? Az poén!” – futnak be tíz év körüli kisfiúk military nadrágban, símaszkban, játékkarddal a díszletbe. Reggel 9 óra, Pécs, Ifjúsági Ház, 1494-es csapó. „Csendet kérünk, felvétel lesz!” – mondja erélyesen az épp rendezőasszisztensként működő Dyga Zsombor, majd egy angyaljelmezes kislány mesélni kezd a karácsonyi betlehemezéshez berendezett kopottas színpadon: „Heródes király megriadt, és minden gyereket megöletett Betlehemben és környékén.”

Az utóélet forgatása
Az utóélet forgatása
Fotó: KMH Film

A marcona katonákat játszó fiúk lerohanják a bepólyált gubókat magukhoz szorító lányokat, és mészárolni kezdik a „csecsemőket”. Injekciós tűből fecskendezik a művért áldozataikra. „Attila, van még véred?” – kérdezik az asszisztensek az egyik gyerekszereplőt, s újabb vörös folyadékkal töltött fecskendő-utánpótlást osztanak szét. A ruhákon egyre több művérfolt éktelenkedik.

Magyar kísértetsztori

Akciódús jeleneteket választottak a sajtó számára meghirdetett nyílt napra a készítők, a nap vége felé még a színpadon felállított betlehemi díszlet is kigyulladt. Az SZFE-n dramaturg-forgatókönyvíró szakon végzett Zomborácz Virág, aki korábban több sikeres rövidfilmet készített (A macska szerepe a francia irodalomban, Nyomtávváltás, Valami kék), 2008 óta készülő forgatókönyvéből február elején kezdhette el leforgatni első játékfilmjét. A fekete komédia műfajában készülő mágikus realista kísértettörténet szkriptje két éve is sajtóvisszhangot keltett, amikor Zomborácz első magyar alkotóként – egy svéd projekttel megosztva – elnyerte az Európai Unió MEDIA programjának negyvenezer eurós tehetség-díját Cannes-ban. A forgatókönyvet nemzetközi workshopokon is továbbfejlesztette, majd a Nemzeti Filmalap megítélte a 190 millió forintos gyártási támogatást.

A kis faluban játszódó film egy apa-fiú kapcsolat története, amiben a huszonéves fiú, Mózes mindentől szorong, és képtelen megfelelni lelkész apja határozott elképzeléseinek. Az apa szívroham következtében meghal, de szellem formájában visszatér, mert még elintézetlen dolgai maradtak a Földön. Például a karácsonyi betlehemi játék megrendezése. Mózes tehát kap még egy esélyt, hogy rendezze kapcsolatát az apjával.

Nem bírtam a kritikát

Zomborácz Virágtól megtudtuk, hogy a forgatókönyv témája, amely egyébként a diplomamunkája is volt, személyes indíttatásból született, ugyanis abban az időben halt meg az édesapja. A cselekmény kísértet-vonala egy álomból jött, de nagy hatást tett rá a fiatalabb korában olvasott Száz év magány élménye is. „A forgatókönyvírás első fázisa nagyon nehéz volt, gyakorlatilag nem lehetett velem érdemben beszélni az anyagról, nem bírtam a kritikát, folyton elsírtam magam. Szükség volt rá, hogy kicsit eltávolítsam magam a történettől, ezért is lett például fiú a főszereplő” – mesélte a rendező. Idegtépőnek találta, hogy már öt éve készült a forgatókönyv, és csak most lehetett elkezdeni forgatni. Bár az alapsztori ugyanaz maradt, részleteiben rengeteget változott a könyv, sokat konzultált szkriptdoktorokkal, pszichológusokkal is. 

Zomborácz Virág, Pohárnok Gergely és Dyga Zsombor (hátul)
Zomborácz Virág, Pohárnok Gergely és Dyga Zsombor (hátul)
Fotó: KHM Film

Az SZFE-n a végzős forgatókönyvírók diplomamunkáját bemutató pitch-en figyelt fel az Utóélet könyvére Pusztai Ferenc a KMH Film alapító producere, aki két éve még a bajbajutott producerek-témában nyilatkozott az Indexnek, hisz 200 milliós tartozása volt a Pál Adrienn című Cannes-ban versenyző film után, azóta az egyik legtöbb támogatott projekttel rendelkező producer lett: a cége színeiben induló tervek közül támogatást ítéltek Zomborácz mellett Nagy-Pál Orsolya, Gigor Attila és Pálfi György tervére is.

Szeret részt venni a forgatókönyv-fejlesztés folyamatában, de nem dominánsan, inkább csak azért, hogy érezze, ugyanazt a gyereket nevelgetik. „A projektnek is kell egy anyuka meg egy apuka, és akkor nő fel egészségesen a gyerek, ha mindkettő ott van, és mindkettő mást ad bele. Szerintem az a jó, ha a producer az apukája”. Aztán utánaszámolunk, hogy ennek megfelelően milyen sokat dolgozik női rendezőkkel (pl. Kocsis Ágnes: Friss levegő, Pál Adrienn, Almási Réka: Team Building, Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátaim). A film 280 milliós költségvetésének több mint 60 százalékát adta a Filmalap, ezen kívül kapnak még támogatást a Media Desktől és a szponzoroktól. A Dél-Dunántúli Filmalap a helyi önkormányzattal és iparkamarával közreműködve helyszíneket és szolgáltatásokat biztosít ingyen. Keresnyei János, a regionális filmalap igazgatója szerint évi hat film a régióban már fenntartható helyi filmipart teremthetne, ennek elérésén dolgoznak. Ez szép terv, de egyelőre jó, ha idén összesen lesz ennyi forgatás Magyarországon.

Nem zavar az utolsó vágás

„A Filmalap gyakorolja majd az utolsó vágás jogát, de ha olyan lesz, mint amilyen a forgatókönyv-fejlesztés volt, hogy érvek és ellenérvek ütköztetéséből születik meg a végeredmény, akkor nem tartok tőle” – mondta Zomborácz Virág, akit erősen kísért az elsőfilmesek kényszere, hogy mindent belepakoljon a filmjébe, amit csak lehet, úgyhogy a vágás során biztosan sok mindent ki kell majd hagynia, ugyanis 90 percesre tervezik az alkotást. Úgy érzi: a nagyjátékfilmes működésmódba egyre inkább belejött. "Sokkal magabiztosabban instruálok, mint az elején".

Pohárnok Gergely operatőrrel a film előkészítési fázisában három nap alatt leforgattak egy pilotot. Pohárnok elmesélte, hogy a képi világ kialakításakor volt némi vita a rendezővel, aki inkább a hetvenesévek retró hangulatának jegyében forgatott volna. Készített is egy ilyen moodboardot, de Pohárnok inkább egy kevésbé direkten stilizált irányba tolta el az atmoszférát.

Jó, ha szorong

A főszereplő Mózest a civil életből jött Kristóf Marci játssza. Zomborácznak az arca tetszett meg, majd a próbafelvételek során kiderült, hogy a habitusa, viselkedése is olyan, mint amilyet elképzelt. A koncepció az volt, hogy szorongó ember játssza el a szorongó Mózes szerepét, és Marci kifejezetten az, így hatalmas lépésnek könyveli el, hogy sikerült meggyőznie magát a szerepre. "Most eljutottam arra a pontra, hogy nem szeretném, ha tovább csökkenne a szorongásom, és megmaradna belőle valami." A Képzőművészetire járt, fotózást tanult, és az Artpool Művészetkutató Központban dolgozik. A színészkedést kirándulásnak tartja, a jövőben inkább a zenével akar foglalkozni. Filmzenéket készít diplomafilmekhez, illetve van egy kísérleti zenekara, a 12z, amivel az Ultrahang Alapítvány felfedezettjeiként többek között Berlinben is koncerteztek már.

A rendező Kristóf Márton és Gálffi László között
A rendező Kristóf Márton és Gálffi László között
Fotó: KHM Film

A szigorú lelkész apát az arisztokratikus színházi színészként ismert Gálffi László alakítja, akinek a sminkszobában épp egy asszisztens vasalta a fehér ingét. „Örülök, hogy forgathatok, mert nem vagyok annyira a fiatal filmesek látókörében, hiszen nem járnak annyit színházba” – mondta. „Virág kemény és határozott, aki nem hajlandó kompromisszumokra, és ez nekem nagyon tetszik”. A legnehezebb számára az, hogy amatőr szereplőkkel is játszania kell. „A profi színészeknek már óhatatlanul is eszközeik vannak, ezért fontos, hogy ne üssön nagyon el a játék a tapasztalatlanabb szereplőkétől. Erre folyamatosan figyelnem kell, mert akkor én járok rosszul, úgy tűnik, hogy én színészkedem.” Az Utóéletben azt szereti, hogy rengeteg humor van benne, ami abból is adódik, hogy kísértetként őt csak Mózes látja.

Csákányi Eszter Mózes minden lében kanál nagynénjét, Janka nénit játssza, aki családösszetartó és családbonyolító egyben. A karaktere mellett a jelmezén is sokat dolgoztak, ami elég bátor lesz, amilyen Janka néni karaktere is, aki bár szép akar lenni, nem igazán ízléses. „Zomborácz Virág maximalizmusa lenyűgöz, mert pontosan tudja, mi az, amit látni akar, és addig nem nyugszik, amíg az nincs úgy”. Ami Csákányinak nehéz, az a határok tartása, hogy ne akarjon mindent beleadni a szerepbe, hogy nehogy túljátssza.

Senki ne nevessen!

A nap végéhez közeledve előkészítik a díszlet kigyulladását is. „Hányadikosok vagytok?” – kérdezzük a szünetről beáramló két vagány kissrácot. „Én ötödikbe járok” – válaszolja készségesen az egyik. „Én tizennyolc vagyok” – poénkodik a másik. A színpadon áll a betlehemi jászol, benne hatalmas pólyában egy szintén tízéves forma fiúval. Mellette a Józsefet játszó kisgyerek, másik oldalán pedig kék lepelben, full sminkben Mária, azaz Mózes, azaz Kristóf Marci, alig ismerjük meg.

Felettük óriási csillagjelmezben egy kislány lóg, az előtérben Heródes kiskatonái várják a „Tessék!”-et. A jelenet szerint a jászol mellett égő tömjéntől kigyullad a színpadon szétszórt szalma, mire a gyerekek szétszaladnak, a statisztaszülők emelik le őket a színpadról. A pirotechnikusok megfelelően előkészítették a tüzet, de a rendezőasszisztens jó pedagógus módjára kérdezi a gyerekeket a jelenet végén: „Srácok, na mit rontottatok el leginkább? Senki nem neveti el magát közben!” A gyerekek felállnak a sokadik ismétléshez.

Az Utóélet forgatása 33 napon át zajlik, és március 16-án ér véget. Ezalatt a stáb Pécsen, Siklóson, Bodokon, Dunakeszin és a fővárosi Jahn Ferenc Kórházban dolgozik. A film előreláthatólag 2014 első felében kerül a mozikba.

Zomborácz Virág nem tudja, trauma lesz-e, amikor a forgatás végével kikerül a középpontból. „Ha vége lesz, biztos, hogy belepusztulok” – mondja. Nem állnak nála hegyekben a forgatókönyvek, de a vágás alatt már biztos elkezdi írni a következőt.