Vér, trágárság, vadkelet

Bujtor Csöpi elérzékenyült, mert eszébe jutott, hogy alatta, a Balatonon egyszer majd megépítik a szigetet, kaszinókkal, fényekkel, és minden olyan lesz, mint egy hetvenes évekbeli filmen, amit olaszok forgattak Kaliforniáról. Ő akkor azonban már csak egy emléktáblával lehet jelen: "A szigetet kitalálta Bujtor István, a magyar Bud Spencer." Aztán - miközben egy helikopterről lógó kötélen tovább suhant a sötét tó felett - hirtelen arra gondolt, azért mégiscsak ő az a magyar színész, aki legtöbbször szerepelt helikopterről lógó köteleken.

Tekintse meg a képeket!

Derűsen ereszkedett alá a jó fekvésű tihanyi villa kertjébe, nem messze a nyugágytól, amiben Guy Ritchie hevert két stampedli barackpálinkának és némi kóser szilvának köszönhető lezserséggel.

Bujtor Csöpi megértően nézett a neves angol rendezőre, mert tudta, karrierjét végleg derékba törte, hogy családi okokból Madonnát is szerepeltette filmjeiben. Tudta, hogy Ritchie-t rövid kelet-európai tartózkodása alatt ráadásul átverte egy pénzváltó, feltörték, majd ellopták a kocsiját, a maradék pénzén pedig csikóbőrős kulacsot vett, amiről később kiderült, hogy műanyagból készült. "Az azért vicces, hogy itt mennyi kurva áll az utak szélén" - jegyezte meg fanyar mosollyal a neves angol rendező.

Röhögés és celebritik

Nem, kedves olvasó, a jelenet nem szerepel Árpa Attila legújabb és első filmjében. Alapos okunk van azonban feltételezni, hogy az Argo ötlete a fenti körülmények közt születhetett. A történetben szereplő három banda ugyanis éppen úgy vágtat keresztül-kasul az országon, mint a fékezett habzású nyolcvanas években Bujtor Csöpi a Balatonon, az általa írt Pogány madonna főszerepléban. Igaz, a magyar Bud Spancer görög aranyszobrot, és nem egy Pannónia-korabeli kincset üldözött a nemzetközi érdeklődés kereszttüzébe került magyar ugaron.

A neo-Pogány madonnát aztán a pénz hiányában az országban ragadt Guy Ritchie tette a XXI. századdal kompatibilissé. A versenyfutás például nem jók és rosszak, hanem válogatott jópofák közt zajlik, ahogy az már bevált a Blöffben meg a Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacsőben is.

A bunkó biztonsági őrök csapatában az agyatlan kopaszon, az álkemény, külvárosi lúzeren és a belesodródott panelprolin lehet röhögni. A nagymenők high-tech cuccokkal dolgoznak, a laza geek kezeli őket, közben a hidegvérű, szótlan gyilkos kamiont vezet, az elpuhult, öltönyös főnök meg minduntalan megrökönyödik a magyar valóságon. Aztán vannak még a hajszáról mit sem tudó, pitiáner ügyeikkel kavaró kisgengszterek, a háborús bűnös, a csinos újságírónő, a beszívott történészzseni és további arcok, akiken szintén lehet röhögni.

A Guy Ritchie-alapcsomagnak a sok szálon futó történet mellett úgy tűnik tartozéka volt a Blöffben szabadalmaztatott képi világ is: a szereplők körül keringő kamera, a vicces lassítások, a vicces gyorsítások, a vicces beállítások és a rövid flashbackek, amikben jellemzően gonosz emberek néznek a kamerába vicces pofával. Invenciót a dadaista szeszéllyel szerepeltetett útszéli prostituáltak jelentettek, ott integettek szinte minden jelenet hátterében, de szerepük végül is nem volt.

Siker és gyanú

Katt a képre!

"A nagy művészek utánoznak, a zsenik lopnak" - érvelt később a film mellett egy állítólagos Picasso-idézettel Nagy Kriszta Tereskova, aki kérte még, hogy írjam le, festménye révén híresült el Árpa Attila. És bár ha bonmot-król van szó, akkor inkább Oscar Wilde, azt mégis leszögezhetjük, az Argo erősnek mondható a magyar közönségfilmes mezőnyben. Igaz, a magyar közönségfilmes mezőny olyan filmekből áll, mint a Szeszélyes évszakok humorával operáló Magyar vándor, az álprovokatív Mix, a gyönge Luc Besson-utánérzés Kontroll vagy az érthetetlenül magas nézőszámot produkáló, langyos Valami Amerika.

Az Argo várhatóan tehát siker lesz, mert bár egy szakember azt állította, az operatőri munka csapnivaló volt, a feszes vágás, a zenével felpörgetett jelenetek és a meglepő kameramozgások erről elterelik a figyelmet, így a film után még Görög Zita is lelkesen nyilatkozott a végeredményről, noha nemrégiben még a Playboynak sem volt hajlandó teljesen kitárulkozni. A mellettem ülő Koltai Lajos pedig kétszer elmosolyodott a film alatt, habár kérdésünkre aztán inkább elhallgatta véleményét.

Zsírpapír

Hogy az Argóban nem volt benne Ritchie és Bujtor keze, végül is a film körül rendezett felhajtás tette egyértelművé. A médiába jól beágyazott Árpa premiervetítésén kedd este annyi celebriti jelent meg, hogy a MOM Park multiplexének termei mellett hirtelen ki kellett bérelni egy másik mozit is. A rendező még a botránykönyvével földbe döngölt RTL Klubot is megnyerte támogatónak, noha egykori kreatív igazgatójuk közben a konkurenciának dolgozik. A sajtó meg hónapok óta az ügyesen adagolt híreken és álhíreken rágódik.

Árpa ötlete, a vadkeleti mozi tulajdonképpen nem zsákutca, különösen, hogy a koncepcióhoz rendelkezésre állnak a szükséges arcok is: Nagy Feró, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Kovács Lajos és Kiss József különösebb lelkesedés nélkül is hozzák a formát. A film újrafelfedezettje, Oszter Sándor pedig bizonyítja, hogy senki sem tűnik el alaptalanul a mozivászonról. Alakításával valószínűleg még a Barátok köztből is kirúgnák.

A rendező azonban nem bízott eléggé a magyar vadkeletben, a zsánerekben, a trágár szlengben. Biztosra akart menni, ezért zsírpapírral másolta át az Argóba ismert kultfilmek menőnek gondolt megoldásait, a Kill Billből például azt, hogy a filmnek valójában nincs vége. Pedig tudnivaló, a vadkeleten nem lehet biztosra menni.

Argo - színes magyar akcióvígjáték, 103 perc, 2004

Rendező: Árpa Attila
Forgatókönyvíró: Trunkó Bence, Huszár Péter
Operatőr: Christoph Vitt
Zene: Nemes Csaba
Vágó: Váradi Zoltán

Szereplők:
Kovács Lajos
Oszter Sándor
Görög László
Nagy Feró
Ruttkay Laura
Jáksó László
Mucsi Zoltán
Csuja Imre
Scherer Péter
Steiner Kristóf
Honti György