Gyűrűk Ura - A kasszasiker visszatér

"Úgy érzem magam, mint az első ember, aki visszatért a Holdról." - mondta Peter Jackson rendező a Gyűrűk Ura - A Király visszatér wellingtoni világpremierjén azokra a százekre utalva, akik az utcákon ünnepelték a monumentális trilógia utolsó részét.

A 471 méter hosszú vörös szőnyeg, amelyen a film alkotói és a színészek Wellingtonban végigmasíroztak, öt évnyi megfeszített munka célegyenese volt. Már fél évtizede, hogy Peter Jackson és írótársai először ragadtak tollat és papírt, hogy Tolkien fantáziavilágát filmes struktúrába szerkesszék.

Világ születik

Tekints emeg képeinket!

A Gyűrűk Ura mögötti egyik legfontosabb kreatív elme Alan Lee volt, aki a díjnyertes Harper Collins-féle kiadáshoz készítette világhírű illusztrációit. Lee talán mindenki másnál jobban értette, milyen kihívásnak kell megfelelnie Jacksonnak és csapatának.

Alan Lee az Oscar-díjra jelölt látványtervezővel, Grant Majorrel dolgozott együtt Középfölde megtervezésén, amit eredetileg is inkább történelmi jellegűnek terveztek, mint mitológiainak. A csapathoz John Howe is csatlakozott, akit az egyik legsikeresebb Tolkien-illusztrátorként tartanak számon a világon. Ők hárman feleltek a vizuális harmóniáért, ami a trilógia darabjait összetartotta.

Hogy A Gyűrűk Uráról megálmodott monumentális vízióját megvalósíthassa, Jackson az új-zélandi központú WETA Workshop vezetőihez, Richard Taylorhoz és Tania Rodgerhez fordult. A kétszeres Oscar-díjas Taylor több mint 120 technikusból álló csapatát hat nagy csoportra osztotta attól függően, milyen szakértelmet kívánnak a megvalósítandó feladatok: a lények, a speciális effektek, a sminkek és maszkok, a páncélok és fegyverek, a makettek és nem utolsósorban a modellezés feladatköreihez kellett megtalálnia a legmegfelelőbb szakembereket. A komputergrafikával készített figurákkal és jelenetekkel a cég speciális részlege, a WETA Digital foglalkozott.

Mielőtt egyetlen 35 mm-es kockát is elforgattak volna, a WETA elkészítette Középfölde tájainak miniatűr verzióját, amiben a rendező egy miniatűr kamerával tudott manőverezni annak érdekében, hogy pontosan tudja, mit akar majd felvenni élőben a teljes méretű díszletben. Mire a díszlet elkészült és minden szereplő és statiszta a helyén volt, Jackson úgy kezdhetett neki a jelenet felvételének, hogy nagyon otthonosan mozgott a terepen.

Amikor Jackson előállt azzal az ötlettel, hogy egybe forgassák le a három filmet, mindenki elképedt. Ilyesmi még soha nem fordult elő a filmtörténetben. Egy ilyen monumentális produkció összehangolása valódi logisztikai hadművelet. Művészeti részlegek serege, digitális szakértők, fegyverszakértők, szobrászok, nyelvészek, jelmezkivitelezők, maszkmesterek, kovácsok és modellkészítők munkáját kellett összehangolni, és ott volt még a szereplőgárda és több mint 26 ezer statiszta is.

Előre ittak a medve bőrére

A Gyűrűk Ura trilógiát végül is egyben forgatták le, csak a digitális utómunkálatok folytak még az első rész premierje után is. Az első két rész sikere után a stáb már tudta, hogy a történetet lezáró harmadik epizód sem bukhat nagyot, éppen ezért Wllingtonban már nem csak a Király visszatér debütálását, de sikerét is ünnepelte a több mint 2400 fős stáb.

Klikk a képre!

Egyedül a Szarumánt alakító Christopher Lee maradt távol decmber 1-jén az eseménytől, mivel így akart tiltakozni az ellen, hogy egyszerűen kivágták a harmadik rész végleges verziójából. A gonosszal szövetkező varázsló a film első felében egy hét perces párbajjelenet végén halt volna meg, de Peter Jackson végül kihagyott minden képkockát, amiben feltűnt volna a fehér szakállú, de sötét lelkű varázsló. A 81 éves színész rajongói ugyan internetes tiltakozó akciókat rendeztek, és petíciókat is benyújtottak a filmstúdióhoz, az alkotók azonban hajthatatlanok, Peter Jackson végül csak a második rész DVD-változatához csapta azt a jelenetet, amelyben a tornyában raboskodó varázsló végül a mélybe zuhan.

Egy ideig egyébként úgy tűnt, hogy a díszbemutatót nem Új-Zélandon, hanem Los Angelesben tartják majd, mivel Wellington legpatinásabb mozija sem volt elég elegáns az eseményhez. A hetvenkilenc éves Embassy filmszínházra közel 966 millió forintnak megfelelő új-zélandi dollárt kellett volna költeni, hogy megfeleljen a filmstúdió elvárásainak, de a városi tanács mindössze az összeg huszonöt százalékát lett volna hajlandó állni, pedig a produkció közel 350 millió új-zélandi dollárt, azaz több mint 4,8 milliárd forintot pumpált az ország gazdaságába. Végül a kormány közbenjárására volt szükség, hogy az Új-Zélandnak ingyen reklámot csapó alkotás Wellingtonban maradjon.

Nem csak Új-Zélandon, hanem a világ minden pontján nagy várakozások előzték meg a film bemutatóját. Norvégiában sokan három hétig álltak sorba a december 17-ére szóló jegyekért, az Egyesült Államokban pedig volt, aki 455 dollárt adott egyetlen belépőért egy internetes aukción.