Megnézni sem érdemes

A történések mögött persze szívbemarkoló dráma rejtezik, a Garett család egykori tragédiája, amely nem múló lelki sebeket ejtett a főszereplő testvérpár, Annie és Peter érzékeny és mély lelkében. Történt ugyanis, hogy hegymászóék bajba keveredtek. Egy szál kötélen lógtak a mélység fölött, legfelül a lány, legalul az apa. Valahogy így festettek:

----------:( ----------:( ------------:(

Magas légkörben haldokló O'Donnel

De csak addíg, amíg a fiú, az apa kérésére - aki szerint hármójukat nem bírta volna tovább a szeg - elvágta maga alatt a kötelet. A fiatalok megmenekültek, a papa nem. Teltek múltak az évek és Annie-ből, aki soha sem tudott megbocsátani a bátyjának, híres hegymászó lett.

Történetünk idején éppen a K2 nevű hírhedett csúcsot ostromolja egy nagyon ellenszenves milliomos, és egy nála alig szimpatikusabb mászóisten társaságában. Már majdnem a csúcson vannak, amikor beüt a rosszidő, vissza azonban nem fordulhatnak, mert a milliomos nem engedi. Bele is szakadnak egy nagy barlangba, és most ott ülnek, és rémülten várják, hogy valaki megmentse őket, idejük pedig egyre fogy.

A családi dráma óta egyáltalán nem mászó bátyus persze épp a környéken lebzsel, és amint értesül az esetről, megküzdve a múlt kísérteteivel, mentőosztagot szervez mindenféle alakokból, akik kisebb részt felebaráti szeretetből, nagyobb részt a milliomos által felajánlott félmillió dollár reményében csatlakoznak a különítményhez. Némi nitroglicerint is magukkal visznek, hogy azzal robbantsák majd napvilágra a bentrekedteket.

Innentől kezdve a Félelem bére elbarmolt változatára is gondolhatna az ember, de annyira sem jó a film, hogy ez első látásra eszünkbe juthatna.

...akivel a vége-főcím előtt kell csókolózni

Egyszóval viszik a glicerint, ami ugye ütésre, sőt hőre is robban, amely tulajdonságok praktikusnak számítanak, ha unalomba fulladó filmjét az effektekkel akarja megmenteni a rendező. Levegőbe is repül persze mindenki, leszámítva persze a tenyérbe mászó képű Petert és öreg mászópárját Montgomery Wicket, aki atyja helyett atyja a legénynek, valamint egy bájos hölgyet, akivel a vége-főcím előtt kell majd csókolóznia.

(Ehelyt röviden megszakítom a történet folyását, hogy a színészi játékról is essék némi szó. Robin Tunney (Annie), Bill Paxton (a milliomos) és Nicholas Lea (a mászóisten) teljesen középszerűen alakítanak. A mentőosztag tagjai legalább ügyesen viccesek, viszont semmi perc alatt meghalnak. Chris O'Donnel (Peter)a tőle megszokott aggasztóan bárgyú figurát hozza, míg Scott Glenn Mongomerry Wick szerepében a kétszemű a vakok között. De kanyarodjunk vissza a cselekményhez, hogy végre túl lehessek rajta)

...és végre fölkapcsolják a villanyokat...

Tehát az öregnek szintén megvan a maga szomorú múltja, ami a film végén, egyetlen rém drámai jelenetbe sűrítve összeér a gazember milliomos sötét, a Garett család tragikus, és a mentőakció izgalmas történetével. És akkor aztán meghal, akinek halnia kell, és életben marad, akinek meg élni, és végre fölkapcsolják a villanyokat, hogy mindenki mehessen a dolgára, akár haza, akár máshová, esetleg kritikát írni, mert azt arról is kell, amit pedig csak simán el kéne felejteni.

PS: A film hegymászást érintő aspektusairól, vagyis arról, hogy mennyire kamu mindazon dolog, amit a vásznon mászás, illetve magas-légköri haldoklás címén elkövetnek, a hegyvidéki témákban nálam lényegesen avatottabb -Pakisztánt is megjárt -Földes András fog megemlékezni, valamikor a közeli jövőben.

Jég és föld között (Vertical Limit)
Rendező: Martin Campbell
Szereplő(k)
Chris O'Donnell (Peter Garrett)
Bill Paxton (Elliot Vaughn)
Robin Tunney (Annie Garrett)
Scott Glenn (Montgomery Wick)
Izabella Scorupco (Monique Aubertine)
Temuera Morrison (Major Rasul)
Stuart Wilson (II) (Boyce Garrett)
Augie Davis (Aziz)
Steve Le Marquand (Cyril Bench)
Ben Mendelsohn (Malcolm Bench)
Nicholas Lea (Tom McLaren)
Roshan Seth (Colonel Amir Salim)
Alejandro Valdes-Rochin (Sergeant Asim)
Rod Brown (Ali Hasan)
Alexander Siddig (Kareem Nazir)