Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
A XIX. század végén Budapesten több vásárcsanok is épült, hogy segítse a főváros élelmiszer-ellátását. A Nagyvásárcsarnokot 1896-ban adták át, majd ezt követte 1897-ben a Rákóczi téri, a Hold utcai, a Klauzál téri és a Hunyadi téri vásárcsanok. A vidéki nagyvárosok közül Miskolcon épült az első, 1926-ban.
A Nagyvásárcsarnok az idő múlásával Budapest egyik ikonikus épületévé vált, ahol egy meleg nyári napon egyszerre 5-6 idegenvezető keringett feltartott esernyővel, angolul, németül, olaszul kísérve a tikkadt turistákat, akik persze vitték a mézet, a szalámit vagy a fokhagymafüzért haza.
Vagy a paprikát, ahogy Margaret Thatcher mellett oly sok államfő és híresség, akiket úgyszintén elvittek a Nagycsarnokba, ahol kellő biztonsági intézkedéseket követően, fotósok gyűrűjében vásárolt a magyarosch kínálatból.
A piacokon és a vásárcsarnokokban álltak sorban a háziasszonyok krumpliért, káposztáért, szebb napokon import kubai narancsért. Vitték az élő csirkét, később a szovjet halkonzervet. Aztán a '80-as évek végén megjelentek a KGST-piacok vagy „lengyelpiacok″, ahol a kazettától a bugyin át a vízforralóig, vekkerig, törölközőig és Fa szappanig mindent megvehetett az ember, amit az üzletek polcain nem talált meg.
Megjelentek az autópiacok és a bolhapiacokon is egyre több minden bukkant fel – a kétes értékű festményektől a bútorokon át a hamis érettségiig szinte minden megjelent az Ecserin. És persze volt itt a piros, hol a piros, meg zsebtolvajok is szép számmal.
Jégtömböt ad egy férfinak a
jeges egy budapesti piacon 1958. augusztus 23-án.
Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest 1953. április 22.
Egyéni dolgozó parasztok árusítják termékeiket a Fény utcai piacon.
Fotó: Molnár Edit / MTI Nemzeti Fotótár
Árus és vevője a Hunyadi téri piacon 1954. december 20-án.
Fotó: Bürgert Gertrúd / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest 1984. február 4. Margaret Thatcher a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó brit kormányfő a
kalocsai szárított paprikafüzérek között válogat a Tolbuhin körúti (1989 után Vámház körút) Nagyvásárcsarnokban. Czobor Péter, a csarnok igazgatója kalauzolja a vendéget.
Fotó: Manek Attila / MTI Nemzeti Fotótár
Hazárdjátékos a szegedi Cserepes sori piacon 1990. április 30-án. A Balti-tengertől az Adriáig minden ország képviselteti magát Szegeden a Cserepes soron amely egyesek szerint egyike az ország legnagyobb legszínesebb nemzetközi piacainak. Az árusok és vásárlók forgatagában megtalálható a kispénzű turista és a profi valutaüzér a létminimumon élő nyugdíjas és a hazárdjátékos. Az áruválaszték az élelmiszertől a műszaki cikkekig terjed.
Fotó: Németh György / MTI Nemzeti Fotótár
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon