Van gyufád?
További Múlt-kép cikkek
A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.
Irinyi János zajtalan, robbanásmentes biztonsági gyufára szóló szabadalmának világuralmát az olcsó és eldobható öngyújtók elterjedése ingatta meg. Napjainkra, az elektromos cigaretták korában pedig lassan olyan távoli emlékké halványodik a biztonsági gyújtó, mintha az elsüllyedt Atlantiszban használták volna utoljára. Most hogyan ismerkedjenek az emberek? Így szólítsák meg a szimpatikus idegent, kezükben az elektromos nikotinadagoló készülékkel: Elnézést, elfogyott a töltésem, tudna áramot adni?
Pedig nem is olyan rég még nélkülözhetetlen és kultikus tárgy volt a lángra lobbantható végű fapálcika. Mit csinált volna Clint Eastwood a szája sarkába tolt szivarkájával, ha nem húzhatott volna végig egy mellényzsebéből előpiszkált gyufaszálat az első keze ügyébe eső asztallapon vagy akár a csizmája sarkán, hogy meggyújthassa azt? Enélkül pedig semmi sem indokolta volna azt a jellegzetes arckifejezést, amit olyankor vett föl a művész, amikor félbelőtte a szájában füstölgő cigarillót egy bandita.
Mivel gyújtott volna be a sparherdbe a napszámos elnyűtt felesége, hogy feltegyen néhány szem krumplit vacsorára, és miként nyújtotta volna elegánsan meghajolva a hosszú szipkáját kecsesen tartó úrhölgy elé egyszerre három-négy gavallér is a skatulyából elővarázsolt parányi lángot?
A tűzgyújtó fácska az élet minden területén megjelent, bizonyítva a civilizáció felsőbbrendűségét a primitív népek kezdetleges csiholási, szikrapattintási technikáival szemben.
Volt rövid és hosszú szárú, mindenütt meggyújtható és sehogy sem gyúló gyufa. Utóbbi leginkább a szocialista országokban került forgalomba, vélhetően azért, hogy megszülethessen egy újabb rendőrvicc.
Az emberi civilizáció gyufakorszakának utolsó fellángolása a múlt század végére tehető. Akkoriban nem volt olyan szálloda, bár vagy magára valamit is adó komolyabb étterem, ahol ne talált volna a vendég saját márkás gyufát. Ezek már többnyire lapos, papírszárú tűzgyújtó alkalmatosságok voltak, kihajtható borítójukon reklámüzenetekkel. Ez a krimiíróknak is nagy segítséget jelentett, hiszen az áldozat zsebében talált tűzgyújtó eszköz gyakran árulta el a szemfüles detektívnek, melyik kocsmában járt utoljára az áldozat.
Tábortűz, születésnapi gyertya és a szivar meggyújtására még ma is előkerül egy régimódi skatulya, de gyufagyártásba kezdeni, fellendülő konjunktúrára várva, ma már csak annak érdemes, aki bizton számíthat uniós támogatásra.













Rovataink a Facebookon