Amikor nem hittük, hogy tudni fogjuk, amit akkor még nem

Dezsőke nagyon rácsodálkozott. Nyolcvankettőt írtunk, tomboltak a hormonok, násztáncot lejtett agyunkban az oxitocin és az endorfin, amikor odaszabadultunk a monitor elé. Dezsőke mutogatott: Nézd már, Frinci (utáltam ezt a nevet, most se szeretem, és igen, a jövőben sem fogom), itt van ez a szimuláció, lefuttassuk, hogy mi lett volna akkor, ha Pogány fejese elkerüli a ketrecet (mert Disztl Peti tótziher kiszedte volna, ha nem sérül), Novath pedig bekülizik egyet a túloldalon a bal felsőbe?

Mondom neki, Dezsőke, te túl sokat nézted a Pirike bácsi – iszonyat papucs volt a férje, a Peti néni, Pirike bácsi nulláról semásodperc alatt vakond alá alázta akár előttünk – tomporára ráfeszülő rakott szoknyát, ahogy ágaskodott a táblánál, hogy a tetejétől kezdje írni azt a matekpéldát, amit az életben nem oldottunk volna meg, ezért hát mi is azt a tomporra ráfeszülő ruhadarabot vizslattuk, a pipiskedéstől egyre élesebben rajzolódott ki a bugyivonal. Ehhez még egy sanda oldalpillantás Magdikára, a profilján mosoly nélkül is ott incselkedő gribedli zuhanórepülésbe küldte a véráramot az agyunkból oda, ahova. Ennyi zavaró inger miatt nem is csoda, legtöbbünknek a négy alapművelet maradt az elérhető plafon, a deriválás szóért már fenyítés járt a galeriben.

Jocó évekig meg volt arról győződve, ha a kiszemelt csaj pasijának beszól, hogy figyuzz tesa, fogaggyunk, te még deriválni se tudol, akkor az már ok a verekedésre, és a két csapott utáni bal lengő egyenes út az áhított hölgy szíve és miegymása felé. Na jó, de Jocót a csupa szívéért és védelmező ökleiért szerettük.

Szóval mondom Dezsőkének, figyuzz, Dezsőke, fogaggyunk, te még deriválni sem tudol, ami már csak ott hülyeség, hogy Dezsőkével soha nem verekedtünk, de meg deriválni is tudott. Már akkor.

Dezsőke agyát egyértelműen a Videoton gyártmányú EC-7168-as terminál borította meg végérvényesen. Mondom neki, Dezsőke, jó, tudol deriválni, de komolyan asziszed, mert fehérvári a masina, te meg kint voltál a 31. fordulóban a stadionban, mondjuk velem együtt, és mindketten láttuk, Pogány fejese az bizony beakadt, nekünk meg akkor nyolcvankettőben ott úszott el a harmadik hely reménye, akkor itt a nagy Budapesten a Videoton gyártmányú EC-7168-as terminál fogja neked visszamenőleg átírni a múltat? Asziszed, Dezsőke?

Hát a Dezsőke tényleg aszitte. Mondom, a 31. forduló régen volt, a mocsok Fradi vitte a két pontot, nekünk csak az MNK-döntő maradt, azt is buktuk Szekszárdon a Dózsa ellen, sanyarú ez a sors, de figyuzz, Dezsőke, deriválás ide vagy oda, látomásom volt nekem múlt éjjel. Muszáj volt, mert megjelent álmomban Pirike bácsi bugyivonala meg a Magdika gribedlije, ez alvás közben túl erős stimuláció a kamaszhormonoknak, ezért azt lázálmodtam, hogy nyolcannégy-nyolcvanötben az UEFA-kupában a döntőig menetelünk, még a Mencseszter Junájtidet is kiverjük, a Real Madrid ellen ugyan bukjuk a döntőt, de Májer a visszavágón nekünk nyeri a meccset.

Na, ez annyira erős volt, hogy Dezsőke abbahagyta a klaviatúra puffogtatását, rám nézett azzal az atyás tekintetével, hogy nem baj, Frinci, rendőrnek talán jó leszel, és azt mondta, te egy nagyon hülye vagy, te Frinci te. Mondom neki, játssz el a gondolattal. Azt mondta, ez akkora baromság, hogy inkább meghív egy korsóra a Keleti mellé, van ott egy isteni háromlépcsős. Soha nem mondtam el neki, ez volt a cél, az első tüskét hozzá én álllom.

Dezsőke tegnap volt bent nálam, meséli, szépen megy a cége, kellene neki egy olyan fineszes infós, aki megtalálja és betömi a réseket a falon, ne másszon be oda senki kényére és/vagy kedvére. Fenntartja ezt a helyet, rám vágyik, legyek már oly kedves. Javuljak meg, Dezsőke? Javulj, Frincike! Mennyiért, Dezsőke? Mondta. Javulok, Dezsőke! Ez a beszéd Frincike.

Ízlelem a kifejezést, etikus hacker. Ott kezdődött ez, a Videoton gyártmányú EC-7168-as terminálnál nyolcvankettő nyarán. Ott bizony. Már vágom a centit, 112 nap múlva nyílik nekem a nagykapu, kisétálok hófehéren a telinyárba. Ma lencsefőzelék lesz szárazkolbásszal. Öcsisógor a séf a rabkonyhán, istenien csinálja a lencsefőzeléket. Az ecet benne a legnagyobb éca, azt ne sajnáld, csorduljon egészen a pikánsság határáig, billegjen az utolsó csepp a szélén. Ezt szokta mondani Öcsisógor, és már össze is folyik a számban a nyál.