Neal Stephenson

"Hiro az Utca, a Broadway, a Metaverzus Champs Élysées-je felé tart. Fényesen kivilágított sugárutat lát... Valójában nem is létezik. De e pillanatban milliók tapossák." A Snow Crash (1992) swifti utazása során a közeljövő (virtuális) Amerikájával, a világelsőségét csak a filmgyártásban, a szoftverfejlesztésben és a megrendelt pizza gyors házhoz szállításában őrző szuperhatalommal ismerkedünk. A pizzaszolgáltatókat a tekintélyes Cosa Nostra Inc. ellenőrzi... A Földet hat-tízbilliónyian lakják. Nagyjából egybillió ember rendelkezik számítógép-birtokláshoz elegendő pénzzel, viszont csak a negyedük tekinthető tényleges komputer-tulajdonosnak. Az osztási műveletet folytatva, arra a következtetésre jutunk, hogy nem több és nem kevesebb, mint e negyed negyede tudhat magáénak kellő kapacitású, azaz az Utca-protokoll kezelésére képes masinát. Ez annyit jelent, hogy a Broadway-n akár hatvanmillióan sétálhatnak egyszerre. Hatvanmillió avatára. Övék a hatalom.

Háttér

Avatára A szanszkrit eredetű szó "megtestesülést" jelent. Eleinte vallásos kontextusban (a hinduizmusban és a buddhizmusban) használták: Krisna például Vishnu kilencedik avatárája. A cyberkultúra avatárái a virtuális tereket benépesítő komplex virtuális lények. Cypherpunk "A számítógépes diszkréció, a nyilvános kriptográfiai kulcsok kifejlesztésének és terjesztésének megszállottjai, az anonim elektronikus postafiókok, illetve levelezés gondolatának támogatói. A cypherpunkok ötletei tették lehetővé, hogy az elektronikus levelezés és üzleti tranzakciók a legteljesebb diszkrécióval folyhassanak." (Steven Daly - Nathaniel Wice: Alternatív kultúra. Budapest, 1996.) Cyberpunk és steampunk A cyberpunk a nyolcvanas évek scifiindíttatású, de a világűr és a távoli századok helyett a virtuális terek és a közeljövő titkait kutató kulturális, elsősorban irodalmi irányzat. Egyszerre cyber és dühödt punk: "a csúcstechnológia és az utca találkozása" - fogalmazott Gareth Branwyn. Főbb képviselői: Bruce Sterling, William Gibson, Pat Cadigan, Rudy Rucker, John Shirley. A kilencvenes évek elejére a mozgalom megszűnt, az alkotók egyéni utakat járnak, a punkos anarchizmust legtöbbjüknél az apolitikus technoszellemiség váltotta. A cyberpunkból kinövő steampunk kezdetét 1991-ben Gibson és Sterling közös Differenciálgépének megjelenése jelentette. Douglas Fetherling szerint az e kategóriába tartozó művek arról szólnak, hogy "milyen is lehetne a múlt, ha a jövő valamivel korábban kezdődött volna."

"Nincs különbség a modern és a sumér kultúra között" - elmélkedik az egyik szereplő. "A dolgozók többsége írástudatlan, csak az orális tradíciót éltető televízióra hagyatkozik. Ezzel szemben a szűk - a cyberteret látogató - írástudó elit felfogta, hogy az információ a hatalom. A társadalmat azért tartják ellenőrzésük alatt, mert beszélik a mágikus számítógépnyelveket." De az információs hadviselés metavírus nevű atombombája csak felrobban. Hogy aztán a rendszer még újabb vírusokkal fertőzze önmagát.

Steampunk

A Diamond Age (1995) - a közeljövő helyett - Dickens és Viktória királynő korában játszódik. Az alapokat közös regényükben, a Differenciálgépben (The Difference Engine, 1991) Gibson és Sterling rakták le: a múlt másként alakult, a számítógépet, Charles Babbage találmányát már a XIX. században munkába állították. Tehát a jelen és a jövő se az, aminek hisszük, vagy hinni véljük. Stephenson keserédes viktoriánus világának hypertextúra és nanotechnológia az alappillérei. A légteret nem szennyezik füstokádó gyárkémények, a gépecskék okosak és higiénikusak. A kesztyűk öntisztítók, a fegyverek célpontot választanak és elemeznek, a háborúk csak mikroszkóppal látható fémparaziták között dúlnak.

Minden "smart" és interaktív: a könyvek nemcsak felolvassák magukat, hanem a történet menetét a felhasználó ízlése szerint csűrik-csavarják. Az alkalmi tolvajt pedig elektromos sokkba merevítik. Dolgozz keményen, tiszteld feljebbvalódat, légy hű családodhoz - hirdeti az illemkódex. A profit és a prüdéria uralma sablonos figurákba - szélsőséges konformistákba és szélsőséges lázadókba - lehel életet. Newt Gingrich álma válik valóra.

Ellenőrző rendszerek

"Nyugodt, középosztálybeli, vegyes etnikumú környezetben lakom, az egyik nyugati parti nagyvárosban" - olvassuk a Globális Szomszédfigyelőben (Global Neighborhood Watch, 1993). "A magántulajdon elleni bűn az egyetlen valós probléma mifelénk. Máskülönben a környék teljesen veszélytelen. June Cleaver akár délután háromkor úgy sétálhat meztelenül az utca közepén, hogy közben abszolút biztonságban érzi magát. Igaz, azért nekünk is megvannak a saját Eddie Haskell-jeink: kéthetente egy-egy autót csak feltörnek, vagy ellopnak. És évente pár betörés is megesik."

Ám a polgárok még nagyobb biztonsága végett bevetik az információs technológiákat. A potenciálisan veszélyes helyekre videokamerákat állítanak, a felvett anyagot digitalizálják és továbbítják.

Neal Stephenson

Amerikai író. 1959-ben, a Maryland állambeli Meade-ben született. 1984 - megjelenik első regénye: The Big U. 1988 - Zodiac: The Eco-thriller. 1992 - Snow Crash. 1994 - Interface (nagybátyjával közösen, Stephen Bury álnéven). 1995 - The Diamond Age. 1999 - Cryptonomicon.

A rendszer világméretűvé tehető, sőt, az időzóna-eltérések miatt például az ausztrálok álmát Kaliforniából vigyázhatjuk.

"Elképzelem, hogy reggel ülök a laptopom előtt, aztán hirtelen az egyik ablakon élőképeket látok Sydneyből. Az ablak alján két gomb található: az egyik zöld, a másik piros. Ha a vétkes egy kóbor kutya, vagy egy faág, megnyomom a zöld gombot, és az ablak bezáródik. Ha viszont egy tolvaj, akkor a piros gombot nyomom meg, s Ausztráliában egy számítógép durva hangokkal ébreszti tulajdonosát. Talán már más is figyelmeztette, mondjuk az Egyesült Királyságból. Erre az ausztrál az ablakhoz megy, ellenőrzi a bűntényt, nyakon csípi a tettest." Orwellre, az 1984-re asszociálunk...

A Spew című novellában (1993) ugyanilyen szép új világban barangolunk. Stephenson megint első szám első személyben, már-már paranoiás objektivitással tudósít. Televízió City lakói a totális elhülyülés felé menetelnek.

Kriptográfia

Az 1999-es monumentális (kilencszáz oldalnyi) Cryptonomicon a kriptográfiáról szóló sorozat első opusa. A szerző nem tartja magát cypherpunknak, a cím mégis a Cyphernomiconra, a digitális titkosítók FAQ-jára rímel. Holott a Cryptonomicon egy fiktív, XVII. századi (Talmud-szerű) kriptográfiai kompendium.

A nem sci-fi, hanem egyfajta steampunk és techno-thriller elegy történet két idősíkon pereg: a második világháború éveiben és a mában. Történelmi személyiségek lépnek porondra: Douglas McArthur, Alan Turing... A hősök kódokat törnek fel és fejtenek meg.