Wass Albert miatt rúgták ki

2008.10.27. 12:57
A közelgő romániai helyhatósági választások miatt beszél irredentizmusról a román sajtó egy része egy magyar írók részvételével zajló irodalmi est kapcsán. A Törzsasztal elnevezésű rendezvény fő szervezőjét, a Bihar Megyei Könyvtár volt főigazgatóját már ki is rúgták, mivel munkássága régóta szúrta a Bihar megyei tanácsi elnök szemét, a Wass Albertről való irodalmi értekezés pedig jó ürügy volt az eltávolítására.

A múlt héten már megírtuk, hogy eltávolították a Bihar Megyei könyvtár igazgatói székéből azt a Traian Stefet, aki a román-magyar kulturális kapcsolatok megerősítésének legaktívabb szorgalmazója volt az utóbbi években, mondván irredenta irodalmi esteket szervezett magyar írók részvételével. A román sajtó egy része szerint a titkosszolgálatok leplezték le a románellenes összeesküvést, az erdélyi magyar elit pedig aláírásgyűjtéssel tiltakozik a Ceausescu-kort idéző módszerek ellen. De tényleg irodalmi esteket hallgat le a román titkosszolgálat és tényleg akkor bűn Wass Albertről beszélni?

Wass Albertet ne is említsétek

Az ügy akkor robbant ki, amikor információink szerint a főigazgatót a Bihar megyei tanács elnöke magához hívatta és megfenyegette: önként mondjon le a posztjáról, ellenkező esetben bírósági eljárást indítanak ellene. A könyvtár működésében és vezetésében tapasztalt visszás dolgokat a tanácsi elnök, és ezek birtokában akarta bíróság elé vinni az ügyet. A háttérben azonban inkább az állhat, hogy több megyei elöljárónak is szúrta a szemét a román igazgató és magyar helyettese felettébb jó szakmai és emberi kapcsolata. Az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy a főigazgató magyar és román értelmiségieket hozott össze irodalmi esték keretén belül, melyek remekül működtek, és sok embert vonzottak. A szervezők elsőszámú célja a két ország közötti kulturális dialógus elmélyítése volt. A jelek szerint ezt a megyei elöljárók nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Főleg most, hogy közelednek a helyhatósági választások. Kampányok idején ugyanis állítólag jól hangzanak az olyan szlogenek, melyek a magyarokat román ellenességgel, vagy ha úgy tetszik, irredentizmussal vádolják.

A vádaskodást egy felolvasó est robbantotta ki. Ágoston Vilmos Wass Albertről szóló könyvéről tartott értekezést a könyvtár épületében. (Romániában 1946-ban háborús bűnökért elítélték Wasst, és azóta is irredenta, románellenes íróként tartják csak számon.) Kőrössi P. József, a rendezvény magyar társszervezője elmondta, az esten az íróval szemben kritikát fogalmazott meg Ágoston. Nem arról volt tehát szó, hogy Wass Albertet tömjénezte volna a felolvasóesten. Mégis ez volt az a pont, ahol megindíthatták régóta tervezett támadásukat Steft ellen. Informátoraink szerint Wass nevének akárcsak az említése is elég ahhoz, hogy a románellenesség felmerüljön.

A titkosszolgálat mindenhol ott van

Bihar megyei bulvárlapok az eset után elkezdtek cikkezni arról, hogy az irodalmi esteket lehallgatta a román titkosszolgálat, és irredentizmusra utaló jeleket, valamint román ellenességet véltek kihallani az ott elhangzottakból. A Törzsasztal előadásai mindenki számára látogathatóak voltak, és maga a könyvtár is készített hangfelvételeket a beszélgetésekről. Kérdés, mi szükség volt jelen esetben titkosszolgálati eszközök alkalmazására, és egyébként is honnan veszik az újságok, hogy a titkosszolgálat felfigyelt a rendezvényre.

Egy általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő erdélyi magyar újságíró szerint azonban ebben semmi meglepő nincs. Romániában jelenleg nyolc titkosszolgálat működik, szinte minden rendezvényen ott vannak 1990 óta. "Miért pont egy ilyen irodalmi estet ne figyeltek meg, főleg ha a jelek szerint már régóta nem tetszett valakiknek a nagy barátkozás". Vagyis csak a megfelelő alkalomra kellett várni, melyet az ominózus Wass-est meg is hozott.

A könyvtárba vizsgálóbizottságot küldött ki a megyei tanácselnök nem sokkal a felolvasóest után. Feladatuk az volt, hogy felderítsék az esetleges visszaéléseket, hibákat, melyek felróhatók a főigazgatónak. Az egyik bizottsági tag nem volt szívbajos, és úgy mutatta be saját magát, mint a titkosszolgálatoknál dolgozó embert, aki mellesleg a megyei tanácsi elnök titkára is.

Huszonhét pontból álló listát állítottak össze a megbízott kivizsgálók a könyvtárban észlelt szabálytalanságokról. A pontok között olyan abszurd dolgok szerepeltek, mint például, hogy Seft helyettesével együtt könyveket égetett a könyvtárban, vagy, hogy csak magyar nyelvű kiadványokat vásároltak az intézmény részére. A leváltott főigazgató fájlalja, hogy a sajtó részéről senki nem ment el az intézménybe, hogy kiderítse, mi is az igazság. Egymástól átvett hamis információkat jelentettek meg. Stef úgy véli, a leváltására irányuló szándék erősebb volt a törvényes érveknél, ezért is használta fel a tanácsi elnök a sajtót arra, hogy a közvélemény előtt igazolja eljárása helyességét.

Ügyvédet fogadtak

Stef az igazságszolgáltatáshoz fordul, és a még posztján lévő aligazgató Tavaszi Hajnal is felfogadott már egy ügyvédet. A rágalomhadjárat ugyanis már ellene is megindult, két helyi sajtóorgánum hasábjain.

Emellett magyar és külföldi írók, értelmiségiek is aláírták azt a nyilatkozatot, melyben elítélik a Stef ellen indított méltatlan eljárást, és a lejárató kampányt, ami hónapok óta ellene folyik. Az aláírók között volt Esterházy Péter és Závada Pál író is