Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
Hatalmas mázlija volt Hiller Istvánnak, hogy a római magyar intézetben élőben láthatta a rádiókabaré előadását. A kabaré stábja ugyanis éppen erre az időszakra nyert el egy 3 millió forintos támogatást a Hiller által vezetett minisztérium alapítványától, a Nemzeti Kulturális Alaptól. A támogatás "a Rádiókabaré csapatának kiutazására, külföldi felvétel elkészítésére" szólt.
Vicc a világ körül
Bár kétségtelen, hogy a kabarétréfák hatása szemtől szemben igazán erős, mégis felvetődik a kérdés: miért kell állami támogatásban részesíteni egy olyan társulat külföldi útját, amelynek produkciója a széles közönséghez végül úgyis csak Magyarországon jut el? A római előadás kulturális missziót nem teljesít, hiszen a külföldi közönség nem kíváncsi a magyar kabaréra. De még ha rajonganának is a tréfás jelenetekért, Róma népe nem kapott meghívást az eseményre. A műsor csak a magyar rádióban került adásba.
A magyar kultúra terjesztésének sajátos stratégiája láttán utánanéztünk a jelenségnek. Kiderült, hogy a Farkasházy Tivadar nevével fémjelzett társulatnak volt előadása a New York-i Magyar Főkonzulátuson és a Párizsi Magyar Intézetben is.
"Miért veszkődik a társulat a világ körüli utazgatással, amikor a műsort végül úgyis itthon sugározzák majd?" - kérdeztük meg a legilletékesebbtől, Farkasházy Tivadartól, akit azóta elbocsátottak a rádiótól.
A humorista a kérdés hallatán előbb revolverújságírónak nevezte a cikk szerzőjét, aztán vázolta a furcsa helyzet hátterét, végezetül pedig visszavonta szavait, amelyek szerint a 3 milliós állami támogatást csak a római műsorra kapták. A pénzből ráadásul két adást is felvettek, olyan takarékosan, hogy a támogatás egy részét fel sem használták.
"Mi történik a maradékkal?" - feszegettük, amire a humorista elmondta, a pénz megvan, és még nem tudják, mire költik.
A New York-i és párizsi műsorokat egyébként nem a minisztérium támogatta, mondta még a visszavonás előtt Farkasházy. Itt a rádiótól kapott pénzen vették a repülőjegyet, és New Yorkban két műsort is felvettek. A művészek pedig lemondtak a gázsijukról, a helyszíni adás kedvéért.
Kérdésünkre, hogy miért kellett egyáltalán utazniuk, Farkasházy azzal érvelt: a műsor Amerikáról szólt, amiről csak úgy érdemes beszélni, ha kint vannak Amerikában. A jelenetekben egyébként nem szerepelt külföldi vendégművész, az itthonról ismert stáb viccelődött.
Keresetkiegészítés
Nem kívánta kommentálni a történetet a rádió elnöke, Such György: "Csak a római út történt a mi mandátumunk alatt. A párizsi és New York-i előadásokat nem kívánom minősíteni." Az elnök egyébként vizsgálatot rendelt el az ügyben, de pénzügyi szabálytalanságokat nem találtak, úgyhogy nem fújták le az utat.
Kerülőút
Azt persze leszögezhetjük, támogatást kérni önmagában nem kifogásolható tett. A bírálók feladata, hogy a pályázatok közül kiválasszák azokat, amelyek állami pénzre érdemesek.
A bírálók neve után kutatva azonban meglepő dologra bukkantunk. A rádiókabaré abból a miniszteri keretből kapott pénzt, amit nem felügyel egyetlen szakmai kollégium sem. Míg a Nemzeti Kulturális Alap által szétosztható pénz háromnegyedéről szakértők által vezetett kollégiumok döntenek, 25 százalékot miniszteri keret néven elkülönítettek.
Az idén 1958 millió forintos büdzsé felett így a miniszter maga dönt. Hiller István tehát maga tett arról, hogy Rómában megtekinthesse a rádiókabarét. Érdekes kérdés még az is, hogy a miniszter úrnak van-e Hócipő-előfizetése, mivel ugyanebben a listában találtunk egy olyan tételt is, ami "az újság idei számainak megjelentetésére" adományozott 5 millió forintot.
Ezeknek a felvételeknek az elkészítését az NKA miniszteri kerete terhére a Balassi Intézet segíti az útiköltségekhez nyújtott támogatásokkal. Ezek fedezete az a 3 millió forint, amelyre a kérdés vonatkozik.