Megkettőzött filmipar

Hagyományos filmfinanszírozás: MMK, NKA, ORTT

A hányattatott filmtörvény A kormányzat egy új filmtörvényben és a Mafilm helyét átvevő ún. Filmközpontban látta az "átláthatatlan és nem hatékony" filmgyártás megváltoztatásának kulcsát. Várhegyi Attila államtitkár többmilliárdos támogatást is ígért a filmművészeknek a javaslat elfogadása esetére. A filmművész szövetségből kilépett Rendezők Céhe segítségével készített tervezetet a szakmai szervezetek külön-külön elbírálták: ennek hatására a minisztérium nemrég lemondott a filmtörvénytervezet benyújtásáról. Ezzel egy időben a felajánlott támogatást is visszavonta a tárca, és a rendkívüli gyorssegély kiutalását is megtagadta. Az új törvénytervezet már a szakmai szervezetek készítik elő, és egy minisztérium által kijelölt koordinátorral egyeztetnek a szakmai és kodifikációs kérdésekről.

Játékfilmekre "hagyományos módszerrel" több állami alapból is lehet pénzt igényelni. Ezek mindegyike nyílt pályázat útján dönt a beérkezett tervek sorsa felől. Egyik ilyen forrás a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és korábbi jogelődje az MMA, mely évente 700-900 millió Ft-ot kapott az állami költségvetésből. Ez az összeg '99-től 1.1 milliárd forintra emelkedett, melyből a játékfilmes kollégium tíz év óta változatlanul alig több mint 400 millió felett dönthet. A reálértékében negyedére csökkent összegből az elmúlt két évben 71 játékfilmet támogatott a kollégium, természetesen mindegyik esetben csupán a forgatási költség töredékét fedezve.

A másik nagyobb állami forrás a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) Mozgókép Szakmai Kollégiuma által kiosztott évi 280 millió forint. Az átlagosan 2-300 milliós játékfilmes költségek mellett szerénynek nevezhető alap inkább csak filmek forgalmának javítására, forgatókönyvek támogatására elég. Az NKA munkatársa szerint nagyobb összeget csak elsőfilmesek kiemelkedő forgatókönyveire ítél oda a tíztagú grémium, melynek élén Tóth Gy. László, a miniszterelnök főtanácsadója elnököl.

Az Országos Televízió és Rádió Testület (ORTT) a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül segít a filmfinanszírozásban, az e célra elkülönített összeg azonban évről évre változik. Bár a médiatestület többszöri kérésünkre sem közölt hivatalos összesítést, egy korábban kuratóriumi tagként tevékenykedő filmes elmondta, hogy volt év, amikor tíz film támogatására 220 milliót osztottak szét. Átlagosan évi 30 milliót pályáztat az ORTT - tájékoztatott informátorunk. A médiatestület által kiírt pályázatok is ingatagok. Megtudtuk, hogy idén például nem írtak ki játékfilmes pályázatot, és a több hónapja lezárt dokumentumfilmes pályázatról sem született még eredmény.

Kereskedelmi televíziók

A '96-ban hozott rádiózásról és televíziózásról szóló törvény kimondja, hogy "az országos és a körzeti televízióknak _a reklámbevételének hat százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására köteles fordítani". Ezeknek legalább fele játék-, dokumentum-, tudományos vagy animációs filmnek, harminc százalékában pedig nem saját gyártású alkotásnak kell lennie. E kötelezettségének tv2 tavaly 400 millióval tett eleget, mely összeg segítségével az idei filmszemlén tizenöt alkotást már be is mutattak. Az RTL Klub 281 milliót fordított játékfilmekre: öt filmet közvetlenül támogatva, 120 milliót pedig az MMK-nak fizetve.

Új filmipar - a 2,5 milliárdos millenniumi keret

László király a Sacra Corona című filmből

A kiemelt millenniumi költségvetésből a kulturális tárca több mint 2,5 milliárdot fordított mozgóképtámogatásra, mely összeget három év alatt, 1999-2001 között, osztott szét. A pályázat során beérkezett művek bizonyos scriptorok ajánlásával került a végső döntéshozók elé, a "szakmabeli" scriptorok személyéről azonban a kulturális minisztériumban nem kívántak felvilágosítást adni.

A 2,5 milliárdos összegen túl 2002-ben elköltenek még 460 milliót, melyet a Hídember promóciójára fordítanak. A minden idők legköltségesebb magyar filmjeként számon tartott produkció teljes költségvetése 1,8 milliárd forint, melyből a tárca 1,082 milliárdot fizet. A film finanszírozása körüli nézeteltérések miatt Sipos Kornél először főproduceri, majd hétfőn MAFILM-igazgatói posztjáról is lemondott.

Nagyságrendben az előkészület alatt álló Bánk bán című operafilm következik, melynek rendezője a miniszterelnök bel- és külföldi útjait megörökítő Ezüsthajó Kft. vezetője, a Happy End Kft. volt tulajdonosaként elhíresült Káel Csaba. A produkció a zenei anyagának felvételére eddig 45 milliót kapott, ezen kívül legalább 300-at ígértek még - közölték az NKÖM sajtóosztályán. Az Index tudomása szerint azonban az alkotásra ennek közel dupláját, majdnem 600 millió forintot terveznek költeni állami pénzből. Káel egy másik produkcióra tavaly harmincmilliót kapott a tárcától.

A harmadik legköltségesebb filmet Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke rendezi. Az Ének a Csodaszarvasról című animációs alkotásra a tárca 220 milliót áldozott.

Az indokolatlanul koncentrált és nem átlátható döntések nyomán a millenniumi filmes keretből összesen 41 játékfilmet és televíziós műsort finanszírozott a minisztérium. Mindez különösen annak fényében visszatetsző, hogy Várhegyi Attila államtitkár az átláthatatlan finanszírozásra hivatkozva tagadta meg a korábban megígért milliárdos többlettámogatás kiutalását a régóta működő filmes alapoknak.

Millenniumi kiemelt költségvetésből támogatott produkciók 1999-2001 között (millió forintban) Filmcím Rendező 1999 2000 2001 A Hídember Bereményi Géza 50 190 382 (+2002-ben 460) Bánk Bán Káel Csaba - 38 legalább 300 Ének a csodaszarvasról Jankovics Marcell 50 110 60 Chaco Rom Szabó Ildikó 39 141 25 Sacra Corona Koltay Gábor 177,6 22 ? Süsüke, a sárkánygyerek Csukás István 50 70 - A szalmabábúk lázadása Palásthy György 20 30 50 Csodálatos Mandarin Mészáros Márta 10 70 - Illés sztori Vitézy László 20 20 20 Magyar várak legendái Cakó Ferenc 50 - - A zenés színház regénye Sándor Pál 50 - - >>A milleniumi keretből támogatott filmek teljes listája