Kulturálisfőváros-botrány: Egész éves ökörsütés?

2006.06.27. 11:49
Pécs lesz Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben, már ha elkészülnek addig a nyertes pályázatban vázolt tervek. A civilek által kidolgozott projekt megvalósítása az önkormányzat kezei közt ugyanis egyre késik, miközben a város vezetése igyekszik kiszorítani az ötletgazdákat, állítják a civil értelmiségiek. Az alpolgármester szerint szorít az idő, de nem csúsztak le semmiről. Csak a nyugati modellt kell elfelejteni. A nyertes pályázat lemondott vezetője kipakol.
"Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, miért mondtam le a Pécs 2010 programban viselt tisztségeimről, azt mondanám, azért, mert egyre több jel mutatott arra, hogy ha meg is valósul valami a pályázatban foglaltakból, a pályázat szelleme nélkül fog megvalósulni, s ebben, mint a pályázat írója, már nem szeretnék részt venni".

Ezeket a sorokat Takáts József, a pécsi Európai Kulturális Főváros-projekt kitalálója, a város győztes pályázatának éceszgébere írta a lemondását indokoló levelében. Hogy a Pécs városa által elnyert kulturálisfőváros-projekttel gond van, néhány hete merült fel, amikor lemondott Takáts, aki hivatalosan a Pécs 2010 Menedzsment központ stratégia főtanácsadója volt. A pályázatot kidolgozó civil csoport vezetője hivatalosan hetekig nem indokolta távozását, ma kiadott nyilatkozata azonban megerősíti a találgatásokat.

Takáts József és Index által megszólaltatott civil szakemberek szerint az önkormányzat saját, bürokratikus rendszerébe szorítaná be az általuk kidolgozott, szabadszellemű ötletfelhőt. Az egészből így éppen az veszik el, amit az EU értékelt. Az alpolgármester szerint azonban ami nyugaton működik, a magyar viszonyok közt nem életképes.

Egyetlen dologban ért egyet minden érintett, mégpedig hogy szorít az idő.

Baljós árnyak

Toller László pécsi polgármester súlyos balesete ellenére sem állt le az Európa Kulturális Fővárosa-program, az ügyek mennek tovább, a régi kerékvágásban. A múlt csütörtöki városházi közgyűlésen kinevezték a pályázat az öt kulcsprojektjének vezetőjét, az önkormányzat által támogatott városi cégek igazgatóit és önkormányzati osztályvezetőket. (Lásd keretes írásunkat.)

Takáts szerint a Pécs 2010-program akadozásának oka, hogy a városvezetés nem akarja kiengedni a kezéből a szakmai döntéseket, noha a bürokrácia miatt a megvalósítás egyre csak csúszik. Az önkormányzat bizalmatlan a civilekkel szemben, pedig ők fektették le a pályázat alapjait, állítja a lemondott vezető. A városvezetés, mint azt a választási kampány is mutatja, a programot saját politikai tőkéjének tekinti, s "idegesen reagál minden, társadalmasítást és nyilvánosságot sürgető civil kívánalomra".

A problémát egyébként már Takáts előtt felvetette a Dél-Dunántúli Építész Kamara nyilatkozata is.

A pályázat kidolgozásában részt vevő kamara szerint a projekt sikere nem csak a késések miatt kérdéses, hanem azért is, mert az önkormányzat a pályázat szellemiségét nem értő, a pályázatukat néhány esetben nem is ismerő vállalatvezetőket, bürokratákat és menedzsereket nevezett ki vezetőnek.

A kamara sérelmezte még, hogy szó sincs a főépítész és a művészeti igazgató intézményéről, pedig januári konferenciájukon is felvetették, a projektek összehangolása nélkül az ügy egységes jellegét veszítheti el.

Ökörsütés

Vállalkozók, vezérigazgatók, bürokraták
Az öt kulcsprojekt élére a június 22-i pécsi városi közgyűlés nagy városi cégek igazgatóit és önkormányzati vezetőket nevezett ki. Kiss Tibor, a BIOKOM vezérigazgatója került a Zsolnay Kulturális Negyed élére. Mellette a kulturális vezető Komor István, a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. igazgatója lesz. A közterek revitalizációját Kelemen László, a pécsi vagyonkezelő vezérigazgatója és Nyirati István, a Pécsi Vízmű vezérigazgatója felügyeli. Munkájukat egy önkormányzat főosztályvezető, Balázsné Donáth Aranka segíti.

A hangversenyteremért Brányi Endre, a Pécsi Ipari Park vezérigazgatója felel, művészeti vezetője Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója lesz. Tasnádi Péter a megyei önkormányzattól a Tudásközpont és a Kiállítótér vezetője lesz. A Tudásközpontban a művészeti vezető Matyi Dezső, az Alexandra tulajdonosa, a Kiállítótérben pedig Pásztor Ágnes, a művelődési főosztályról.

"Nem tudjuk pontosan, mi a terve az önkormányzatnak a pályázattal" - mondta az Indexnek a véleményezési és tanácsadó jogokkal bíró Építészeti és Városarculati Tanács (ÉVarc) vezetője. Horváth András szerint az önkormányzat az után, hogy a város a civilek által menedzselt programmal nyert, visszavitte az ügyet saját, bürokratikus keretei közé.

"A pályázat egyik legfontosabb pillére a közterek újjáélesztése. Ezt a projekt levezénylésével megbízott városi vagyonkezelő és a vízmű úgy képzelnek el, hogy fákat ültetnek és leaszfaltozzák az utakat" - hozott példát a pécsi építész. "A tervünk azonban nem felújításról, hanem a terek funkcióinak újragondolásából áll." Horváth szerint a cél az lenne, hogy az emberek újra birtokba vegyék a köztereket, ehhez viszont tudni kell, hogy mit is akarnak a pécsiek.

A hivatalokban azonban nem dolgozik tájépítész, társadalomtudós, képzőművész, építész, pedig ezek együttműködésével valósulhat meg a programunk, mondta Horváth. Aki szerint az önkormányzat képzeletében a kulturális főváros program egész éves ökörsütést jelent, egy fesztivált, ami sokkal tovább tart, mint a többi.

Bár rettentő kíváncsiak voltunk, hogy mit mond a vádakra Pécs alpolgármestere, előtte még megkérdeztük a civilek és az önkormányzat közt hidat biztosító Európa Centrum kht. vezetőjét. Tarrósy István szerint is "kompetencia problémák" állnak fenn az önkormányzatnál. A civileken alapuló kreatív rendszer áll szemben az önkormányzat által felállított pragmatikus rendszerrel. Az együttműködést pedig lehetetlenné teszi, hogy nincsenek kidolgozva a kommunikációs csatornák.

Tarrósy szerint jó, ha működik a befolyásos menedzserekre és hivatalnokokra támaszkodó önkormányzati rendszer. A gond az, hogy nem jutnak el hozzájuk a szélesebb spektrumon gondolkodó szakemberek javaslatai.

Az önkormányzat bezárkózását emelte ki búcsúnyilatkozatában a főtanácsadó is. Takáts József szerint "működik ugyan szakmai tanácsadó testület (Építészeti és Városarculati Tanács), ám a tanácsaikat senki nem használja fel, feljegyzéseikre a politikusok soha nem válaszolnak, miközben a városvezetésnek ma ugyanazon kérdésekben kellene döntenie (pl. az új könyvtár helyszínéről), amelyekről már egy éve döntenie kellett volna."

Ideológiai harc

Továbbra sem látja sötéten a helyzetet az alpolgármester, aki Toller László balesete után vette át a fejlesztési ügyek koordinációját. Kunszt Márta megnyugtatott minket, szorosak a határidők, de a város időben elkészül feladataival.

Felvetettük a civilektől hallott problémákat. Hogy az öt kulcsprojekt közül egyedül a hangversenyterem pályázati kiírása készült el, de az sincs meghirdetve. A Tudásbázis néven futtatott könyvtárnak nem csak szakmai programja, de helyszíne sincs. Ugyanez a helyzet a kiállítótérrel is. A Zsolnay kulturális negyed programján ugyan dolgoznak, de a tervek nem kerültek nyilvánosságra. Áll a közterületek revitalizációja is, pedig ez a legnagyobb projekt.

Kunszt Márta alpolgármester szerint azonban kézben tartják az ügyeket, július közepéig befejezik a szerződéseket, amelyek az EU-pályázat előkészítéséhez szükségesek. Ősszel kihirdetik a pályázatokat, az elbírálás után, 2007 júniusában pedig indulhat a munka.

Az alpolgármester szerint a civilek elégedetlenkedése naivitásukra vezethető vissza. "Ideológiai vita folyik már egy fél éve. A civilek megkapták a feladataikat, de nem végzik azokat, hanem új szervezeteket, pályáztatást akarnak" - vázolta civil szakemberek hibás álláspontját Kunszt Márta.

Szerinte az ÉVarc és a Pécs 2010 Menedzsment központ vezetői elfeledkeznek arról, hogy az önkormányzatnak van egy éppen ilyen feladatokra felállított intézményrendszere. "Nem tudok felállítani egy másik rendszert, mert csak egyre van pénz, ezt nem értik meg".

"Nem megy az sem, hogy a felelősség marad az enyém (azaz az önkormányzaté), miközben a megvalósítás független kézbe kerül" - indokolta Kunszt, hogy miért akarják az ügyet "az önkormányzatnál tartani".

A civilek nyugati példákra hivatkoznak, de a nyugati rendszer másképp működik, összegzett az alpolgármester. "A nyugati rendszer projekt központú, nálunk viszont használni kell a már létező struktúrákat", vázolta a kényszerpályát Kunszt Márta.