Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Pol cikkek
A fennköltnek ható kérdéseket egy buddhista beállítottságú képzőművész és egy társadalmilag érzékeny marketinges villongása vetette fel. SI-LA-GI képzőművész a szerzői jogokra és egy neves szerzői jogi ügyvédre hivatkozva ugyanis elérte, hogy az ARC plakátpályázaton kiállító Szabó Gábornak magát sárba tipró szöveget kelljen kiragasztania a Felvonulási téren látható alkotására. Szabó állította, véletlen, hogy kettejük munkájában sok a hasonlóság, és szakmájában sem ismeretlenek az ilyen esetek.
Jude és Zsidó
Ahogy azt az Index korábbi kritikája is felvetette, az ARC "Zsidó" feliratú plakátja sok azonosságot mutat a SI-LA-GI néven alkotó képzőművész 1990-ben készült, a "Jude" szóval sokkoló munkájával. A nyelvi különbséget, és azt leszámítva, hogy az ARC-on bemutatott plakát egyik sarkába apró betűkkel a "Te mit érzel?" felirat olvasható, a két mű hasonlósága valóban feltűnő: a méretükben is egyező munkák a fekete alapra helyezett, mellbevágó tömörségű szóval hatnak a nézőre.
Cikkünk megjelenését követően a művészetében, elveiben és megjelenésében is buddhista jegyeket mutató SI-LA-GI éles hangú levélben kereste meg az ARC szervezőit, azt követelve, hogy közösen tegyenek "lépéseket a jogsértés megszüntetésére és a jóvátétellel kapcsolatban".
Szabó Gábor munkája |
SI-LA-GI, Szilágyi Szabolcsként jegyzett levelében erkölcsi kárára és szerzői jogsértésre hivatkozva több pontos jóvátételi listát fogalmazott meg. Kérte, hogy az ARC kiállításon látható plakáton, jól láthatóan helyezzék el az alábbi szöveget: "Elnézést kérünk SI-LA-GI képzőművésztől, akinek "Zsidó" (JUDE) című művét Szabó Gábor saját nevével tette közzé (plagizálta).
SI-LA-GI szerint a plakát kimeríti a különösen nagy nyilvánosság előtti plagizálás tényét, és mivel Szabó munkája nagy publicitást kapott a sajtóban, további önostorozást is követelt. "Kérem, folytassuk a tárgyalást a morális kár jóvátételéről. Például közlemény formájában ugyanazokon a helyeken és jelentős napilapokban, szaklapokban közzétenni a plagizálás tényét" - írta Szilágyi az ARC szervezőinek.
"Az emberek azután, hogy a plakát százezres példányszámban megjelent a Pesti Estben, azt gondolhatják, hogy valójában az én munkám a plágium" - magyarázta felháborodását Szilágyi az Indexnek.
A filozofikus "Álom a Gondolkodásról" "Az üresség tükrei" és az "Egyesült Érzékek Művészete" című munkafolyamokról ismert művész az ARC "tájékoztatási kötelezettségeire" hivatkozva végezetül arra kért választ, "milyen összegű támogatásban részesült ennek a képnek az előállítása, kiállítása, illetve ebből mennyi illette Szabó Gábort bármilyen jogcímen?"
A szakértőknek sem tűnt fel
Az ARC formális és műelemzői szempontok alapján is visszautasította SI-LA-GI követeléseit. Bakos Gábor főszervező az Indexnek elmondta: mivel a pályázati feltételek közt szerepel, hogy "a pályázó köteles [...] felelősséget vállalni arra, hogy az általa benyújtott pályamunka nem sérti más szerzői jogát", nem ők, hanem az alkotó, Szabó Gábor az illetékes az ügyben. Ha azonban Szabó hozzájárul, ők nem zárkóznak el a bocsánatkérés kiragasztásától, tudtuk meg.
SI-LA-GI felvetette a műveket válogató szakértő zsűri felelősségét is, hiszen, mint írta, ők is közreműködtek a képek kiválasztásában, fel kellett volna tűnni a plágiumnak.
Szabó Gábor képe |
Bakos Gábor, aki többek közt Babarczy Eszter média-megmondóember és Erhardt Miklós képzőművész társaságában tekintette át a pályamunkákat, úgy vélte, nem véletlenül nem tűnt fel az alkotások közti hasonlóság. "Bár formailag van hasonlóság a kettő közt, ezen munkáknál a legfontosabb mégis a koncepció és azok működése."
Az alapszín és a betűtípus csak egy szelete a műnek, vélte az ARC-vezető és képzőművész. A teljes alkotás az ilyen minimális eszközökkel élő munkák esetében ugyanis javarészt a fejekben jön létre. Márpedig ott benn a két mű alapvetően különbözik egymástól. Bakos szerint SI-LA-GI munkája a holokausztról szól, erre utal a német nyelv használata. "Szabó Gábor plakátja ehhez képest a mai Magyarországon tapasztalható előítéletekkel kapcsolatosan, célzottan apellál a látogató reakcióira. Ezzel is aláhúzva az 'éppen itt és éppen most' fontosságát" - írta válaszlevelében Bakos Gábor.
Precedens
SI-LA-GI azonban úgy vélte, a két kép "koncepciójában és formailag is ugyanaz", és egyértelmű, hogy plágiumról van szó. A művész szerint "Magyarországon nagyon mostohán bánnak a szerzői jogokkal", és ritka hogy valaki kiáll az igazáért, ezért precedens értékű ítéletet szeretne. Különösen, hogy elmondása szerint 1991-ben egy "nagy cég" reklámjához már ellopta az Ernst múzeumbeli retrospektív kiállításához készült katalógus "A kép több mint a szó" mondatát.
A képzőművész ezért most "az ország legjobb szerzői jogi ügyvédjéhez fordult", aki ha nem kapnak pozitív választ, akcióba lendül. Szilágyi Szabolcs elmondta, hogy az ügyvéd előzetes értékelése szerint felelősség terheli a munkákat válogató szakértőket is.
Kapituláció
"Sem Szilágyi Szabolcsot, sem a munkáját nem ismertem" - mondta az Indexnek Szabó Gábor, aki ha nem a társadalmi toleranciára hívja fel a figyelmet, egy reklámcégnél tevékenykedik kreatívként. Elmondása szerint az ügyről, mivel SI-LA-GI eleinte csak az ARC-ot kereste meg, csak közvetve értesült.
"Ma, amikor százával gyártjuk a vizuális és verbális reklámötleteket, gyakori, hogy egy az egyben összeakad az ötleted valakiével. A fejemben volt egy "minden Made in China" ötlet is, és tessék, valaki megcsinálta az EU-zászlóval. Ilyesmitől tartottam most is, még csak elmondásból ismerve SI-LA-GI festményét.
Kezdetben "nem jogbitorlónak, hanem az igazság bajnokának éreztem magam, nem hívtam fel Szilágyi Szabolcsot, gondolva, ha valami problémája van, úgy egyenes, hogy megkeres vele" - számolt be D'Artagnanos hozzáállásáról Szabó, szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében.
Mint mondta, érthetetlennek tartja, hogy Szilágyi Szabolcs rögtön "izomból" próbálta megoldani az ügyet.
"Fölhívott, és mindenképpen egy olyan feliratot akart a plakátomra, miszerint az az ő munkája, amit én elloptam. Én fölajánlottam neki a plakáthelyet, de ő elutasította, sőt megfenyegetett, ha estig nem teljesítem a követeléseit, átadja az ügyet Magyarország legjobb szerzői jogi ügyvédjének, és egymilliót fogok fizetni ezért".
Határzóna
Nem egyértelmű, hogy SI-LA-GI vagy Szabó nyerne egy ilyen pert, válaszolta kérdésünkre egy szerzői jogi ügyvéd. Ezek az alkotások jogilag nehezen értelmezhetőek, tudtuk meg, hiszen "mű az, ami egyéni jelleget mutat", márpedig a fekete alapra helyezett betűk nem egyéniek - elemezte Szinger András. Ugyanakkor a műre nem szabható meg "esztétikai kritérium", tehát mindegy, hogy mennyire minimalista, azt mégis egyéni alkotásnak kell tekinteni. Az alkotás által hordozott tartalommal hasonló a helyzet: fontos kritérium, hogy hordoz-e "egyéni, szellemi alkotótevékenység eredetű jegyeket". Ugyanakkor a mű mögött álló ötlet önmagában nem áll szerzői jogi védelem alatt. Szinger szerint a per kimenetele, mivel Magyarországon még nem volt ilyesmire példa, főleg a bírótól függ.
Kapituláció
Szabó Gábor végül mégsem vállalta, hogy a precedens nélküli per kockázatát. Bár a reklámszakember szerdán még a büszke ellenállás mellett érvelt, csütörtökön egy bujkáló szabadságharcos letargiájával írta Indexhez címzett levelében: "Hiába tudom, hogy az én plakátom 100%-ig saját ötlet, mivel nem tudom megfogadni az ország 2. legjobb szerzői jogi ügyvédjét, és nem kívánom kockáztatni családom biztonságát, jobb belátásra tértem. Már jeleztem is Szilágyi úr felé, hogy bármit elismerek, rátehet bármilyen feliratot a plakátomra. Egyedül annyit szeretnék elérni, hogy ne kelljen perköltséget fizetnem és pénzért sajtóhirdetéseket megjelentetnem, ahogy követeli." "Létezik az a fenyegetés, amiért korpás a hajam" - összegezte döntését a kreatív.
Epilógus
Az Index szombat délután megtekintette Szabó Gábor bocsánatkéréssel átragasztott plakátját. A közönség - meglátásunk szerint - értelmezhetetlen viccként tekintett a felülírt műre, és mivel így már nem tudott mit válaszolni a "Te mit érzel?" kérdésre, hamar átsiklott a szomszédos munkákhoz. A kép előtt hosszasabban csak SI-LA-GI állt, aki kérdésünkre elmondta: örül a dolgok szerencsés alakulásának, de továbbra is állítja, az ARC-ot is felelősség terheli, így nem tekint el a lapokban lehozandó, fizetett bocsánatkérésektől. A művész szerint valójában át kellett volna ragasztani Szabó másik, Cigány feliratú munkáját is, mivel az is hasonló koncepció alapján készült, márpedig az ötlet az övé. Mi válasz helyett elgondolkoztunk azon, hol kapcsolódik mindez a lemondást és az önvaló nélküliséget hirdető buddhizmushoz, de még inkább, hogy miként létezhet szabad alkotás ezek után?