Uránia helyett gőzfürdőt!

A koleszterin- és alkoholmérgezésen túl idén az Uránia Nemzeti Filmszínház átadása is színesítette a húsvét hétfő programját. A dolog egyrészről örvendetes, mivel az Uránia nem csak külsőleg, de célkitűzésében is sziget a multiplex-özönben. A városképbe illeszkedő, nagy múltú mozi azért hozatott rendbe, és adatott át, hogy otthonává váljon a hányattatott sorsú magyar filmnek, hogy szaporodjon, sokasodjon a magyar celluloid.

Ideiglenes átadás Nem csak az Erzsébet téri park, az Uránia is a teljes befejezés előtt került átadásra. Fotósunkat a nyitóelőadást követő délelőtt félhomályos termek fogadták. A helyszínen arról tájékoztatták, hogy a mozi egyes technikai berendezései, köztük az elektromos rendszer is csak ideiglenesen lettek beüzemelve a díszelőadás idejére. A munkálatok még folynak.

Másrészt az eseményen már csak az lepődik meg, aki történetesen épp aznap támadt fel, hiszen népünk immár minden egyes nap átvehet valamit szeretett vezéreitől, néha olyasmit is, ami még el sem készült, de hát csak az nem hibázik, aki nem dolgozik - ez esetben viszont ne is egyék.

Az Uránia nem véletlenül választatott Nemzeti Filmszínháznak, történelme reprezentálja a magyar filmgyártást és -sorsot egyaránt. Rimanóczy Kálmán építési vállalkozó 1895-ben hangverseny- és táncterem céljára kért építési engedélyt az Urániára. A hamburgi Schmal Henrik építész által tervezett épületet azonban már, mint jövedelmező mulatót kezdte működtetni. Kávéházi intermezzo után az Uránia Magyar Tudományos Színház Egylet szervezett itt először vetítéseket, még zongora kísérettel. 1901-ben az épület tetőteraszán pedig leforgatták az első magyar játékfilmet. A Táncz címen elkészült produkciónak nem az jelentette legnagyobb hibáját, hogy alacsony költségvetése okán minden jelenet -köztük egy lovascsata is- az erkélyen játszódott, hanem, hogy egyetlen néző sem látta, lévén a kópia, közvetlen a premier előtt lángra kapott és elégett. A botrányt végül kánkán-táncosnők rögtönzött revüműsorával sikerült elkerülni.

Az Uránia végleges formáját a 30-as években nyerte el, amikor minden elemében a filmvetítések követelményeihez igazították, a színpad méretének csökkentésével például lehetetlenné vált a kánkánozás.

A mozi sértetlenül vészelte át a második világháborút, a piacgazdaság begyűrűzésével viszont nem sikerült megbirkóznia, és 1999-ben bezárták. Nemzeti Filmszínházzá válása sem volt zökkenőmentes. Hosszú vajúdás után születtek meg a tervek, a munkálatok során pedig a több oldalról érkező támadásokkal is szembe kellett nézni. Alulról például az "agresszív" termálvíz tört fel, sok fejtörést okozva a kivitelezőnek. Az új termek létrehozása végett megkezdett mélyépítés végleges felfüggesztése mellett felvetődött a létesítmény -apró módosításokkal- Uránia Nemzeti Gőzfürdő-vé alakítása is.

Egy betontechnológiai újítás azonban a következő választásokig tolta a nemzeti brűgölő tervét (melyhez alázattal a "Termálba magyar!" szlogent javasolnánk), így még a jelenlegi előtt befejeződhetett az Uránia restaurálása, átépítése. Aki szereti a gazdagon díszített falakat, az aranyszínű gipsz-girlandokat, a monumentális csillárt, meg a vörös bársonyt, nem fog csalódni. Mányi István, Ybl-díjas építész -No popcorn jeligével pályáztatott- tervei alapján, precíz munkával, hozzáértő módon hozták vissza az eredeti atmoszférát. A velencei és mór stílusokat ötvöző elemek sajátos, a maga nemében hangulatos enteriőrt teremtettek.

Pénz Az Uránia újjáépítése 1,2 milliárd forintba került, amely összeg nem tartalmazza a film- és hangtechnikai berendezések árait.- mondta Ács Tamás a NKÖM helyettes államtitkára. Az üzemeltetést a Nemzeti Filmszínház kht végzi, lévén a mozi, célkitűzéseiből adódóan, non profit szervezet. Az Uránia decemberig 100 millió forintból gazdálkodhat. Az évi, megállapított kereten felül a rendezvényekre külön támogatást igényelhet. A tervek szerint itt lesznek a teljes hazai szakmát bemutató, hagyományosan független Magyar Filmszemle nyitóünnepségei. Az előadások, tehát a szemle maga, azonban máshol kerül megrendezésre.-tudtuk meg Ács Tamástól.

Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának gazdasági helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy az Uránia nem multiplex: "ebben a moziban nem fognak pattogatott kukoricát árulni", és rágcsálnivalót illetve üdítőt sem lehet a nézőtérre vinni.

Cselényi László, a mozi igazgatója ígérte, "nem fogják kiírni, hogy disztingvált ruha kötelező, de a nézők ezt azért érezni fogják. Bár a rövidnadrágos látogatót ugyanolyan tisztelettel kezelik majd a 30-as évek stílusában öltözött őrök, mintha kosztümben érkezett volna."

Mentesülnek viszont ezen elvárások alól az alsó két terem látogatói. A termálvíztől elhódított terület "a fiatal művészek és dokumentumfilmesek paradicsoma" lesz, ahol a hímzett farmeros, hosszú hajú közönség a díszteremhez hasonló körülmények közt mozizhat.

Nem kétséges, az Uránia alkalmas a magyar film széles spektrumának befogadására (bár a hangtechnikát nem állt módunkban kipróbálni). A kérdés inkább az, hogy a jelenlegi kormányzat, amely ideológiai híradójává akarta tenni a hazai filmgyártást, amely soron kívül támogatja a módszereit legitimizáló alkotásokat, és amelynek miniszterei forgatókönyvek közt matatnak, komolyan pályára akarja e engedni a teljes szakmát.

Az első néhány hét programja azt mutatja, a kényelmes bársonyszékeket még egy moziban sem adják ingyen. Az Uránia Káel Csaba, a miniszterelnök udvari rendezőjének, az Ezüsthajó kft vezetőjének filmjével, a Bánk Bán-nal nyitott. (Kizárólagos támogató a mozit is létrehozó NKÖM). A következő műsor a kiemelt támogatású Széchényi-film, a Hídember premierje lesz. Ezután még Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap igazgatójának filmjeiből láthatunk egy sorozatot. (A Csodaszarvas szintén a minisztérium kiemelt támogatásában részesült). A kisteremben, a dokumentum- és kisjátékfilmek szellemében, az Ember tragédiájának felvételét tűzték műsorra... Ha lehetne még így utólag, mi talán mégis a gőzfürdőt választanánk.