Röplapok az Uránia megnyitóján

A Színház és Filmművészeti Egyetem tavaly végzett filmes osztályának tagjaiból álló Madzag Filmegylet akciója zavarta meg vasárnap este a felújított Uránia Nemzeti Filmszínház megnyitóját. Az ünnepi eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János, az Országgyűlés elnöke is.

Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter beszéde után, mielőtt Orbán Viktor kormányfő ünnepélyesen átadta volna az épületet, a karzatról háromszáz röplapot szórtak a közönség közé.

A cédulákon az egylet tagjai, elmondásuk szerint a filmes támogatások elosztásának igazságtalan voltára akarták felhívni a nyilvánosság figyelmét. A jelenlegi kormány nagyságrendekkel több pénzt költ az általa favorizált produkciókra, mint a magyar filmszakma egészére- tartják az egylet tagjai. Míg a Káel Csaba rendezte Bánk bán 766 millió forintból, a Hídember 1,8 milliárd forintból készült, a miniszterelnök útjainak dokumentálását pedig 586 millió forintért végezte az Ezüsthajó Kft, addig 84 filmterv vár elbírálásra a Magyar Mozgókép Alapítványnál, amelyek támogatására összesen 420 millió forint áll rendelkezésre -állt a röplapokon.

A felhívás aláírói között van például az idei filmszemle győztes első filmes alkotását, a Hukkle-t jegyző Pálfi György, a Moszkva tér című filmet rendező Török Ferenc vagy a Macerás ügyeket rendező Hajdu Szabolcs is. Az akció után az egylet tagjai távoztak a moziból.

'Otthonra lelt a filmművészet'

A magyar filmes hagyományok, s legfőképpen a magyar közönség már nagyon megérdemelte, hogy a filmművészet is erős, képviselni és bemutatni képes nemzeti kulturális intézményre, azaz otthonra leljen - idézi az MTI Rockenbauer Zoltánt. A kulturális miniszter szavai szerint a nemzeti filmszínház, hivatásához méltóan, a piac változékonyságától érintetlenül, erős vára lehet a művészetek legifjabbikának.

Két kamaraterem

Az Uránia mozi rekonstrukciója 1,2 milliárd forintos beruházással valósult meg. Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára a nemzeti filmszínház megnyitása előtt tartott sajtóbejáráson elmondta, hogy a rekonstrukció terveit a Mányi István építész vezette stúdió munkatársai készítették; a beruházás fővállalkozója az Architekton Rt. volt. Az 1999 májusában bezárt Urániában a régi nagyterem mellett két kamaratermet is kialakítottak a mozi alagsorában; a kamaratermekben egy időben 60-an tudják megtekinteni az előadásokat. A nemzeti filmszínház mozitechnológiájára hozzávetőlegesen 250 millió forintot költöttek.

Új magyar filmek

Az Uránia mozi a jövőben számos új magyar film premierjének ad majd otthont. Április 8-án tartják A Hídember című, gróf Széchenyi István életéről szóló film ősbemutatóját, 16-án a holokauszt-emléknapon mutatják be a magyar zsidók ezreit megmentő, Giorgio Perlascáról készült filmet, Egy igaz ember címmel. Április 20-án Szabó Ildikó Chacho Rom című filmjének lesz a műsoros díszbemutatója, április 17-20. között pedig az Urániában tartják az első alkalommal megrendezendő Dialektus néprajzi-antropológiai fesztivált.

Az Uránia története A mostani épület helyére Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó megrendelésére a hamburgi születésű Schmahl Henrik készített tervet egyedi arculattal az 1890-es évek végén; a tervező a velencei gót stílust fűszerezte keleti mór díszítő elemekkel. Rimanóczy Kálmán megrendelése hangversenyterem, illetve táncterem kialakítására szólt, de nagy valószínűséggel már ekkor tudták, hogy az épület mulatóként funkciónál majd. Az épületben később török kávézó működött, majd 1899-ben az Uránia Magyar Tudományos Színházi Egylet vette bérbe. 1901-ben az Uránia tetőteraszán forgatták az első magyar játékfilmet Zitvoszky Béla irányításával, a címe Táncz volt. Az Uránia falai között működött átmenetileg a Nemzeti Színház és a Vígszínház is. Az intézményt 1929 és 1930 között bővítették korszerű filmszínházzá; a második világháború után, 1945 februárjában először itt vetítettek filmeket Budapesten, mivel az épület gyakorlatilag sértetlenül vészelte át a korszakot. (MTI)