Az aktuális trend úgysem lesz hiteles, ha nem belülről jön

A Margaret Island a modern hazai popkultúra egyik legkiemelkedőbb együttese. A magyar folkmotívumokkal átitatott pop-rock zenét játszó együttes népszerűségét a YouTube- (67.000) és a Spotify- (havi 94.500 feletti hallgatottság) feliratkozóik száma is bizonyítja. A fonyódi kötődésű zenekar terveiről az alapító basszusgitárost, Törőcsik Kristófot kérdeztük, akit a zenekaron kívül láthattunk A Dal című műsor döntősei között a Pandóra Projektből ismert Pankával. Kristóf azt is elárulta nekünk, hogy mennyire készülnek a nagy koncertjükre, amit 2023. június 29-én a Budapest Parkban tartanak. Lesz egy-két meglepetés a szív témájú koncerten.

A Fénytörés-produkcióban a zenét és a táncot ötvözitek. Honnan jött az ötlet?

A Senki nem felel című klipünkben Vikinek lehetősége adódott táncolni, és ez volt az a pillanat, amikor ráébredt arra, hogy nagyon szeret mozogni. A projekt az ő álmának a megvalósulása, amiben mi maximálisan támogatjuk. Szeretnénk – nyilván – közönséget is mélyíteni egy színvonalas, jól átgondolt és szép produkcióval. Egészen izgalmas számunkra ez a folyamat, gyakorlatilag január óta ezzel foglalkozunk. Viki hetente többször is lejár Szegedre próbálni, mivel a Szegedi Kortárs Balett-társulattal kiegészülve fogunk színpadra állni, Bálint pedig nekiállt áthangszerelni a műsort. Mindegyik dalt egy kicsit máshogy fogjuk eljátszani, hiszen itt a tánc lesz elsősorban a fókuszban. Bízunk benne, hogy ősszel a Müpa-bemutatót követően több vidéki színházban is lehetőségünk lesz előadni. 

Gondolkodtatok abban, hogy ezt hosszú távon is megtartsátok, esetleg más összművészeti produkciót is készítsetek?

Még nem tudom, hogy a jövő mit tartogat, jelenleg a Fénytörés produkciójának szervezésén és összeállításán dolgozunk. A későbbiekben kérdés még, hogy milyen összművészeti produkciók jöhetnek létre, de mindig szeretjük magunkat frissen tartani. Volt már szimfonik turnénk két-három éve, amit ugyanígy a vidéki színházakba vittünk el, egy kicsit más élményt adva a közönségnek.

Említetted, hogy új lemezen dolgoztok. Honnan merítesz ihletet?

Most úgy érzem, hogy megint egy intenzív időszakban vagyunk. Amikor lemezt készítünk, az általában meglehetősen intim kitárulkozás. Sok érzelem a felszínre kerül, és nyilván a saját élményeinkből is táplálkozunk a szövegírás során. Mostanában nagyon sok szöveg kiborul belőlem, korábban még nem írtam ennyit. Valahol ez nekem is egy terápia, mert segít az általunk megélt élményeket feldolgozni. Az inspiráció így belőlünk és a mindennapjainkból fakad. Ha mégis elakadnánk egy-egy dalszöveggel, Szepesi Matyi (Konyha) segítségére mindig számíthatunk.

 Jövőre ünneplitek a tizedik születésnapotokat.

Igen, ha minden igaz, jövő tavasszal megjelenik az ötödik lemez, és ehhez kapcsolódóan országos turnéra indulunk majd, szeretnénk minél több emberrel megünnepelni a 10. születésnapunkat.

Ha egyetlen szóval kellene jellemezned a zenekart, mit mondanál?

Ez nehéz kérdés, amit sokszor megkérdeztek már tőlem. Most azt mondanám, hogy család.

És mi az, amiért a leginkább hálás vagy? Mi a legszebb emléked a zenekarról?

Pont tegnapelőtt forgattunk klipet a legújabb dalunkhoz, a Félemberhez, és visszatértünk a gimnáziumunkba, ahová Bálinttal jártunk. Jó érzés volt egyrészt nosztalgiázni, másrészt pedig eszembe jutott, hogy kilenc éve érettségiztem, és körülbelül akkor indult a zenekar is.

Az elmúlt kilenc év olyan volt, mintha három ember életét éltük volna, hiszen rengeteg élmény ért minket, és arra gondoltam, hogy alapvetően mindent a zenekarnak köszönhetek. Azt is, hogy teljes időben tudok zenével foglalkozni, és nem kell polgári állást vállalnom, hogy élhetem a magam bohém életét. És azt, hogy ha akarok, bármikor nekiállhatok zenélni.

Ez hatalmas ajándék az élettől. Nyilván voltak nehézségek, és bizonyára lesznek is, de egy-egy jól sikerült koncert felszabadító és kárpótol mindenért.

A hazai zenei világból van példaképetek?

Természetesen mindannyian magyar zenéken is szocializálódtunk. Nekem például tavaly volt egy hatalmas LGT-őrületem. Elmerültem az egész diszkográfiában, és felfedeztem ezeket a csodálatos Presser-dalokat. Ugyanakkor a jelenlegiek között is rengeteg olyan zenekar van, akiket nagyon szeretünk, és nagyon izgalmas dolgokat csinálnak.

A Carson Comának is most jelent meg az új lemeze. Giorgio mondta nekem, hogy ez most egy zajosabb lemez lesz, és most már értem, mire gondolt. Rajtuk kívül még rengeteg embert felsorolhatnék Bérczesi Robitól kezdve Azahriah-ig. Tisztelem Attilát, mivel nagyon tehetséges srác, és vitathatatlanok az érdemei.

Most voltam Analog Balaton-koncerten, elképesztően klassz zene! Jólesett a lelkemnek végighallgatni a koncertjüket. Szerintem jó, hogy folyamatosan frissül a zenei élet. Számunkra mégis az a tanulság, hogy fontos a saját autentikusságunk megőrzése, mivel az aktuális trend követése sosem lesz hiteles.

Hol látjátok az együttest öt év múlva?

Amit érzek körvonalazódni az új anyaggal kapcsolatban, hogy biztosan szeretnénk visszahozni az élő hangszereket. Az előző lemezünkön például egyáltalán nem volt élő dob, ami utólag kicsit hiányzott nekünk. A producerünk, Toldi Miki (Magashegyi Underground) dobol, és nagyon izgalmas folyamat, amikor lemegyünk a próbaterembe, van egy éppen formálódó ötlet akár valamilyen szövegfoszlánnyal, és rögtön elkezdjük dobbal, gitárral, énekkel játszogatni. Egészen más így, hogy zenélés közben bontakozik ki számunkra is az adott dal hangulata, iránya. Azt, hogy öt év múlva mi lesz, még nem tudom. Hosszú távon kicsit sodródunk azzal, ami jön.

További információk a popkulturalis.hu oldalon találhatóak.