A zene örök, csak éppen éhen halnak a zeneszerzők

Az MI, amint fokozatosan átitatja a zeneipart, újítások és viták sokaságát hozza magával. Olyan technológiák, mint az Amper Music és az IBM Watson Beat újradefiniálják a zenealkotást és -gyártást, számtalan eszközt kínálva a komponáláshoz, inspirációhoz és a kreatív akadályok leküzdéséhez. Ugyanakkor ez a technológiai behatolás komoly aggodalmakat is felvet a minőséggel, a hitelességgel, az előadóművészek szerepével, valamint a generált zene jogi bonyodalmaival kapcsolatban. Ahogy az iparág ezt az új korszakot próbálja, a mesterséges intelligencia képességeinek kihasználása és a zene emberi lényegének megőrzése közötti finom egyensúly egyre hangsúlyosabb szerepet kap.

Új horizontok a zenealkotásban

Az MI megjelenése a zeneiparban, a fent említett technológiák révén, jelentős változást hoz az alkotás módjában. Ezek az MI-eszközök képesek audiominták vagy MIDI-fájlok elemzésére, új muzsikák generálására – a felhasználók által meghatározott stílusok és preferenciák alapján –, különböző tanulási technikák alkalmazásával. Ez a fejlesztés segítheti a zenészeket a komponálásban, új inspirációs forrást és megoldást kínálva a kreatív akadályok leküzdésére.

Ez mind nagyon jól hangzik, és tényleg új kapuk nyílnak meg az alkotásban, ám vita tárgyát képezi az MI által létrehozott zene minősége és hitelessége. A kritikusok szerint ezek a generált muzsikák jelenleg hiányolják a mélységet és az emberi érintést, amely miatt megszeretünk és száz lejátszás után is izgalmasnak találunk egy kompozíciót. A technológia alkalmazása akkordok, dallamok és harmóniák generálására aggodalmakat vet fel az előadóművészek szerepének csökkenésével kapcsolatban.

Az MI hatása a keverésre és a masteringre is kiterjed, olyan intelligens eszközökkel, mint az iZotope Neutron és az online Landr szolgáltatás. Ezek a fejlesztések arra utalnak, hogy a jövőben az MI hatékonyan automatizálhatja ezeket a folyamatokat, bár még nem érték el a profi emberi munka minőségét.

Üzleti szempontból a generált zene egyre vonzóbbá válik a márkák és vállalatok számára. Költséghatékony és jogilag egyszerűbb alternatívát kínál – a licencelés helyett –, potenciálisan csökkentve az ember által készített zene iránti igényt, és befolyásolva az előadóművészek jövedelmét és lehetőségeit. 

Előretekintve, az MI szerepe várhatóan növekedni fog a zenei termelésben, a technológiai fejlődés és a befektetői érdeklődés által hajtva. Az iparág megosztott ebben a kérdésben. Néhány szakember az MI-t értékes eszköznek tekinti, míg mások óvatosak annak potenciális hatásával szemben, ami alááshatja a zene művészeti esszenciáját. Ahogy az MI fejlődik, integrációja további vitákat és alkalmazkodásokat igényel majd a művészeti gyakorlatokban, jogi keretekben és az iparági normákban.

A zeneipar átalakuló szereplői

Az MI egyre növekvő jelenléte a zeneiparban túlmutat az alkotáson, jelentős hatást gyakorol a kiadók és menedzserek szerepkörére is. A piaci trendek és hallgatói preferenciák elemzésére való képessége kihívás elé állítja a hagyományos Artists and Repertoire (A&R) funkciókat, emellett átformálhatja a marketinget és a promóciós stratégiákat, csökkentve az emberi intuícióra és tapasztalatra alapuló döntéseket. Például az új előadók felkutatása szinte teljesen automatizálható a közösségi média és az MI segítségével. Ez teljesen átalakíthatja a tradicionális állásokat egy kiadónál, vagy meg is szüntetheti, amennyiben egyre több cég fogja valós alternatívaként alkalmazni ezeket az eszközöket.

Olyan új eszközök pedig, mint az Artisian AI (Digitális munkatárs) folyamatosan fejlődő képességeik révén megváltoztathatják a hagyományos előadó–menedzser dinamikát, arra kényszerítve a menedzsereket, hogy újraértelmezzék szerepüket. A kisebb és független kiadók elvérezhetnek egy olyan terepen, ahol a művészek hozzáférnek ilyen erőteljes MI-eszközökhöz.

A generált zenék még a jogkezelésben és a jogdíjak elosztásában is bonyodalmakat eredményeznek, mivel a technológia már meglévő dalok sokaságán tanult és fejlődött arra a szintre, ahol most tart. Ezért a hagyományos jogi keretek nem alkalmazhatók könnyen azokra a kompozíciókra, ahol az MI fontos szerepet játszik, ennek következtében új szerződéses keretekre és jogi megértésre van szükség.

Mint hangmérnök, látom a potenciált a keverési és mastering folyamatok automatizálásában, ami forradalmasíthatja a szakmát, viszont rengeteg munkahely elvesztését és általános minőségromlást eredményezhet a zenében. Emellett érzékelhető a művészek és a kreatív munka iránti elismerés csökkenése. Egy amúgy is érzékeny művész lelkivilágában okozhat kellemetlen meglepetéseket a technológia, és hatással lehet a kreatív folyamatra, vagy annak egyáltalán az elkezdésére.

 A sikerhez kulcsfontosságú lesz az innováció, az alkalmazkodóképesség és a kreatív együttműködés az emberi és a gépi intelligencia között.