A cenzúra őket sem kímélte

Az 1986 című East-lemez CD-megjelenésével a zenekar minden LP-je elérhető digitális hordozón. Ez a korong már nem a klasszikus progresszív rockos felállással készült, tudniillik az 1983-as Rések a falon album, majd a rákövetkező esztendő balettzenéje, Az áldozat elkészítése után a két alapító, a basszusgitáros Móczán Péter és Varga János gitáros maradtak csupán a csapatban. Ők ketten jegyzik szerzőként az 1986-ot.

A nyolcvanas évek és a szintetizátor

Az 1986 hangszerelésében, hangzásában a Rések a falon folytatása, a sok szintetizátorral és elektromos dobbal, azaz az East sosem tért vissza (az amúgy akkortájt slágeresedő, ma úgy mondanánk: rádióbarát) progresszív rockhoz (amelyhez a Camel, a Gentle Gaint, a Van Der Graaf Generator, a King Crimson, a Caravan mind a mai napig hűek). A két régi taghoz érkezett Homonyik Sándor énekes, aki a Rock Színház társulatát erősítette, majd a lemez megjelenését követően létrehozta az MHV-t, a Menyhárt–Homonyik–Vikidál elnevezésű formációt, aztán jött az Álmodj, királylány… Megannyi elfoglaltsága miatt az énekes a lemezbemutató turnét kihagyta, helyére Takáts Tamás ugrott be – a Karthago éppen szünetet tartott.

1988-tól aztán Takáts Tamással folytatták, azonban Varga János nélkül – ő a lemezbemutató koncertek végeztével távozott –, az Eastben addigra kizárólag Móczán Péter képviselte a „régieket”.

Varga János egyébként Móczán mellett a lemez másik zeneszerzője, övé az A oldal, a basszusgitárosé a B, Márkus József szövegíróval. Márkus rendezte az 1956 klipjét, illetve dalszövegeket írt a Bikininek (Szabad élet, Részegen ki visz majd haza, A férfi megy, a nő marad, Rossz szokás).

Az 1986-ig tartó évtized

Az 1986 című, 1985-ben kiadott korong előtt tíz évvel alakult az East. Móczán és Varga a Vági Jazz Quintettel többször fellépett a wroclawi dzsesszfesztiválon, ahol megismerkedtek az SBB zenéjével. Józef Skrzek, Antymos Apostoli és Jerzy Piotrowski egyedülálló muzsikája annyira behúzta a zenészeket, hogy létrehozták az Eastet. Kettejük mellé csatlakozott Király István, aki 1984-ig ült a dobok mögött (az instrumentális korszaktól a balettzenéig), valamint a New York-i magyar étterembeli (ahol megannyi amerikai jazzsztárral improvizált) vendéglátózásból hazaérkező Szakcsi Lakatos Béla. A zongorista poszton évről évre történt változás. Szakcsit Csík Gusztáv, őt Császár Ferenc követte, vele alkották meg az Álmok és az Utazás szviteket, amely már nem jazz-rock, hanem progresszív muzsika, azonban az improvizáció éppúgy központi elem maradt. 

Ugyan nem lemezgyári nyomásra került Zareczky Miklós az Eastbe − mert már alakuláskor énekesben gondolkodtak, csak nem akadtak megfelelőre −, azonban az igaz, hogy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kizárólag akkor mutatott hajlandóságot az első nagylemez megjelentetésére, amennyiben az nem instrumentális anyag lesz. 

A következő, Hűség elnevezésű album tökéletes folytatása a bemutatkozó lemeznek. Majd következett a már említett Rések a falon.

Kötelező az új hangzás

A hetvenes évek legvége, a nyolcvanas eleje olyan új stílusokat termett, mint az új hullám, az újromantika. Ezek pedig friss hangzást hoztak a pop-rock zenébe. A honi muzsikusok meglehetősen gyorsan reagáltak: a Skorpió mint Új Skorpió a Police és a Van Halen stílusjegyeit használta; a Fonográf utolsó LP-je, a Jelenkor az addigiaktól teljesen eltérő, progresszív új hullámos hangzást mutatott, aminek előzménye a Koncz Zsuzsának írt Menetrend volt. A V'Moto-Rockban a szintetizátor mind inkább háttérbe szorította a gitárt és a dobot. Az Omega hátat fordított az űr rocknak, hogy sok szintetizátorral, dobgéppel, programokkal fiatalosítson.

Pénzt is áldozott a dologra, amiből felépítették a lemezgyár P Stúdióját Törökbálinton, Küronya Miklós (villamosmérnök, hangmérnök, basszusgitáros, az Omega hangmérnöke, a P Stúdió utolsó vezetője) hathatós közreműködésével. Itt világszínvonalú technika, számítástechnika segítette az alkotókat.

Más énekes, más stílus

Az East analóg hangszereken bepróbálta a Rések a falon anyagát, majd stúdióba vonultak, ahol dobgéppel, szekvenszerekkel, számítógépekkel játszották fel a zenei alapot, mielőtt Tisza József, az új frontember felénekelte a meglehetősen társadalomkritikus dalokat. Közülük az Agymosás fennakadt a cenzúra szűrőjén, hát leparancsolták a korongról. Igen ám, de a lemezborítót kinyomtatták negyvenezer példányban, amin ott szerepelt a dalcím. Mit volt mit tenni, új szöveget kerekítettek hozzá.

Ezt vette át a Hungaroton. A Hűség angolul Faith cím alatt látott napvilágot 1983-ban, Tisza József énekével. A Rések a falon nem jutott el külföldre, noha a lemezgyár két promóciós kislemezzel is kijött.

Következő munkájuk a Pécsi Balett számára írt Az áldozat – élőben kísérték Eck Imre koreográfiáját – csodálatos visszatérés a kezdeti instrumentális világukhoz.

Az 1986-tal pedig folytatták a Rések a falon populárisabb stílusát, amely stílusváltás nélkül nyilván nem állhattak volna az MTK Stadion színpadára, hogy ötvenezer rajongót hangulatba hozzanak Tina Turner fellépése előtt.