Az órásmester orgonája a rock alaphangszere lett

2024.07.24. 14:31

Deep Purple, Emerson, Lake & Palmer. Mindkét banda alaphangszere a Hammond orgona. A robusztus instrumentum egyedi hangja tulajdonképpen két embernek köszönhető, tudniillik Donald Leslie róla elnevezett rotoros hangfala nélkül nem lenne kilencven éve töretlen Laurens Hammond orgonájának sikere.

Laurens Hammond mérnöknek született, már tizennégy évesen, 1909-ben automata sebességváltót tervezett, és még húsz sem volt, amikor barométert szabadalmaztatott, 1919-ben pedig feltalálta a csendesen járó órát. Ez már annyira komoly volt, hogy New Yorkban megalapította a Hammond Clock Companyt. A cége gyártotta villanymotor-óraszerkezet – amely az orgona alapjául szolgált a későbbiekben – sikerének azonban véget vetett az 1929-es világgazdasági válság. Hogy átvészelje,

Hammond mester 3D filmek forgatására, vetítésére alkalmas eszközt épített, valamint a világ első polifon szintetizátorát, illetve olyan elektromos bridzsasztalt, ahol gép osztotta a lapokat. Haláláig mindösszesen 110 szabadalmi oltalmat szerzett.

Óramotorból orgona

Az Egyesült Államokban nem álltak középkori katedrálisok, lévén akkoriban még nem létezett az ország, így ritkaságnak számítottak a sípos orgonák. Ha valamely gyülekezet mégis az orgonaépítés mellett döntött, a híveknek mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, mert félmillió dollárra rúgott a hangszerek királynőjének ára.

Laurens Hammond pedig ott állt befuccsolt órásműhelyével, amelynek fő terméke a szinkronmotor volt, ez biztosította az egyenletes, pontos működést. Nem beszélve a templomi orgonahiányról. A zseni agya már csak olyan, hogy összehoz látszólag egymással összehozhatatlan dolgokat, így lett az óramotorból az elektromos orgona hangkereke. A szám szerint 91 hangkerék olyan biztosan tartotta a hangmagasságokat, mint óramotor korában a pontos időt. Ráadásnak minden hanghoz 9 felhangszín-szabályozó regisztert rendeltek. Ezekkel a 9 állású szabályozókkal 253 millió kombinációt lehet elővarázsolni a hangszerből. És az sem mellékes, hogy a félmillióval szemben csak 1342 dollárba került a Hammond orgona.

A Hammond Clock Co.-ból Hammond Organ Company vált, miután 1934. január 19-én szabadalmaztatta találmányát a zseniális mérnök. Jól tette, ugyanis az első három évben mindjárt ötezer orgonát értékesített a cége. Érdekes, hogy

az eladott mennyiség mindössze harmadát vették meg templomok, a többit magánemberek, mint Henry Ford vagy George Gershwin.

Ami ennél is fontosabb: számos szalonzenekar szintén beruházott Hammond orgonára.

A Leslie is Hammondé lett

Kis kitérőt teszek, mert a jellegzetes Hammond hangzás része a már említett Leslie-hangszóró. Donald Leslie szintén a harmincas évek közepén építette meg ruhásszekrény méretű eszközét. Ennek lényege, hogy két változtatható sebességű rotor forog a két hangszóró előtt, ezzel sajátos lebegést biztosítva az orgonahangnak. Nem véletlen hát, hogy 1967-ben a Hammond Co. megvásárolta a Leslie-manufaktúrát.

A jeles dzsessz- és blueselőadók közül sokan templomi gospelénekesként indultak (Rosetta Tharpe, Aretha Franklin, Mahalia Jackson, Marvin Gaye, Reverend Garry Davis, Thomas A. Dorsey, Dionne Warwick), s magukkal vitték zenekarukat, orgonistájukat a templomokon kívüli színpadokra. Így a Hammond–Leslie-kombó hamar meghódította a világi muzsikát.

Fats Waller – aki apja gyülekezetében kezdett zongorázni, s akinek 18 évesen már lemeze jelent meg –, a „Fekete Horowitz” rögzítette az első Hammond-szólót.

Booker T. Jones – a csodagyerek, aki klarinétos, szaxofonos, basszusgitáros volt, majd orgonista lett – szólóhangszerré emelte a Hammondot.

Jimmy Smith – aki hatévesen követte klubokban éneklő és táncoló apját, kilenc esztendősen pedig tehetségkutatót nyert – elsőként vált dzsessz-zongoristából dzsesszorgonistává. 1951-ben vett egy Hammond B-3-at, majd raktárt bérelt hozzá, ahol egy évig gyakorolt, hogy azután első koncertjével világsztárrá váljon. (Zárójelben teszem hozzá: olyan gitárosokkal dolgozott, mint Wes Montgomery, Kenny Burrell, George Benson.)

Jimmy Smith játéka (hallhatóan) hatott a pályakezdő színészre, aki klubokban orgonálva egészítette ki gázsiját, Jon Lordra. A Hammond játéktechnikáját Graham Bondtól, a brit rhythm & blues atyjától, az egyik első angol Hammond-orgonistától sajátította el.

Templomi orgona a rockszínpadon

Lord zenekara, a Deep Purple hangzásának alapja az orgona, illetve az orgona–gitár párbaj, a banda az elsők egyike, amelyik Hammondot használt. Mellettük olyan progresszív rockegyüttesek alaphangszere volt a Hammond, mint a Spencer Davis Group, a Pink Floyd, a Yes, a Genesis, a Procol Harum, a Vanilla Fudge és a Uriah Heep. Az Emerson, Lake & Palmer pedig meglépte az akkor elképzelhetetlent, és gitár nélkül (több számban Greg Lake kíséri magát, de nem szólózik) tolta a rockot, a virtuóz szólókat Keith Emerson produkálta Hammondon (és szintetizátoron).

Az ELP-nek a vasfüggöny sem állhatta útját, Csehszlovákiában megalakult a Collegium Musicum, a billentyűknél Marián Vargával. Magyarországon Lerch István bandája, a V'73. Ugyan nem trióban tolták, de ide sorolom a lengyel Czeslaw Niement is, aki olyan zenésztársakkal muzsikált, mint Michal Urbaniak, Zbigniew Namyslowski és Czeslaw Bartkowski.

Magyar mágusok

Az első Hammond orgonát Magyarországra Fogarasi János hozta Svédországból, s játszott rajta az Egy este a Metro klubban című koncertlemezen.

Az Illés Human Rights albumán a progresszív rockos hangzást Illés Lajos biztosította a hangszerrel.

A Syrius egyik védjegye volt Pataki László orgonajátéka.

Az LGT első két lemezén Presser Gábor sok Hammondot használt, mielőtt a zongora lépett elő a fő helyre.

A Presser–Laux–Adamis utáni Omegában a Moog szintetizátor mellett Benkő László Hammonddal terített „szőnyeget” az ének alá.

Papp Gyula Hammond-mester először a Miniben, majd a Skorpióban ejtette ámulatba a közönséget. Meg a kollégákat, amennyiben Freinreisz Károly A jó öreg orgona-Gyula, játssz! című számban idézte fel a zenekari Hammond történetét – természetesen virtuóz orgonaszólókkal gazdagítva.

A másik nagymester, Gidófalvy Attila, a Karthago billentyűmágusa, amúgy tangóharmonikás, gitáros, aki harsona szakon végzett.

A P. Mobil több korszaka elképzelhetetlen Hammond-szőnyeg nélkül, így Cserháti István, Zeffer András nélkül.

Balázs Fecó bandája, a Korál a Taurus életmű felélesztésére, folytatására alakult, majd vett poposabb irányt, azonban eleinte klasszikus kemény rockot toltak, a kötelező hammondozással.

Ugyanígy tett a bakancsos Edda.

A Kéknyúl Hammond Band pedig a jelenben ápolja a nemes orgonahagyományt.

A következő videóban a Kéknyúl alapítója, Permecz Mátyás mesél a hangszerről.

A hibái miatt lett csúcshangszer