Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Popkulturális
- zene
- slágerlista
- kovács kati
- korda györgy
- demjén ferenc
- r-go
- rúzsa magdi
- szakács gergő
- desh
- azahriah
Régen minden jobb volt, bár akkor is volt trash
Böngészve az egykori slágerlistákat, toplistákat, képet kaphatunk az adott kor közízléséről, melyek voltak a leghallgatottabb lemezek, dalok, kik a legkedveltebb előadók.
Ötven éve, 1974 szeptemberében Komjáthy György és Tánczos Gábor slágerlistáját a Magyar Ifjúságban a Gemini vezette a Holnaptól nem szeretlek című slágerével, majd következett a Corvina a Napfényes délelőtt című nótával, s dobogós volt az Omega hatodik lemezük címadó dalával, a Nem tudom a neveddel. Olyan klasszikusok szintén helyet kaptak a listán, mint az LGT és Kovács Kati Tanítsd meg a gyerekeket című dala, vagy a Bergendy a Szellemvasúttal.
A lemezgyár eladási listáját Korda György uralta Mondd, hogy szép volt az este című albumával, őt követte Kovács Kati és a Locomotiv GT közös korongja – rajta a Tanítsd meg a gyerekeket című dallal.
Aztán az LGT-ből kivált Frenreisz Károly új bandája, a Skorpió bemutatkozó lemeze, a Rohanás és az LGT Bummm! albuma szerepelt a nyerők közt.
Tehát fél évszázada tartotta magát a jóféle rockmuzsika, mi tagadás, a Loksi, a Bergendy, az Omega, a Skorpió csúcsformájukat mutatták, miként Kovács Kati is legrockosabb lemezével.
Funky és diszkó
Eközben a vasfüggöny túlfelén megkezdődött a funky hódítása. A funk ősatyja, az 1959-ben alakult Ohio Plaeyrs, Fire és Skin Tight számai egyaránt top negyvenesek, olyan klasszikusokkal, mint a Beatles és a Rolling Stones állandó vendégbillentyűse, Billy Preston Nothing From Nothingja, vagy Stevie Wonder You Haven't Done Nothing című dala, a Hohner Clavinet műfajt meghatározó hangjával. Ez a hangszer tulajdonképpen egy elektromos csembaló, amelyet barokk muzsikusoknak terveztek, akik idegenkedtek az elektromos hangzástól, nem úgy a pop-rockzenészek. Stevie Wonder hangzásának védjegye lett a Clavinet-hang.
Persze nem veszett oda a rock and roll sem, a Lynyrd Skynyrd ekkor
tarolt a Sweet Home Alabamával, Eric Clapton az előző esztendő nagy slágerét, Bob Marley I Shot The Sheriff című számát vitte sikerre.
Méghozzá az Egyesült Államokban, tudniillik Angliában „csak” a kilencedik helyig jutott. A szigetországban a rágógumizene hódított, éppenséggel az amerikai Osmonds képében. De hódított a szintén újvilági John Denver, és betört már az európai piacra a diszkó is az amerikai sztárcsapat, a KC and the Sunshine Band megjelenésével.
Késésben voltunk
Itthon a funky, miként a nyolcvanas évek második feléig minden új műfaj, késve jutott át a szögesdrótkerítésen, mígnem 1976-ban a Skorpió kiadta második lemezét, az Ünnepnapot, húzva egy merészet, amikor a progresszív rockos Rohanás után dögös funkyanyaggal jöttek ki. A Neoton szintén abban az esztendőben adta ki a Menedékházat, a Generál 1977-ben a Zenegépet. Ez az új felállás – Horváth Charlie ének, Tátrai Tibor gitár – bemutatkozó korongja. Olyannyira jól sikerült, hogy máig alaplemeznek számít. Na ja, Várkonyi Mátyásnak és Novai Gábornak nincsenek stílusbeli korlátai.
Punk, új hullám, szintipop, alternatív
A nyolcvanas éveket a heavy metal, a new vawe, a punk, a szintipop és az alter rock uralta. A Pop Tari Top listája a korra jellemző teljes összevisszaságot tükrözi. 1984 szeptemberében B. Tóth László nemzetközi rangsorát Rod Stewart, a Duran Duran, az Opus, a Modern Talking, Falco, a magyarok közül Varga Miklós (Európa), Edda (A kör), Csepregi Éva és Végvári Ádám (Japán fiú), az R-GO (Ne rángass), a GM 49 (Brékó, Brékó), az Első Emelet (Vannak dolgok) és a KFT (Bál az Operában) vezette. A fentebb felsorolt stílusok mindegyike fellelhető az élbolyban. Maradandó három dal (Európa, A kör, Bál az Operában), minőségi, nem közhelyes, nem középszerű, innovatív a KFT száma is, noha az első két lemezükhöz képest az új album sokkal kommerszebb lett.
Fájdalom, a szintetizátor és a lebutított dobritmus eluralkodott a nyolcvanas évek könnyűzenéjén.
Ránk szabadult a piacgazdaság
A nyugati pop-rock szcénában semmit sem jelentett az új évtized, míg a szocialista blokkban nem kizárólag a politikában hozott rendszerváltást, amennyiben megszűnt a cenzúra, a lemezkiadói állami monopólium, a központi koncertszervezés. Magánkiadók, magánklubok, magánstúdiók, kereskedelmi rádiók indultak, ugyanakkor mindez már piaci alapon, azaz bevétel-, hogy ne mondjam, nyereségorientáltan.
Árucikk lett Kelet-Európában is a könnyűzene, a belbecsnél fontosabbá vált a külcsín.
Több dalt a videóklip adott el. A maradandóságot felváltotta kelendőség. Az értékek ugyan velünk maradtak, rangos muzsikusok képében, akik megmaradtak sztároknak. Ámde az új csillagok menedzsmentje a pénztár felé tekintgetett.
Az albumok top negyvenes listáját 1994-ben Sipos F. Tamás vezette a Nincs baj, baby című korongjával, őt Horváth Charlie követte első szólólemezével. Lerch István, László Attila és Horváth Attila olyan örökzöldeket írtak, mint a Jég dupla whiskyvel, a Nézz az ég felé, a Csak a zene van, és bónusznak a klasszikus Generál-sláger, a Könnyű álmot hozzon az éj. Charlie a Tátrai Band dupla albumával (Utazás az ismeretlenbe I-II.) szintén a legjobb negyven közt kapott helyet.
Tibusz pedig a Hobo Blues Band Csintalan lányok, rossz fiúk-lemezzel duplázott. Ez az első korong, amit Póka Egon nélkül készített a Billel kiegészült zenekar. A zeneszerző a két gitáros, Tátrai Tibor és Tóth János Rudolf.
De ott a listán Carpe Diem bemutatkozó anyaga, az Élj a mának is. Ki emlékszik ma már erre a csapatra? Talán annyit érdemes tudni, hogy az egyik tag Stefanidu Janula hangjára tátogott. Jellemző, hogy a dzsessz szakon végzett énekesnőnek nem jelent meg lemeze a szocializmusban, helyette vokálozhatott a Neotonban.
Az első tízben megtalálni Zámbó Jimmy negyedik lemezét is. De előkelő helyen szerepel a Manhattan és a Pa-Dö-Dő, igencsak megelőzve Demjén Ferencet vagy Fenyő Miklóst. Kapott jócskán a demokratizált közízlés.
Mind alacsonyabb minőség
Húsz éve, amikor az Európai Unió tagjai lettünk, a Club 54 vezette a szeptemberi rádiós top negyvenes listát. Az athéni olimpián kevesebb éremmel szintén a 14. helyen végeztünk, miként legutóbb Párizsban. Arra emlékszem, hogy taroltak a kajakosok, nyert a férfi pólóválogatott, az aranycsapat, de hogy a Club 54 mi fán terem, arról gőzöm sincs. (Utánanéztem a világhálón: Gallusz Nikoletta diszkózenekara volt.)
Igaz, a Hooligans a második a Játszommal, s az előkelők közt a Tankcsapda az Örökké tarttal, jó helyen a TNT és Szekeres Adrienn a Híd a folyót-duettje, azonban az alsó negyedben jutott hely a Republic Nagy kő zuhan, az akkori Megasztár-győztes Tóth Vera Nem baj, hogy semmi nem jön könnyen című számának, a Bikini pedig utolsó a Veled akarok című dalával.
A hallgatók elsősorban a mulandó, az idő próbáját kiállni képtelen produkciókra voksoltak.
CD helyett internet
Tíz évvel később, azaz egy évtizede a minőséget alkotó muzsikusok fennmaradtak, amikor a lemezkiadás végleg bebukott. Ezzel a gyors vagyongyarapodás egyik lehetősége szintúgy megszűnt. Érdekes hát megnézni a 2014 szeptemberi lemezlistát.
Ákos az első Igazán című EP-jével, majd következik a Kowalsky Meg a Vega a Még nem éden elnevezésű korongjával, míg harmadik lett a Tudom, az én Megváltóm él címmel kiadott Református vigasztaló énekek CD. Ákos jubileumi koncertalbuma szintén az első harmadban szerepelt. Előkelő helyen az örök klasszikus Halász Judit, az első negyedben az Ocho Macho a De Puta Madréval.
A Tankcsapda hét koronggal (Agyagország, Mindenki vár valamit, A legjobb méreg, Jönnek a férgek, Élni vagy égni, Punk c Roll, Az ember tervez) leuralta a listát, mondhatni, minden második lemezük a top negyvenben. Ahol ott az Ismerős Arcok, Zorán, és ott egy LGT-válogatás három Aréna-koncert és az alsóörsi 2013-as buli után, ami, bár akkor még nem tudtuk, az utolsó Loksi-fellépés volt.
A rádiós listán a fentiek közül kizárólag Ákos szerepelt Újrakezdhetnénk című dalával. A leghallgatottabb magyarnak ByeAlex bizonyult (Hé, Budapest!). Sokszor forgott Rúzsa Magditól a Nélküled és a Compact Discótól a Ms. Right.
A 2014-es A Dal szereplői közül kedvelték a győztes Kállay-Saunders Andrást, illetve Radics Gigi, Bereczki Zoltán, Király Viktor & Király Linda közös produkcióját (Álmodd meg a csodát!), s a Honeybeast versenydalát, A legnagyobb hőst is. Befért a legszeretettebb negyvenbe a Balkán Fanatik, a Quimby és Cserpes Laura is.
Megállapítható, hogy már nem kizárólag gagyikat hallgattunk a rádiókban egy évtizede.
Mit hallgatunk ma?
Zárásként szemezgessünk a legutóbbi listáról. Megtalálni rajta Rúzsa Magdolna Matricák-dalát, továbbá az énekesnő Szakács Gergővel közös produkcióját (Kék a szívem), illetve Lotfi Begi remixét, a Rosszlányt. Lotfi Begi a Kozmixszal tolja a Kis világot, míg Szakács Gergő T. Dannyvel Az életemet.
A leghallgatottabbak közt a Kowalsky meg a Vega, méghozzá Horváth Tamás közreműködésével két dallal (Fehér holló, Szitakötő). Szerepel a Honeybeast a Pillangók számával, valamint Király Viktor a Curtis (Mehet a tánc) és DR BRS (Orsis) együttműködésével született dalokkal. Ők maradtak, a többiek (New Level Empire, Halott Pénz, DESH, Azahriah, Hősök, Irie maffia, Follow The Flow) egy évtizeddel ezelőtt még csupán álmodoztak a top negyvenről.
Rovataink a Facebookon