Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMegcsörrent a telefon, és különös dologra kérték a Zsoldos testvéreket
Prémium címmel jött ki Zsoldos Béla dupla CD-je. Az egyik korong a két esztendővel ezelőtti, hetvenedik születésnapjára rendezett Müpa-koncert felvétele, míg a másik lemezen eddig kiadatlan, illetve a szerző által kedvelt, 1979 és 2022 közt született kompozíciók kaptak helyet.
Mielőtt rátérnék az albumra, fontos megemlékezni egy tavalyi születésnapról. 2023-ban lett hatvanesztendős a Stúdió 11. A zenekar Zsoldos Béla munkahelye volt 1970-től, pontosabban a Magyar Rádió, tudniillik a muzsikusok a rádió alkalmazásban álltak 2007-ig, reggel kilencre jártak a nyolcas stúdióba, ahol nap mint nap több dalt rögzítettek a korszak majd’ minden énekesével.
Zsoldos Béla előtt is zenélt Zsoldos az együttesben, mindjárt kettő: a trombitás Imre és testvére, a harsonás Ernő. Ők alapították a Stúdió 11-et, illetve annak elődjét, a Magyar Rádió Tánczenekarát.
1946-ban megcsörrent a telefon. A Magyar Rádióból keresték a Zsoldos testvéreket, mit szólnának ahhoz, hogy elindítanának egy szimfonikus tánczenekart. Elindították. Zsoldos Ernő 1968-as halála után tízen maradtak, megvárták, hogy fia, Béla végezzen a Zeneakadémián. Vele 1970-től ismét teljes lett a létszám. S bár Béla már nyugdíjba vonult, Zsoldos található a tizenegyek közt, gyermeke, Dániel személyében.
Zenészbarátok, muzsikus óriások
Mivel a Stúdió 11 döbbenetesen sok zenésszel dolgozott, nem csoda, ha Zsoldos Béla könnyedén hívott közreműködőket Müpa-koncertjére vagy korábbi szerzeményeinek felvételére. Mintegy százötven zenészbarátja hallható az albumon, a Modern Art Orchestra, a Budapest Jazz Orchestra, a Magyar Kamarazenekar muzsikusai és a szólisták: Borlai Gergő, Fekete Kovács Kornél, Emilio, Horváth Kornél, Dés László, Nagy János Yancha, László Attila, Solti János, Tommy Vig. No meg még egy Zsoldos, Zsoldos Imre fia, Zsoldos Gábor, alias Dady. És akik már elmentek: Babos Gyula, Vukán György, Csepregi Gyula, Tomsits Rudolf.
Johann Sebastian Bach muzsikája több kompozícióban megjelenik, miként a szerző elmondta podcastbeszélgetésünkkor: a vibrafon alkalmas a lírai, ugyanakkor szigorúan szerkesztett zenék interpretálására. Mint Bach 147. kantátája korál dallama.
Zsoldos Béla 1990-től oktat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (2007-től egyetem) jazz tanszékén. Intézményi elődje a Gonda János (ő hívta meg tanítani Zsoldos Bélát is) által vezetett Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazz tanszaka volt. Nem kizárólag az intézmény elnevezése változott, Gonda tanár úr gondot fordított arra, hogy a dobos hallgatók minden ütőhangszert elsajátítsanak. A bőrösöket, amiket kézzel, ütővel szólaltatnak meg, mint a dob mellett a konga, a bongó, továbbá a dallamhangszereket, a marimbát és a vibrafont.
A vibrafonról Zsoldos Béla elmesélte, hogy alapvetően jazz zenekarokban terjedt el az 1920-as években. Elődje az akusztikus xilofon, másként marimba, ám a vibrafon esetében elektromos forgószelepek gondoskodnak a folyamatos vibratóról. E hangzást mostanság mellőzik a zenészek, lévén kissé érzelgős.
No és persze az üstdobjátékot szintén megtanulják a növendékek, amely különleges dobról Zsoldos Béla szintén érdekességeket mesélt a vele készült podcastbeszélgetésben.
Rovataink a Facebookon