Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A rendszerváltást megelőzően legfeljebb metaforákban jelenhetett meg, kilencven után az idősebb nemzedék muzsikusai tartották életben ’56 szellemét.
A vasfüggöny mögé kényszerítve, kizárólag bizonyos korosztályok tudták, hogy a Kontroll Csoport Holdfényes májusok című dala egy 1956-os Boros Ilona-szám, a Honvágydal. Legalábbis a magyar szövege, tudniillik a zene az amerikai fokénekes, Terry Gilkyson szerzeménye, amit 1955-ben Dean Martin vitt sikerre. Boros Ilonáról és férjéről, a szövegíró Gommermann Istvánról azért hallhattunk keveset (értsd: semmit), mert ’56 szilveszterén elhagyták a Magyar Népköztársaságot, hogy több kerülővel az Egyesült Államokban telepedjenek le. Vagyis disszidáltak, amiért Hollós Ilonával újravették a dalt. A házaspárnak az a sors jutott, amiről a sláger szól: emigráció és honvágy.
A számot október 23-án vették fel a Magyar Rádióban, ahonnan a művészeknek menekülniük kellett a harcok miatt. Gommermann nem az amerikai eredetit ismerte, hanem a német nyelvű változatot, ami Freddy Quinn előadásában világsiker lett.
A Honvágydallal üzentek a szétszakadt családok tagjai egymásnak az éteren keresztül. Amíg a Szabad Európa Rádióban az eredeti forgott, addig a Magyar Rádióban Hollós Ilona éneke szólt.
Ráadásnak írtak egy amolyan ellenszámot, Járom az utam címmel, amely azt énekelte meg, hogy itthon a legjobb, „Mert én ott születtem, ez a hazám”.
A kontroll mellett a P. Mobil szintén átdolgozta a Honvágydalt.
A zenekar a 2021-es feldolgozás előtt már foglalkozott ’56-tal. A Rocktóbert még kislemezre sem engedte a lemezgyári cenzúra, mert Földes László dalszövegéből kiérezték a forradalmi utalást, mígnem Az út másik felén címmel, átírt szöveggel rákerült az 1984-es Honfoglalás albumra.
„Magam lenni úgy szeretem én,
kemény kő a szívem helyén,
kérlek, jegyezd meg jól, hogy:
Rocktóberben születtem én.”
(Rocktóber)
„Megyek az út másik felé,
kemény kő a szíven helyén.
Vésd fel, jegyezd meg jól,
hogy rocktóberben születtem én.”
(Az út másik felén)
Hobo a HBB-ben szintén utalt a forradalomra, méghozzá a Moszkva tér blues-ban.
„A Moszkva térig jár az 56-os busz,
sok az ellenőr és rég nincs kalauz.”
A szám soha nem kerülhetett Hobo Blues Band sorlemezre, hanem az 1988-as Tiltott gyümölcs koncertalbumon kapott helyet, amit az év október 23-a és 30-a között rögzítettek a Lágymányosi Közösségi Házban.
Bródy Jánosnál a rózsa motívum több ízben feltűnik, s nem járunk távol az igazságtól, ha abban a bukott forradalmat véljük felfedezni. 2016-ban, a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára megírta az Újra ősz van már-t, ami – mint Facebook-bejegyzésében olvasható – „Az 1956-os emlékév unofficial dala”.
Üzenet volt ez az ünnepre felvett produkcióra válaszul. Az Egy szabad országért Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc „Caramel", Lakatos Mónika és a Romengo, Pál István és zenekara, a Hooligans rögzítették a rádió 6-os stúdiójában, ahol egykor kitört a forradalom.
Desmond Childe Steps of Champions kompozíciójára, amelyet a Miami Egyetem használt megnyitóünnepségén, Orbán Tamás írt magyar szöveget.
Bródy Újra ősz van már dalában feltűnik a virágmotívum.
„Hát letettük végül a fegyvert
beláttuk, nem nyerhetünk
Az idő eddig velünk volt
de most már ellenünk
Madarak húznak délre
De mi már nem megyünk
se nyugatra, se más vidékre már
– Nekünk itt volt helyünk
(…)
Kinyílik majd nekünk is
az a távoli szabad világ
És kidobható lesz végre már ez a sok
színét vesztett elszáradt virág.”
A cím utal Szörényi Levente első, Utazás szólólemezének zárószámára, ami az Ősz van már.
Most pedig jöjjenek a virágok! Kezdjük a kultikussá vált, Ha én rózsa volnék-kal.
„Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.
(…)
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.”
A befejező sorok nyíltan szólnak a ’56-os forradalomról, meg persze az 1968-as prágai tavaszról. Koncz Zsuzsa Jelbeszédlemezére került, amit hamarjában betiltottak.
A Miért hagytuk, hogy így legyen? című szövegben kinyílik a virágmotívum.
Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa,
Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra,
Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk,
Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk,
Minden álmunk.
Virágok közt veled lenni,
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már,
Miért hagytuk, hogy így legyen?
Virágok közt veled lenni,
Tudom, szép volna, kedvesem
Virág sincsen, te sem vagy már,
Nem ad választ ma senki sem!
El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így,
El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít,
El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra,
El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa,
Sárga rózsa.”
A szám úgy játszotta ki a kopasz cenzorok éberségét, hogy Révész György Az oroszlán ugrani készül filmjében szerepelt betétdalként.
Bródy János írta az Omega 1979-ben megjelent, Gammapolis lemezének szövegeit. A címadó szám így kezdődik:
„Oly hosszú volt a huszonhárom év”
Nos, a kiadás éve előtt huszonhárom esztendővel 1956-ot írtunk. A stúdiófelvételek azonban 1978-ban zajlottak. Az először feljátszott angol verzióban még harmincöt év szerepelt, ennyi idős volt Kóbor János, a magyar nyelvűben már harminchárom a muzsikusok átlagéletkora. A cenzorok lecsaptak. Kivonták az évszámból a harminchármat, ami 1945-öt eredményezett. A dátumot hivatalosan felszabadulásnak titulálták, a köznép azonban a szovjet megszállás kezdeteként könyvelte el. Így lett a huszonhárom. Rádióba a kiadás esztendejében került volna, azonban az 1956-os áthallás miatt kizárólag átírt verzióban: „Oly hosszú volt a huszonkilenc év” kerülhetett adásba.
Az A oldal zárószáma A száműzött.
„A száműzött a városba tér,
Szívében érzi, hogy ezzel az út véget ér.
Hazám, fogadd be őt!
Nem lázad ellened már, hisz az út véget ér."
A huszonhárom éves kezdéssel 1979-ben ez egyértelmű üzenet volt mindenkinek.
1990-ben írta Cseh Tamás és Bereményi Géza a Corvin köziek című dalt, amikor öt év szünet után ismét belefogtak a közös munkába. A szerzeményt négy esztendőre rá, a Dísz téren adta elő október 23-án az énekes.
„Rongy az élet, csak azt tudták,
s nincsen más kiút,
csak összegyűlni Corvin közbe,
s lenni nagyfiúk.
Isten szeme rajtuk épp megállt,
fegyvert fogtak, kezdeni a bált.”
Ákos a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára alkotta 1956 című dalát.
„Tiszta voltál, büszke, vad
Nem adtad egykönnyen magad
Rólad dalolni sem szabad
1956
A tévé kékes bársonyával
Kibélelt világ
Nem érti, hogy miért kéne
Emlékezzen rád.”
E mellett a Szász Attila hatvanadik évfordulóra rendezett imázsfilm zenéjét szintén Ákos jegyzi. A 2016-ban Bodajkon felavatott emlékműre pedig az ő sorait vésték.
„Ha elérhetetlen, szent a cél,
az elbukás is ünnepély,
néhány nap és kiderül,
hogy az ember mennyit ér.”
(Ákos: 1956)
Meglepő lett volna, ha a Beatrice nem emlékezik meg a forradalomról.
Nagy Feró a Corvin köz című dalszövegében ’56 máig (a szám 1992-es) élő sebét kiabálja világgá: „És a gyilkosok és árulók még mindig itt élnek köztünk.” Mintha bizony Wittner Mária bő évtizeddel későbbi szavait előlegezné meg, miszerint a gyilkosok ott ülnek vele szemben a Parlamentben.
Nagy Feró vitte sikerre az Emlékezz! című Hungarica-számot. Ez kortárs kompozíció, amelyben már a jelen külpolitikája visszhangzik, éreztetve, hogy Magyarország 1956-os elárulásáért, feláldozásáért senki sem kért bocsánatot.
„kérjen tőlünk bocsánatot
a magyar Golgotán végre
térdre borulva Amerika
szórjon fejére hamut Európa”
S ha Hungarica, akkor az énekes, Sziva Balázs anyazenekara, a Romantikus Erőszak szintén megemlékezett az ’56-os forradalom és szabadságharcról, amikor magyarították az Avanti ragazzi di Buda dalt, Előre mind pesti srácok címmel.
„Kivégzőosztag vár minket
szép forradalmunk elveszett
56 gyertya lángját oltva
vérbíró mond ránk ítéletet.”
Amikor 2020-ban a számot valaki a Facebookon megnyitotta, egynapos tiltást kapott.
Az Avanti ragazzi di Buda 1966-ban készült, Pier Francesco Pingitore szövegére. A szerző 2020. október 23-án átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Két esztendővel azelőttől a Lazio Roma focicsapat hivatalos himnusza mellett a drukkerek úgy éneklik, akár a Dunaszerdahely, majd a magyar válogatott szurkolói az Ismerős Arcok Nélküled dalát.
Az Ismerős Arcok 2005-ben a Ruszkik haza szerzeményével tett hitvallást a szabadságharc mellett. Mondhatni, kötelezően, amennyiben az együttes október 23-án alakult. Nem tudatosan, sorsszerűen. Nyerges Attila szövegeiben az elhallgatott, eltorzított magyar történelem kulcsfontosságú eseményeit mutatja be a maguk valóságában.
Ez a dal az én, illetve a mi generációnk háláját hivatott kifejezni azoknak, akik mertek igaz magyarként viselkedni, és lehetővé tették, hogy még az elmúlt negyvenegynéhány esztendő ellenére is büszkék lehessünk a magyarságunkra
– fogalmazott az Ismerős Arcok frontembere.
„Hogy lehessen még magyar haza
És hogy soha ne vesszen el
Írd a falra, hogy ruszkik haza."
Még a rendszerváltást megelőzően jelent meg az East kultikussá vált kislemeze, az ’56 címet viselő dallal. Szövegét a menő kliprendező, Márkus József írta. Az East szám videóklipjét Magyarországon tiltott archív képsorokból állították össze titokban az MTV székházában. Először a BBC adta le, majd 1989-ben, az NDK menekültek előtti határnyitás napján a Hét politikai magazin vetítette.
„Európa mélyen hallgatott
Most már késő, – ezrek vére folyt
Beleremeg, beleremeg a föld – félelem ébred
A »szabadság« lánctalpakon jön
Lánctalpakon jön.”
Mihály Tamás–Horváth Péter 56 csepp vér című musicalje egy Rómeó és Júlia történet a forradalom poklának kulisszái közt. Az ötlet Pintér Tamás Oroszlántól, a legendás kaszkadőrtől ered. Az ősbemutatónak a Papp László Sportaréna kínált helyet 2006-ban. A premier rendezője Horváth Péter, az abból készült filmé Bokor Attila volt. Ez a mű Kaszás Attila utolsó filmszerepe.
Jenei Szilveszter–Kocsis L. Mihály–Adorján András Aki magyar, velünk tart ma című rockoperája az első forradalomról szóló zenés színpadi mű 2001-ből. A szereposztás erős, igaz, nem színpadon, kizárólag hangfelvételen hallhatók a művészek: Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Rudán Joe, Szabó Csilla, Szvorák Kati, Tóth Renáta, Jenei Szilveszter, Orosz Győző, Dörner György, Forgács Péter, Gazdag Tibor, Gesztesi Károly, Makrai Pál.
Az olimpiai és háromszoros magyar bajnok sakkozó, Adorján András, a rockopera szellemi atyja az ezredfordulón az MTI-nek úgy nyilatkozott: a darab a mártírhalált halt és az életben maradt ötvenhatosoknak állít emléket. Nem titkolt céljuk az is, hogy a fiatalság, megismerve az operát, a jelenleginél nagyobb érdeklődéssel forduljon 1956 története felé.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon