Joan Slonczewski lengyel származású biológusnő az Egyesült Államokban, egy genetikai kutatóintézet munkatársaként érdekes gondolatkísérletbe kezdett. Génszimfónia című regényében tudományos alapossággal kidolgozott, különleges világot tár az olvasó elé.
SF és ismeretterjesztés
A történet szerint a hely- és táplálékszűkébe került emberiség szétrajzott a világűrbe és kolóniákat hozott létre valamennyi olyan bolygón, ami csak kicsit is lakhatónak tűnt. A Prokarion ebből a szempontból nem volt éppen ideális, hiszen mérgező volt a légköre csakúgy, mint teljes élővilága.
A modern genetika segítségével csak néhány apróbb módosítás kellett és az ember alkalmassá vált a prokarioni viszonyok elviselésére. Azóta két külön telep is létesült a bolygón, árvákat gondozó szerzeteseké, valamint a bolygó páratlan ökológiáját vizsgáló tudósoké.
A mesterséges intelligenciák hathatós közreműködésével dolgozó kutatók azonban különös titokra bukkannak, egy mitikus, magasabb rendű értelem keze munkájára a helyi élővilág kialakulásában, de elméleteik bizonyítására talán már nem marad idejük. Döntés született ugyanis a kolonizáció felgyorsításáról és ezzel pótolhatatlan kincsek vesznek el, ha nem sikerül időben megtalálni a "rejtett urakat".
Joan Slonczewski 1956-ban született amerikai mikrobiológus, írónő, egyetemi tanár. Fő szakterülete a genetika és a bakteriológia. Kutatómunkája mellett szenvedélyévé vált a science fiction, amelyben fontos célnak tekinti az ismeretterjesztést. Eddig összesen két elbeszélést írt és fél tucat regényt. Rövidebb művei mind olvashatók magyarul, Mikroba című novellája például a 178. Galaktikában jelent meg.