Elsőként tekinthettük meg Munkácsy Mihály soha nem látott képét
Néhány tucat újságíró pillanthatta meg elsőként azt a Munkácsy Mihály-festményt, amely a szakma legnagyobb meglepetésére idén került elő Ausztráliából. A képet több mint egy évszázada a tulajdonosán kívül nem láthatta a nagyközönség – egészen mostanáig.
A festményt Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze és Óhidi Zsuzsanna, a Madame Tussauds Budapest operatív igazgatója leplezte le a sajtó munkatársai előtt – és persze Munkácsy Mihály (viaszszobra) mellett 2024. november 21-én délelőtt, merthogy az eseményt a budapesti Madame Tussauds-ban, a néhai festő egyetlen viaszfigurájának társaságában tartották.
A párizsi szalonok koronázatlan királya és ünnepelt festőfejedelme elegánsan, délcegen ült a vászon előtt, mintha csak ő is arra várt volna, hogy végre lerántsák a vörös leplet a képről. Arról a képről, amely Ausztráliában bukkant fel.
Mint kiderült, a festmény jelenlegi tulajdonosának az anyai ági felmenői az 1900-as évek elején Párizsban jártak nászúton, a hölgy pedig akkor pillantotta meg a festményt, amelyet végül meg is vásárolt, majd hazaszállította a „kenguruk földjére”.
28 millió forintért kelt el az erotikus kisugárzású remekmű: egy gyümölcstál
Zajos sikert és rengeteg nemzetközi licitet hozott a Virág Judit Galéria negyedik Zsolnay-aukciója, ahol egy tökéletes remekműnek tartott gyümölcstál a tavalyi aukción beállított világrekorddal megegyező 28 millió forintért kelt el; 20 millió forintot fizettek egy gyümölcsszedő nőket ábrázoló óriásvázáért is. Az aukció estéjén repkedtek a tízmilliók: 16 millióig kúszott például az éjszakai panorámaképes váza ára, egy leopárdmintás Zsolnay pedig 15 milliót ért.
Pótszékes telt ház várta Budapesten a világ negyedik Zsolnay-aukcióját, amelyet szintén a Virág Judit Galéria rendezett. Az eseményen 66 múzeumi rangú, nagy értékű és különlegesen szép kerámiát árvereztek el, amelyek többsége San Franciscóból érkezett haza, Magyarországra.
Nemcsak a tárgyak, sokszor a licitek is a tengerentúlról futottak be.
A Zsolnay 150 év után is Magyarország egyik legkelendőbb márkája, egy-egy ritka, vagy kivételesen szép darabért vagyonokat fizetnek a gyűjtők. Taps fogadta, amikor Kelen Anna árverésvezető kalapácsa 28 millió forintnál, vagyis a világrekordnak megfelelő összegért zárta le az egyik legjobban várt tétel licitjét.
Beállította a rekordot
Az erotikus kisugárzású Zsolnay-remekmű, az 1910-ből származó gyönyörű Bacchanália-gyümölcstál faunnal és nimfákkal ért ennyit. A világrekordot a tavalyi aukción állították be, akkor is 28 millió forintot fizettek egy Zsolnay-tárgyért.
Ismét világrekord eladási árakra készülnek a Virág Judit Galériában
A világ negyedik Zsolnay-aukcióját rendezik meg novemberben a Virág Judit Galériában, ahol 67 darab múzeumi rangú és értékű porcelánt bocsátanak árverésre. A páratlanul szép kollekció hosszú egyeztetést követően érkezett a budapesti árverésre az Egyesült Államokból. Minden eddiginél értékesebb anyag kerül november 12-én a piacra, a legszebb tárgyak több millió forintos kikiáltási árról indulnak.
A tavalyi Zsolnay-aukció világrekordot hozott, akkor két kerámia is 28 millió forintos áron kelt el, most pedig ismét bizakodók a Galéria szakemberei. Idén a kalapács alá kerülő műkincsek között ott lesz az a kollekció is, amely kivételes biztonsági intézkedések mellett érkezett San Franciscóból.
„Nagy pillanata ez a magyar műkereskedelem történetének. Európából, hazai magángyűjteményekből és a tengerentúlról is jönnek Zsolnay-porcelánok. Hihetetlenül nemzetközi lett a piac, immáron Amerikából is idejárnak nemcsak eladni, hanem venni is. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ennek a páratlan sikertörténetnek a XXI. századi zászlóvivői lehetünk” − idézi a sajtóközlemény Törő Istvánt, a Virág Judit Galéria társtulajdonosát.
155 millió forintért kelt el egy Munkácsy-festmény a Virág Judit Galéria aukcióján
155 millió forintért kelt el az idei árverési szezon egyik legjobban várt tétele, Munkácsy Mihály Randevú az ablaknál című nagy méretű festménye a Virág Judit Galéria őszi aukcióján. Ez az idei év eddigi legdrágább eladása a műkincspiacon, és Munkácsy-festmény sem szerepelt évek óta ilyen jól aukción. Hatalmas érdeklődés mellett tartották meg az árverést, ami nem csoda, hiszen a magyar klasszikus festészet szinte összes „nagyágyúja” képviseltette magát. Többek között Vaszary János, Kondor Béla és Mednyánszky László jelentős képei is kalapács alá kerültek.
Munkácsy Mihály egy-egy művének elárverezését mindig kiemelt figyelem övezi, idehaza és külföldön egyaránt. Nem volt ez másképp a Virág Judit Galéria őszi aukcióján sem, ahol a magyar festőzseni nagy méretű olajképe – hosszúra nyúlt licitálást követően – 155 millió forintért kelt el. A Randevú az ablaknál című festmény Franciaországban született, és egy rövidebb párizsi kitérő után 1914-től egy magyar műgyűjteménybe került. A galéria közleménye szerint a kép kiváló állapotban került elő, nagyon vigyáztak rá a tulajdonosai. A Randevú az ablaknál megdöntötte az idei eladási rekordot.
Gondosan ápolják az örökséget, amelyet most az egész ország felfedezhet magának
Rendhagyó kiállítás nyílt az INDA Galériában a 110 éve született Kazinczy János Antal, az itthon talán még kevesek által ismert festő- és szobrászművész életművéből.
Kazinczy élete és művészete egyben a XX. századi történelem lenyomata is, hiszen a művész Erdélyben született, Magyarország és Németországot követően végül Franciaországban talált otthonra, és alkotott élete végéig. A kiállítás – amely az 1970-es évek végétől a 2000-es évek elejéig tartó periódusokból mutat be festményeket, tűzzománc munkákat és festett faszobrokat – 2024. november 30-ig tekinthető meg a Király utcai lakásgalériában.
Több mint egymillióért kelt el József Attila dedikált verseskötete
Több mint egymillió forintért kelt el az Antikvarium.hu október 13-án zárult aukcióján József Attila egyik kötete, de egy Gárdonyi-regény is egymillióért került kalapács alá – írja a 24.hu.
A weboldal dedikált könyvritkaságokat árusító árverésén József Attila második verseskötete, az 1924 elején megjelent Nem én kiáltok egyik aláírt példánya kelt el. Ez volt a legmagasabb ár az aukción, ugyanis a 31. licitáló 1 millió 30 ezer forintot ígért érte. Nem sokkal maradt le mögötte Gárdonyi Géza 1903-ban megjelent Az a hatalmas harmadik című regénye, amelyért kereken 1 milliót kínáltak.
A hedonista mulatozás a magyar nemzeti karakter része?
Újabb különleges kiállítással várja a látogatókat az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB): a Mámor a művészetben című tárlat az alkoholfogyasztás képi megjelenítésének históriáját mutatja be a művészettörténet különböző korszakain átívelve, Magyarországon elsőként feldolgozva a témát. Az alkohol és a hedonista mulatozás kulturális ábrázolásait, illetve az alkohol okozta problémákat széles spektrumon felvonultató időszaki kiállítás kurátora Révész Emese. A Mámor a művészetben 2024. november 24-ig látogatható.
A Hungarian Art & Business (HAB) kortárs fókuszú művészeti központ újabb egyedülálló kiállításra invitálja az érdeklődőket: a Mámor a művészetben című tárlat példátlan koncepcióval, különböző tematikus egységeken keresztül mutatja be a mámor különböző formáit,
a mulatság örömeitől a túlzott alkoholfogyasztás, a függőség árnyoldaláig.
A válogatás reneszánsz mesterektől a kortárs alkotókig számos izgalmas művet vonultat fel – hazai neveket említve többek között Kondor Béla, Szinyei Merse Pál, Lotz Károly, Rékassy Csaba, valamint több kortárs magyar művész, például Balogh Kristóf, Bukta Imre és Gaál József alkotásai láthatók.
Munkácsy egyik nagy méretű festménye bukkan fel a Virág Judit Galéria aukcióján
Munkácsy Mihály egy-egy művének megjelenése a piacon mindig hatalmas izgalmat kelt a műgyűjtők és a műkedvelők között. Az asztalosinasból lett ünnepelt festő alkotásai világszerte keresettek, olykor külföldi árveréseken is komoly licitharc alakul ki értük.
Randevú az ablaknál
A Randevú az ablaknál című kép Franciaországban született, Párizsban Munkácsy Mihályt a barátai, Edouard de Marche báró és fiatal felesége, Cécile várták. Hamarosan a pár vendégszeretetét is élvezhette a művész, Colpachra utazott, De Marche-ék kastélyába.
1873-ban a báró meghalt, Cécile Papier pedig egy évvel később Munkácsy felesége lett – a hölgy már régóta vonzódott a jóképű festőhöz.
A kastély és az ősi kert számos képének lett inspirációja, minden bizonnyal ennek a bájos jelenetnek is. A festmény 1906 előtt Charles Sedelmeyer gyűjteményében volt, a párizsi műkereskedő és műgyűjtő tíz évre szóló szerződést kötött Munkácsyval, ami tehetőssé és gondtalanná tette a festőt.
Kinőtte Magyarországot, nemzetközi vizekre evez
Idén is megrendezik a főváros legjelentősebb kortárs seregszemléjét, a Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásárt (BCT), amely 2024. szeptember 26–29. között nemzetközi méretet ölt, és a hazai felhozatal mellett 12 magasan jegyzett európai galériát is vendégül lát a Bálnában.
A kiállítás és vásár mellett kétnapos művészeti konferenciával, felnőtteknek és gyermekeknek szóló edukációs programokkal és tárlatvezetésekkel is készülnek a szervezők. A Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásárt már 2023-ban, az indulás évében a hazai kortárs szcéna kiemelt eseményeként kezelték.
Meztelen nők és lovasok lepik el Balatonfüredet
Rippl-Rónai József Fürdő nők című aktképe, valamint Márffy Ödön és Vaszary János egy-egy remekműve is látható lesz a pénteken kezdődő Füred Art Weeken – jelentették be a szervezők. A művészeti seregszemlén és vásáron neves aukciósházak és galériák mutatják be a Balaton fővárosában a kortárs és klasszikus műtárgyaikat.
Július 26. és 28. között tartják az első Füred Art Week rendezvényt, amelynek célja, hogy bekapcsolja Balatonfüredet a művészeti élet pezsgésébe. Az eseményt a komoly múltra visszatekintő Art and Antique, valamint a Budapest Contemporary szervezői álmodták meg a Balaton partjára. Több mint egy tucat jelentős és mértékadó galéria, valamint aukciósház állítja fel standját a balatonfüredi Kongresszusi Központban.
Tudjuk, hogy sok műgyűjtő és vásárló időzik ilyenkor a Balatonnál, a kikötőtől és a sétánytól néhány percre található füredi Kongresszusi Központ pedig ideális helyszín a számukra. Várjuk azokat is, akik nem gyakorlott gyűjtők, azonban szívesen megismerkednek a művészeti trendekkel és a gyönyörű tárgyakkal
– mondta Tausz Ádám fő szervező.
Nem csak olcsó úszógumit lehet vásárolni a Balatonnál
Balatonfüredre költözik a művészet: 2024. július 26–28. között először rendezik meg a Füred Art Weeket. Az Art and Antique és a Budapest Contemporary rendezvények balatoni seregszemléjén elismert, neves galériák és aukciósházak mutatják be klasszikus és kortárs műtárgyaikat. A festmények mellett szobrokat, bútorokat, szőnyegeket és ékszereket is láthatnak és vásárolhatnak az érdeklődők.
Nyáron Balatonfüreden pezseg a kulturális és társadalmi élet, a műgyűjtők és műkedvelők is előszeretettel töltik idejüket a Balaton fővárosában.
Keresve se találtunk volna alkalmasabb helyet az új, hagyományteremtő szándékkal életre hívott eseményünkhöz. A Füred Art Week idén első alkalommal mutatkozik be a város szívében, a kikötőhöz és a sétányhoz is közeli, exkluzív Kongresszusi Központban
– mondta a rendezvény közleménye szerint Tausz Ádám főszervező, aki közel két évtizede szervez művészeti eseményeket. Nevéhez kötődik az Art and Antique kiállítás és vásár, valamint a kortárs művészet újdonságait bemutató Budapest Contemporary is.
Ebben a világban nincs hierarchia, mégis minden működik
Vető Orsolya Lia élénk színekkel és izgalmas formákkal hozta el a nyarat a Virág Judit Galériába. A festőművészt Az olvadás mintázatai címet viselő tárlatról, valamint az alkotáshoz való viszonyáról kérdeztük.
A fiatal festőművész már gyermekkorában is az anyagok bűvöletében élt: magukkal ragadták a természetben megtalálható és tapasztalható színek, formák, matériák, a gyermeki érdeklődés pedig azóta is megmaradt. Művészetében az organikus elemek keverednek az ultramodern, neonszínű alakzatokkal, a naturális összetevők a mesterséges motívumokkal.
A Virág Judit Galériában 2024. július 12-ig mintegy harminc képét tekintheti meg a közönség. A tárlat négy év munkásságát öleli fel, és két sorozatból, a Biophilia és a Folyékony időszeletek (Liquid Slices of Time) szériából áll.
Olyan játszószoba nyílt Balatonfüreden, amelytől még a felnőttek is elámulnak
Playroom címmel nyílt új kiállítása 2024. június 15-én Menyhárt Marcellnek és Getto Józsefnek a balatonfüredi Zsdrál Galériában. A tárlat, amely július 14-ig látogatható, tizenhat képet vonultat fel, és célzottan a gyermekkori szimbólumokra épít. A megnyitó után a két művész a kiállításról, az alkotói folyamatról és a közös munkáról mesélt az Indexnek.
Ha valami, akkor a helyszín adott volt: a felkérés Zsdrál Márkótól érkezett, aki rávette a művészeket, hogy Balatonfüreden készítsenek egy Duó kiállítást. „Már jó ideje közösen gondolkodunk és alkotunk, így jó lehetőségnek tűnt a kiállítás, hogy új szintre emeljük ezt az alkotói kapcsolatot” – fogalmaz Menyhárt Marcell.
Az alkotópáros egymásra találásának története már középiskolában kezdetét vehette volna – mindketten a Pécsi Művészeti Gimnáziumban pallérozódtak, Nyári Zsolt kezei alatt –, de két éve, a tállyai művésztelepen mélyült el a kapcsolatuk.
Elképesztő összegért kelt el Sissi magyar szabású bársonykabátja
Egy bécsi árverésen 62 400 euróért, azaz 25 millió forint kelt el Wittelsbach Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, ismertebb nevén Sissi magyar szabású bársonykabátja – közölte az MTI.
A Dorotheum aukciós ház tájékoztatása szerint a keddi árverésen 48 100 eurót adtak egy a népszerű királynéról készült olajfestményért, személyes lovaglópálcája pedig 16 900 euróért cserélt gazdát.
Férje, Ferenc József császár több személyes tárgya is szerepelt az aukción. Az uralkodó lovaglócsizmája például 7800 euróért kelt el, míg szemüvegére 19 500 euróért csapott le valaki.
A bécsi aukciósház közleménye szerint a császári pár személyes használati tárgyai iránt hatalmas volt az érdeklődés.
A XX. század zsenije miszlikbe aprította az udvarhölgyeket, majd felismerhetetlenül összerakta
Tavaly áprilisban egy álló napot töltöttem Pablo Picasso malagai szülőházában és a szomszédos Picasso Múzeumban, amely a legteljesebb gyűjteményt őrzi minden idők egyik (ha nem a) legnagyobb képzőművészének alkotásaiból, olyan felbecsülhetetlen értékű festményekkel, mint Az avignoni kisasszonyok vagy egyik utolsó alkotása, a Mosquetero con espada, a Muskétás karddal 1972-ből, 91 éves korából.
Malaga elvitathatatlanul Picasso szülővárosa, de több-kevesebb joggal La Coruna, Barcelona és Párizs is magáénak követeli a nagy művészt, nem is beszélve a francia Riviéráról, ahol végül – konkrétan Mougins-ban, 1973-ban – élete 92. évében meghalt.
Ezek közül a helyszínek közül talán Barcelona formálhat leginkább jogot Picassóra, akire akkora hatással volt a város, hogy nemcsak megtanult katalánul, de önmagát is katalánként jellemezte, jóllehet andalúz volt, tőrőlmetszett malagai.
És hogy miért is formálhat jogot Barcelona Picassóra mint gyermekére, azt az óvárosban, a Barrio Góticóban található Museu Picassót bebarangolva érthetjük meg igazán.
Extravagáns, színes és szupermodern művekkel rúgja be a nyarat a Virág Judit Galéria
Extravagáns és modern dupla nyári kiállítással jelentkezik a Virág Judit Galéria. A 2024. július 12-ig látogatható ingyenes tárlaton Vető Orsolya Lia fiatal festőművész vitalitástól duzzadó, életigenlő színes képeit, valamint kilenc keramikus 21. századi, izgalmas kreációit láthatják az érdeklődők. A kiállított művek egytől egyig megvásárolhatók.
Vető Orsolya Lia festőművész közel harminc alkotása kerül a galéria hatalmas kiállítóterének falaira, a tárlat Az olvadás mintázatai címet kapta. Vető a kortárs szcéna egyik legizgalmasabb és legkeresettebb festőművésze – magángyűjtemények mellett művei a Magyar Nemzeti Bank kortárs kollekciójában is megtalálhatók.
Egy Matisse-ra vágyik a honi műkereskedelem cápája
Friss az élmény: 2024. május 16-án, a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, a Marriott Hotelben új idénycsúcs született, amikor Vaszary János Parkban című festménye 150 millió forintért (plusz az aukciósház 20 százalékos jutaléka, amiről sokan hajlamosak megfeledkezni) talált gazdára. Nem sokkal később a nézőtér jobb oldalán, az első sorban helyet foglaló Korani Eleni, az Ernst Galéria társtulajdonosa (férjével, Ernst René Wastllel) bizalmasan megsúgta, hogy ő is licitált, de 142 milliónál kiszállt.
Ez volt az a pillanat, amikor elhatároztam, cikket írok a képzőművészeti aukciók páratlanul izgalmas és rejtélyes világáról – és ő lesz az interjúalanyom, ez a bonyolult identitású hölgy, aki Szófiában görög szülőktől született, osztrák férjével a Naphegyen lakik, a családban két gyerekükkel hivatalos nyelvként az angolt használják.
Itt egy Vaszary, ott egy Rippl-Rónai
Az Irányi utcai galériában Réka, a kolozsvári születésű munkatárs fogad. A falakon Vaszary János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, Tihanyi Lajos, Medveczky Jenő festményei, az ember belefeledkezik a műremekek csodálatába, észre sem vesszük, hogy megérkezik a tulajdonos asszony. Műértő szemmel és kézzel választja ki a galériának azt a pontját, ahová a legjobb szögben esik a fény, és ahol a legszebb festmények előtt, a fotózáshoz legmegfelelőbb környezetben kezdhetjük meg az interjút.
Korani Elenivel átbeszéljük
- a licitálás egyszeregyét,
- az adrenalinfüggőséget,
- az ügyfél és a műkereskedő kapcsolatát,
- a kölcsönös bizalom fontosságát,
- napjaink nemzetközi és hazai trendjeit a műtárgypiacon,
- az árfelhajtó és -letörő tényezőket,
- és azt is, milyen festményre vágyik csillapíthatatlanul.
Vagyis ezen a délelőttön az aukciók rejtélyes(nek tűnő) világáról próbáljuk meg lerántani a leplet. Például arról, milyen érzés feltartani egy táblácskát, amelyre az van írva, hogy 142 millió.
Mikor dobog a szív ezerrel
„Egy-egy nagy tétel előtt erősen dobog a szívem ezerrel, felszalad az adrenalinszintem, az lenne a furcsa, ha nem így történne” – vallja be Eleni. – „Ugyanakkor észnél is kell lennem, fontos a higgadtság, elvégre óriási a tét. Komoly felkészültségre, tapasztalatra, tudásra van szükség, amit sok-sok év alatt szerez meg az ember. Az adott pillanatban azt is ki kell találnod, ki lehet a te ellenlicitálód, kivel versenyzel az adott műtárgyért. Ki lehet a teremben vagy egy-egy telefonvonal végén. Megjegyzem, én nem tekintek versenytársként, ellenfélként, pláne ellenségként arra, akivel licitálok, a műgyűjtők egy nagy családot képeznek.”
Ez így, persze, idillien hangzik, hiszen egy árverés arról szól, az ember nyilván szeretne nyerni. És Eleni nem is titkolja, hogy létezik az egók harca, de nekik az is a dolguk, hogy ezt egy kicsit tompítsák az ügyfélnél. Mert azt nem szeretik, ha az ügyfeleik ellenfeleket látnak egymásban. Sokkal inkább a tárgyra kell fókuszálni, hogy mennyire akarják azt a képet a művésztől: „Ha kitaláltad az ügyfeled motivációját, akkor könnyebben tudod megadni arra a jó választ. Nemcsak az ügyfélnek kell bíznia bennem, hogy az ő érdekében jól döntök, hanem a válasznak önmagam számára is helyesnek kell lennie.”
Vaszary robbantott a Marriottban, megdőlt a szezoncsúcs a műtárgypiacon
A május a tavaszi aukciók hónapja a honi műkereskedelemben. Május 13-án rendezték a Kongresszusi Központban a Virág Judit Galéria árverését, amelyen Kondor Béla 1958-as remeke, a Két fej (Modell eresztés) című ikonikus festmény volt a sztár, és amely 38 millió forintról indulva 85 millióért kelt el. Hasonló régióban talált gazdára Gábor Jenő életének egyik fő műve is, amely bármelyik múzeum gyűjteményének féltett darabja lehetne. A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve, nem meglepő, hogy 80 milliót fizettek érte.
Rekordösszegű leütés
Május 16-án azonban egy Vaszary János-képért ennek az összegnek majdnem a dupláját utalták át: a Parkban című vászon 150 millióért kelt el, ami hatalmas idényrekord a hazai műtárgypiacon.
Repkedtek a tízmilliók a Virág Judit Galéria aukcióján
Három órán át tartó licitharcot hozott a Virág Judit Galéria 75. tavaszi aukciója, amelyen Gábor Jenő egyik fő műve is kalapács alá került – a festményt 80 millió forintnál ütötte le Kelen Anna árverésvezető. A legnagyobb szenzációt Kondor Béla négy évtizede nem látott festményének feltűnése keltette, a kép 85 millió forintért talált új tulajdonosra.
Nagy érdeklődés övezte Kondor Béla Két fej (Modell eresztés) című ikonikus festményét, amely negyven év után tűnt fel váratlanul a piacon. Az 1958-ban készült remekművön a teljes „kondori” eszköz- és szimbólumtár, játék és technika ötvözete látható a ragyogó arany háttér előtt. A fiatalon elhunyt, értékes életművet maga után hagyó Kondor Béla alkotása 38 millió forintos kikiáltási árról indulva egészen 85 millió forintig menetelt.
Beigazolódott a gyanú, Spanyolország azonnali exporttilalmat rendelt el
Ez a történet három évvel ezelőtt kezdődött egy madridi aukciósházban, amikor egy Jézus Krisztust ábrázoló festményt egy XVII. századi spanyol művész, José de Ribera műveként bocsátottak árverésre. Az alkotás kikiáltási ára 1500 euró volt, de mielőtt kalapács döntött volna a sorsáról, a szakértők számára gyanússá vált, hogy azt talán mégsem Ribera festette, hanem a festő mestere, az olasz barokk legendás alakja, Caravaggio.
A The Art News azt írja, hogy miközben a műgyűjtők világszerte tudomást szereztek a lehetséges alkotóról, addig a Prado szakértői felvették a kapcsolatot a spanyol kulturális minisztériummal, amely azonnali exporttilalmat rendelt el; a madridi regionális kormányzat pedig
örökségvédelmi státuszba helyezte az alkotást,
hogy biztosan az országban maradjon. A gyanú aztán beigazolódott.
Döbbenetes összegért árverezhetik el a rekordméretű Zsolnay-szobrot
Több mint 1500 tételt felsorakoztató árverést tart a Nagyházi Galéria és Aukciósház 2024. május 28. és június 1. között. Az eladásra bocsátott értékek kikiáltási ára 20 ezer forinttól egészen 30 millió forintig terjed: festmények, bútorok, ékszerek és egyéb műtárgyak kerülnek kalapács alá. Az aukció fő tétele egy rekordméretű Zsolnay-szobor, amely az 1911-es torinói világkiállításra készült.
A Nagyházi Galéria és Aukciósház tavaszi aukcióján többek között XV–XVII. századi reneszánsz és barokk festmények, bronz kisplasztikák és reliefek, valamint neves XX. századi magyar festők – Rippl Rónai József, Czóbel Béla, Kondor Béla, Hincz Gyula – munkái szerepelnek.
Számos darab kerül kalapács alá a Bedő Béla által a XIX. század végén megvásárolt Bedő-gyűjteményből is, amely különleges sorsú, a XIX–XX. század fordulóján született.
A kor gyűjtési szokásainak megfelelően a kollekcióban az egyetemes művészet, hangsúlyosan az olasz és közép-európai régi mesterek alkotásai keveredtek a magyar nemzeti festészet jeles képviselőinek műveivel. Ez volt az utolsó jelentősebb magyarországi polgári műgyűjtemény, amely a XX. század első felében keletkezett.
Legdrágább Zsolnay
Az ominózus Zsolnay-kerámia a Bivalyon ülő lány – kútszobor néven került a katalógusba, kikiáltási ára pedig 36 millió forint. Három szempontból is kiemelkedő alkotásról beszélünk.
- A mérete,
- a kora
- és a története miatt is különleges darab.
A szobrot Ligeti Miklós tervezte az 1911-es torinói világkiállításra, ahol elnyerte a fődíjat.
Az az igazság, nem biztos, hogy konkrétan ez az a szobor. Erről nem is tudta senki a gyűjtőn kívül, hogy létezik. Egy variációja ismert, az Pécsett volt nagyon sokáig kiállítva, aztán eltűnt, majd előkerült, de az nem eozinmázas felületű. Azt viszont tudjuk, hogy amelyik a világkiállításon díjat nyert, az eozinos volt
– mondta Nagyházi Lőrinc ügyvezető az aukciót megelőző sajtóeseményen.
A galéria a szobor mellé egy archív dokumentumról készült fotót is kapott, amelyen láthatók a Zsolnay-gyár paraméterei a Bivalyon ülő lányhoz, és ezek mindegyike megegyezik a szoboréval. Így ez tovább erősíti a feltételezést, hogy vélhetően a világkiállításra készült darabról van szó.
A szobrot gyűjtője egy vásáron vette, és külföldről hozta haza. A darabhoz szakvéleményt író és kutatást végző szakértő egyetlen másodpercig sem kételkedett az eredetiséget illetően, sem az 1911-es keletkezésben, hiszen benne van Ligeti és a Zsolnay-gyár jelzése is.
Tizenkét milliárd forintért csapott le egy gyűjtő Monet egyik alkotására
Csaknem 35 millió dollárért, azaz 12,3 milliárd forintért kelt el Claude Monet Szénaboglyák Givernyben (Meules a Giverny) című, 1893-ban született festménye szerdán a Sotheby's New York-i modern művészeti árverésén – közölte az MTI.
Az aukción mintegy ötven modern műalkotást adtak el 235 millió dollár értékben (83,4 milliárd forint). Az aukciót a Patrick Drahi izraeli milliárdos tulajdonában lévő, manhattani székhelyű árverési ház bonyolította le.
Az impresszionista Monet-festmény tízperces licitharc után 34,8 millió dollárért kelt el.
Az árverés másik fénypontja Leonora Carrington (1917–2011) brit–mexikói festőművész Les Distraction de Dagobert című szürreális alkotása. A festményre egy gyűjtő 28,5 millió dollárért (10,1 milliárd forint) csapott le, mely összeg rekordot jelent a festő életművében. A vásárlással a Sotheby's közleménye szerint Carrington az öt legdrágább női művész közé került, olyan szürrealista festőket is megelőzve, mint Max Ernst és Salvador Dalí.
A tavaszi modern művészeti árverések a héten kezdődtek meg New Yorkban. A Christie's kedd esti manhattani aukcióján 115 millió dollár (40,8 milliárd forint) értékben adott el kortárs művészeti alkotásokat, köztük a februárban elhunyt kubai–amerikai műkereskedő, Rosa de la Cruz gyűjteményének egy részét.
Ne vegyen Picassót olcsóér'!
Az ember hajlamos azt gondolni, hogy tulajdonosi és vásárlói oldalról is az az evidens egy-egy nagy értékű műalkotás esetében, hogy ezek valamely aukciósház árverésén cserélnek gazdát. Ám ennek ellentmondóan, ha felmegyünk például az eBayre, számos igen értékesnek tűnő művet találunk. Egy százezer dolláros (kb. 36 millió Ft) Frida Kahlo-festményre kattintva elképzelhető, hogy nem csalóval van dolgunk, az viszont rögtön gyanús lehet, ha mellette ott virít egy 600 dolláros (kb. 220 ezer Ft) darab is.
Negyvenből negyven hamis
Dr. Carina Popovici műalkotások hitelesítésével foglalkozó specialista épp ennek járt utána. A The Guardiannek elmondta, hogy a legprofibb mesterségesintelligencia- (AI) technológiát alkalmazta az online platformon meghirdetett képeken, és megdöbbenve tapasztalta, hogy sok közülük nem valódi. Eddig negyven hamis festményt talált, de azt állítja, sokkal több van.
Azokról, amelyeket vizsgáltunk, mindről az derült ki, hogy 95 százalék valószínűséggel nem igaziak. Biztos vagyok benne, hogy ez csak a jéghegy csúcsa
– jelentette ki az Art Recognition cég munkatársa.
A mesterségesintelligencia-tesztek többek között hamisítványként azonosítottak egy olyan festményt, amelyet Monet alkotásaként hirdettek, Forest With a Stream címmel, 599 ezer dollárért (kb. 215 millió Ft); valamint egy olyat, ami Renoir nevén szerepelt, és amelyet az egyik gyerekéről készült tanulmányként írtak le. Ezért 165 ezer dollárt (kb. 60 millió Ft) kértek.
A lap megkereste a Renoir eladóját, aki Floridában él és a felhasználóneve: metaasis (az Index már nem találta meg az eladók között).
Ő úgy nyilatkozott, hogy nem árul hamis műveket, mindazonáltal a festményt eltávolította az oldalról.
A Monet hirdetője szintén amerikai, és rendelkezik saját eBay-régiségoldallal. A kép mellett ez állt: „Garantálom, hogy a festmény eredeti, 1867-ben készült, Claude Monet aláírásával. A kép nincs tökéletes állapotban, és a származásáról annyit mondhatok, hogy több mint húsz éve a birtokomban van.”
Nos, vagy már eladta, vagy ő is visszavonta az oldalról a festményt, mert az Index ezt sem találta már az eladó műtárgyak között.
Az eBay tagadja a vádakat
Dr. Popovici az elmúlt időszakban többször is írt a platformnak, hogy kifejezze aggályait az ott hirdetett tárgyakkal kapcsolatban, ám választ ez idáig nem kapott. „Nagyon csalódott vagyok, hogy nem reagálnak, hiszen felelősségük van ebben. Nem tehetnek úgy, mintha nem látnák, mi folyik a felületükön. Egyértelmű, hogy itt komoly probléma van.”
Az eBay bár Popovicinek nem, de a lapnak válaszolt: „A hamisított cikkek értékesítése szigorúan tilos az oldalunkon, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy a rajtunk keresztül eladott áruk hitelesek legyenek. Ezt részben mi is a mesterséges intelligencia használatával, illetve professzionálisan képzett nyomozókkal és vásárlóinkat védő programokkal tesszük.
2022-ben 88 millió feltételezett hamisítvány közzétételét blokkoltuk,
1,3 millió terméket pedig eltávolítottunk a platformról.”
Dr. Popovici azonban kitart állításai mellett. „Régebben nagyon nehéz volt észrevenni ezeket a dolgokat, mert nem lehetett mintát venni az interneten lévő festményről. De az új technológiával ez egyszerű. Csak letöltünk egy képet, és tíz perc múlva tudni fogjuk, valódi-e. Szerintem igenis figyelmeztetni kell erre az embereket.”
Az olcsó biztosan nem igazi
Utánajártunk, mi a helyzet a hazai platformokon, és bizony ráakadtunk néhány „eredeti” Picassóra, Dalira, de még Monet-ra is, mindössze 300-500 ezer forint között.
Megkérdeztük Kelen Anna művészettörténészt, a Virág Judit Galéria és Aukciósház árverésvezetőjét, mennyire normális az, hogy valaki online felületeken árulja nagy értékű „műtárgyait”; illetve kíváncsiak voltunk a véleményére azzal kapcsolatban, vajon tényleg megállapítható-e egy fotóról, hogy az adott festmény eredeti-e.
Bevallom, én sem értem, hogy egy komolyabb műalkotást miért virtuális piacokon hirdetnek egyesek, hiszen feltehetően a legmagasabb árat szeretnék érte megkapni, ennek pedig nincs jobb módja, mint az árverés. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az illető maga is tisztában van vele, hogy a hitelesítésnél elbukna az adott tárgy
– mondta Kelen Anna.
A művészettörténész csak nevetett, amikor a 324 ezres Picasso-rajzról és a 432 ezres Monet-festmény realitásáról faggattuk. De nem csak az alacsony összegek mutatják, hogy ezek maximum lenyomatok lehetnek. Kelen Anna elárulta, hogy Magyarországon nincsenek magángyűjteményben ilyen nagy formátumú, külföldi művészek által festett képek. A második világháború előtt még jelentős számban fellelhetők voltak, de utána sajnos már nem.
A vevőknek is tudomásul kell venniük, hogy azok a legendák szertefoszlottak – vagy talán sosem léteztek –, hogy kimegyünk az Ecserire, vagy regisztrálunk egy aukciós oldalra, és ott találunk valami kincset. Ami olcsó, az nem igazi. Ezt kimondhatjuk, mint alapszabályt
– jelentette ki határozottan a művészettörténész. Az aukciósházak abban a tekintetben is többet nyújtanak, mint egy magánszemély, hogy felelősséget vállalnak az általuk közvetített műtárgyért, vagyis,
ha a későbbiekben kiderülne, hogy az adott darab hamis, visszafizetik az árát.
Az árverésvezető úgy fogalmazott: „Sajnos mindenki tévedhet, de mi ilyen esetben gondolkodás nélkül megtérítenénk a vevő kárát.”
Kelen Anna nem vitatja a mesterséges intelligencia jelentőségét, de azt mondja, a hitelesítés gyakorlati szakma, és szerinte fizikailag is látni kell egy festményt ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, eredeti-e.
Mi például sokkal inkább tudjuk, milyen az igazi Vaszary, Mednyánszky, Csontváry, hiszen többször láthattuk ezeknek a művészeknek a munkáit; míg feltehetőleg egy francia vagy spanyol becsüs előbb észreveszi a hamisságot egy Dali-, Picasso- vagy Renoir-képen. Hogy megbízható szakvéleményt mondjunk, ahhoz közelről kell szemügyre venni többek között a festékrétegeket, a vászon milyenségét, a repedéshálót. A műszerek és az új technológiák segítenek minket, de azt fenntartásokkal kezelem, hogy egy fotó alapján ki lehessen jelenteni, az adott festmény valódi-e
– mondta a szakember.
(Borítókép: Egy látogató Pablo Picasso kiállításán Berlinben, Németországban 2015. szeptember 8-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
Többé nem engedte eladni a képeit, nem tudni, miért
Igazi különlegesség, egy Amerikában híressé vált művész festménye is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria 14. Háború utáni és kortárs aukcióján 2024. május 14-én. Fredric Karoly (1898–1987) művei olyan ritkán tűnnek fel a piacon, hogy a galéria közel 30 éves története során most először fordul elő a tételek között a művész egyik képe.
Fredric Karoly megélte az amerikai álmot: Budapesten született, de New Yorkban vált ismertté, betört a divatiparba, barátjának mondhatta Pablo Picassót, és kiállításai a legmenőbb tengerentúli galériákban kaptak helyet.
Az aukción Fredric Karoly Lundi című nagy méretű olajfestményét kínálják eladásra, amely 1963-ban készült, és jól árulkodik a mester munkamódszeréről.
Fredric az 50-es és 60-as évek New Yorkjában alkotott, csupa olyan technikával – például a csurgatás és fröccsöntés – dolgozott, amelyek akkor élték a fénykorukat, újnak, modernnek számítottak
– mondja Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze. Az idő mit sem változtatott ezen: Fredric Karoly művei ma is nemzetköziek és frissek. A Lundi című festmény 5 millió forintos kikiáltási árról indul.
Befektetés, aminek sose jön vissza az ára, mégis megéri
Nehéz volt elképzelni, hogy unatkozás nélkül kerámiákat nézegessünk közel másfél órán keresztül. Mégis megtörtént és meg is lepődtünk!
Ellátogattunk a Városligeti fasornál található Kőrössy Villába, ahol az ország egyik legnagyobb Zsolnay-magángyűjteménye van. A kiállítást tizenöt fős csoportokban járhatjuk végig, ami eleve csak akkor lehetséges, ha az ember előre bejelentkezik. Ezt olyannyira komolyan veszik, hogy majdnem minket sem engedtek be, csak miután kimondtuk a varázsszót, ami így szólt: Költő Magdolna. Ő az a hölgy, aki körbevezetett minket az impozáns helyen, és sokat mesélt az egyedi alkotásokról is.
Az épületet tavaly ősszel tették látogathatóvá, a nyitás óta pedig minden meghirdetett időpontra hetekkel korábban elkeltek a jegyek. „A gyűjtő háza” olyan értékekkel van tele, hogy a kilincset is alig meri megfogni az ember, mert még a végén jön egy számla, amit évekig törleszthet.
Növények, állatok, arcok
A villa a város egyik legszebb szecessziós épülete, Kőrössy Albert Kálmán tervezte saját használatra. 1899-ben kezdődött az építkezés, és egy évvel később már birtokba is vette. Abban az évben házasodott meg, majd született két lánya. A ház innentől a nagypolgári életteret biztosította számukra. Az államosítást követően a villa a nyomdász szakszervezet óvodája lett, és mivel teljes mértékben kielégítette az elvárásokat, semmilyen változtatást nem hajtottak rajta végre. Az egyik legimpozánsabb része a jobb oldali fölső homlokzat, ami a második világháborúban leomlott, később viszont rekonstruálták egy olyan fénykép alapján, amit egy 1904-ben Bécsben kiadott albumban találtak. Egy szobrász, egy festő és egy építész látható a művön, és nagy valószínűséggel utóbbiban Kőrössy saját magát jelenítette meg.
Az előszobába belépve meg is tudjuk tekinteni az említett fotót. Jól láthatók rajta a Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész által készített ablaküvegek, amelyek a háborúban ugyan kitörtek, de a fotó alapján azokat is újra tudták gyártani. A hallban látható hatalmas, gyönyörű ablak viszont eredeti, ugyanis azt a front érkezése előtt kiemelték a fémszerkezetből és az alagsorban megőrizték. Jól tették, ugyanis ez most az egyik fő látványosságnak számít.
A földszinten található a Kőrössy szalon rendezvénytér, ami havonta egyszer-kétszer kulturális eseményeknek ad otthont. Itt helyezték ki képgyűjteményük legkedvesebb darabjait: Faragó Géza, Rippl-Rónai József, Iványi-Grünwald Béla és Egri József festményei is láthatók, de a felhőszerű falfestés is hozzáad a földszint hangulatához. Az egyik szobában pedig
a legszebb Zsolnay porcelánokat állították ki.
Negyven éve tűnt el a festmény, most újra előkerült
Gábor Jenő egyik lélegzetelállító fő műve, Kondor Béla négy évtizede nem látott alkotása és Czigány Dezső egyik mesteri csendélete is szerepel a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának kínálatában. 2024. m ájus 13-án, a Kongresszusi Központban indul a licitharc a festményekért, de a műveket már április 29-től bárki ingyenesen megtekintheti a Falk Miksa utcai galériában.
Ritkán szerepel árverésen Gábor Jenő-alkotás, éppen ezért hatalmas érdeklődés előzi meg a Virág Judit Galéria tavaszi aukcióját, ahol a művész egyik fő műve kerül piacra. A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve, szemet gyönyörködtető mind a laikusok, mind a szakértők számára.
Gábor Jenő párizsi tartózkodása alatt festette a képet, és azt a pillanatot örökítette meg, amikor a felszabadult párizsiak utcabállal ünneplik a forradalom napját, a Bastille ostromának évfordulóját, olvasható a galéria közleményében. A művész 1927-ben mutatta be festményét a pécsi közönségnek, de a mű megjárta a modern magyar művészetet reprezentáló genovai kiállítást is. Gábor Jenő fő műve 36 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 50-80 millió forint.
Ebbe az elit klubba nagyon nehéz bekerülni
Nézzük akkor sorban azokat a művészeket és képeiket, akik átlépték a kétszázmillió forintos álomhatárt, vagy legalábbis közel járnak hozzá.
Csontváry Kosztka Tivadar minden műve vagyont ér. A gyógyszerészből lett festőzseni életében egyetlen képet sem adott vagy ajándékozott el, kortársai egyáltalán nem ismerték. A művész halála után Gerlóczy Gedeon építész véletlenül tévedt fel Csontváry műtermébe, amikor irodát keresett magának. Ekkor fedezte fel a festő képeit a földön heverve – éppen kocsisok vetélkedtek azért, melyikük viheti el ponyvának a vásznakat. Gerlóczy megmentette az alkotásokat, és ezzel a legértékesebb magyar festő életművét indította el hódító útjára. Kelen Anna szerint:
A Csontváry-festmények értékét a képek zsenialitásán túl az is növeli, hogy nagyon kicsit az életmű. Mintegy száz képét ismerjük, ezek közül alig húsz van magánkézben, vagyis csak ezekhez férnek hozzá a gyűjtők
A legmagasabb áron elkelt festmény
„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több alkalommal volt már a galériánkban Csontváry-mű. A Titokzatos sziget 460 millióért kelt el az aukciónkon, a Traui táj naplemente idején 80 millió forintos kikiáltási árról menetelt 2012-ben 240 millió forintig. A Hídon átvonuló társaság a 2006-os árverésünkön 180 millió forintig jutott, majd magánkereskedelemben ennél is magasabb áron cserélt tulajdonost” – folytatta Kelen Anna.
A Kieselbach Galéria árverésén a Szerelmesek találkozása című festményt 230 millió forintnál ütötték le.
Az egyetlen magyar alkotó, aki megközelítheti Csontváryt, az Rippl-Rónai József. A magyar modernizmus kiemelkedő alakja, nemzetközi szinten is leginkább ismert klasszikus festő, akinek a legnagyobb külföldi múzeumok állandó kiállításán is biztos helye van. Több Rippl-Rónai szerepel például a Musée d'Orsay kollekciójában is.
Rippl-Rónai a mai napig nagyon keresett a határon innen és túl. A legutóbbi életműrekord a Virág Judit Galéria 2022-es téli aukcióján született meg, ahol 300 millió forintot fizettek A geszti kastély kertjében című festményért
– árulta el Kelen Anna.
Rippl-Rónai Fésülködő nő című festménye 2021-ben 280 millió forintért kelt el a Kieselbach Galériában; a Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című alkotás pedig 220 millió forintot ért ugyanebben az évben a Virág Juditnál. Tavaly a Kieselbach árverésén a Kalitkás nő is 220 millió forintot kóstált, de befért az elit klubba a kaposvári festőzseni Enteriőr című képe is – 200 millió forint, Virág Judit Galéria, 2022. Összesen tehát öt Rippl-Rónai-kép is a 200 millió feletti kategóriába sorolható.
Lehullt a lepel a rejtélyes magyar kincsről
Leleplezték azt az ominózus Ziffer-képet, amely száztíz évig lapult, most pedig a pesti FreylerArt Galériában talált méltó otthonra. A műértők eddig csak katalógusokban, semmint élőben gyönyörködhettek a keletkezését tekintve 1910–11 közé datált A Luxemburg Párisban című alkotásban.
Sajtónyilvános esemény keretében rántotta le a szürke leplet F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa a nagybányai festőmozgalom egyik kiemelkedő alakjának képéről 2024. április 4-én. Ziffer Sándor munkássága főleg Erdélyhez köthető, de a francia fővárosban is alkotott: a kép is ott született, méghozzá Párizs egy központi kertjében, a Luxembourgban.
Korábban sosem látott műkincseket hoztak Budapestre
Korábban sohasem látott műalkotásokat lehetett megtekinteni Magyarországon. A Virág Judit Galéria Róma–Budapest kiállítására 40 ezren voltak kíváncsiak az elmúlt öt hétben, ami a 26 éve működő intézmény életében nem számít mindennaposnak. Az élményért senkinek egyetlen forintot sem kellett fizetni.
Rendkívüli sikerrel zárt a Virág Judit Galéria legutóbbi kiállítása, amely bemutatta, hogy Olaszország milyen módon hatott a magyar alkotók művészetére. Az öt héten át tartó Róma–Budapest kiállításra több mint 40 ezren látogattak el.
A megnyitó napján a sor a következő sarokig ért, de az öt hét alatt hétköznap és hétvégén is folyamatosan érkeztek a látogatók, hetente mintegy tízezren
− nyilatkozta Kelen Anna, a galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora.
Ingyenes kultúrmisszió
Pénztárcát sem kellett vinniük a látogatóknak, a kiállítás és a tárlatvezetés ugyanis ingyenes volt, a helyek pillanatok alatt beteltek. A tárlaton főleg magángyűjtemények darabjait mutatták be, olyanokat, melyeket korábban a közönség sohasem tekinthetett meg.
A galéria korábban szervezett Párizs–Budapest és Berlin–Budapest kiállítást is, a programsorozat utolsó köre volt most a Róma–Budapest.
Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen sokan keresték fel a galériát, ez is mutatja, amit az aukcióinkon is tapasztalunk: a magasművészet iránt komoly az érdeklődés. Folytatjuk kultúrmissziónkat, amelyet a galéria fennállásának 26 éve alatt soha nem tévesztettük szem elől: minél ismertebbé tenni a hazai alkotókat és műveiket
− árulta el Kelen Anna.
Az egyik fő szenzáció Csontváry-Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című festménye volt, de meg lehetett tekinteni Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, valamint Vaszary János műveit is.
Rábukkantak egy állítólag százmilliós magyar kincsre
Sajtónyilvános eseményen leplezik le azt a festményt, amely állítólag a nagybányai festőmozgalom egyik zászlóvivője, Ziffer Sándor eddig meg nem nevezett, 100 millió forint értékű, Franciaországban készülhetett műve. A titokra 2024. április 4-én a FreylerArt Galériában derül fény, a közönség pedig április 5-től négy héten át láthatja az – ezek szerint több mint 110 évig lappangó – művet.
A művész olyan festményéről beszélhetünk, amelyről, bár F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa szerint tudott a szakma, élőben soha nem látta senki, legfeljebb katalógusokból ismerhettük az alkotást. A festő párizsi időszaka amolyan sötét lyuk, a művészettörténet nem igazán foglalkozott vele, mindössze pár darabot ismerünk ebből az érából. Ziffer Sándor esetében a legtöbb gyűjtőnek a nagybányai korszak ugrik be.
A festmény különlegessége, hogy egy utólagos, hamis Rippl-Rónai-szignó volt rajta. Ilyet nem olyan régen láttunk egyébként egy aukción egy Perlrott-képnél is. A hatvanas években ezeket a festőket nem igazán keresték, viszont amelyik kép kicsit rippl-rónais volt, azokat megfizették. Ezért szignózták át nagyobb nevekre
– mondta az Indexnek F. Tóth Zoltán, aki lerántja majd a leplet a titokzatos alkotásról.
Rovataink a Facebookon