Willy Maywald neve ismerős lehet a műkedvelőknek, hiszen a fotóművész képei gyakori szereplői a legnagyobb aukciósházak árveréseinek. A német származású Maywald Párizsban élt, ahol divatfotósként szerzett magának hírnevet. A Dior divatcég kiemelt elitfényképészeként megnyíltak előtte a sztárvilág titkos világának kapui. Szoros barátságot ápolt a legnagyobb nevekkel Picassótól Tamara Lempickáig és olyan magazinok hozták címlapon a képeit, mint a Vogue és a Vanity Fair.
Maywald romantikus fotós volt, aki mindenben a szépséget kereste.
A fényképek árulkodnak arról, hogy modelljeivel baráti kapcsolatot ápolt, ezek az ikonok megnyíltak a kamerája előtt, és olyan intim pillanatokat kapott el, mint senki más.
A gyűjtemény tulajdonosa, André Balogh, a hetvenes évek Párizsában barátkozott össze Willy Maywalddal. Fantasztikus kollekciót hoz el Magyarországra, amely hatalmas művészi és eszmei értékkel bír. A most kiállított képekről olyan nagyságok köszönnek vissza, mint Jean Marais francia színészlegenda, Anouk Aimée Golden Globe- és BAFTA-díjas francia színésznő, Simone de Beauvoir francia írónő, Marc Chagall világhírű festőóriás, Georges Mathieu francia absztrakt festő vagy Vivien Leigh kétszeres Oscar-díjas angol színésznő, és Le Corbusier világhírű építész.
A kollekció egyik legkülönlegesebb darabja a Tamara Lempicka lengyel és orosz gyökerekkel rendelkező festőnőről készített fénykép. Lempicka extravagáns megjelenésével, életmódjával és lázadó műveivel egyaránt divatot teremtett, ma Madonna, Jack Nicholson és Barbra Streisand is a gyűjtői közé tartozik. Egy magyar művész is helyet kapott a kiállításon, hiszen Maywald Csáky József Franciaországban alkotó festőt is megörökítette. A kiállítás ingyenesen megtekinthető.
A Virág Judit Galéria fennállásának 28 éve alatt most először fordul elő, hogy önálló fotókiállítást szervezünk. Rögtön egy olyan színvonalú tárlatot mutatunk be, amelyre az egész világon felkapják a fejüket. Maywald az ‘50-es évektől varázsolja elénk a párizsi művészeti elit nagyjainak elkapott pillanatait. Ezek a fekete-fehér fotók elrepítenek egy különleges világba, ahol a luxus, a művészet és a hírnév alkot lenyűgöző elegyet
– fogalmazott Bársony Balázs, a kiállítás kurátora, a galéria művészeti igazgatója.
A 60 darab Maywald-fotó mellett a látogatók megtekinthetnek egy különleges hazai fotótárlatot is, amelynek darabjai a legnagyobb magyar alkotókat ábrázolják Munkácsy Mihálytól Czóbel Bélán, Anna Margiton és Victor Vasarelyn át a legismertebb kortárs művészekig, mint például Keserü Ilona, Nádler István és Maurer Dóra.
(Borítókép: Világsztárok, csillogás, Párizs – különleges fotókiállítás a Virág Judit Galériában. Fotó: Mult Roland / Index)
Az Egyesült Államokból tért haza hétfőn Kohán György gyulai származású festőművész egy korai, expresszív műve, az Éneklő fiúk.
Liska András, a festményt a gyulai Kohán Képtárban átvevő Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője kifejtette, tavaly nyáron a washingtoni magyar nagykövetségtől kaptak egy levelet, hogy egy magyar származású, 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált család szeretne felajánlani a Kohán Képtár számára egy festményt.
Rekordszámú kiállító vesz részt az idei Art and Antique kiállításon és vásáron a Bálnában. Az ország legjelentősebb művészeti seregszemléjén közel ötven galéria mutatja be több ezer műtárgyát. 2025. február 6. és 9. között festményeket, bútorokat, szobrokat, ékszereket, antik könyveket és szőnyegeket is kínálnak a galériák.
Az idei vásár minden eddiginél nagyobb területen várja a kiállítókat és a vendégeket: a gyűjtőket, a kereskedőket, a művészetek rajongóit, a laikus érdeklődőket és a vevőket is. Megtekinthető – és megvásárolható – lesz többek között a magyar impresszionizmus egyik kiemelkedő alkotása; az egyik legkeresettebb kortárs festő műve; különleges ékszerek; egy 700 éves kódex; valamint Sam Havadtoy jópofa Goofy-figurája is.
Barcsay Jenő Asszonyok című monumentális szénrajzára hatvan év után bukkantak rá 2024 szeptemberében. A 21 négyzetméteres alkotás a Barcsay 125 jubileumi emlékév egyik kiemelt attrakciója lesz, amit a Múzeumok Éjszakáján is megtekinthet majd a közönség Szentendrén.
A Ferenczy Múzeumi Centrum restaurátorai folyamatosan dolgoznak a hatalmas alkotáson. A mű 1964-ben készült, és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Barcsay-mozaikjának egy az egyes arányú kartonja. Csákvári Nagy Lajos Barcsay Jenő 3×7,4 méteres, két tekercsből álló műve alapján, tört márvány darabokból alkotta meg a miskolci mozaikot.
A szénrajz hat évtized után, 2024 szeptemberében került elő Csákvári hagyatékából. A rajz Barcsay életművének egyik kiemelkedő alkotására, az 1949-ben készült, szintén Asszonyok címet viselő rajzra vezethető vissza.
Selma Selman, az acb Galéria által képviselt bosnyák származású művész nyerte idén a nemzetközi kortárs képzőművészet egyik legkiemelkedőbb elismerését, az ABN AMRO Művészeti Díjat. Az alkotónak a rangos díj részeként Sleeping Guards címmel egyéni kiállítása is nyílt 2025. január 30-án az amszterdami Stedelijk Múzeumban.
Az acb Galéria által képviselt művész, Selma Selman munkáit már többször is láthatta a hazai közönség. Művészeti tevékenysége a munka és a gazdaság kapcsolatával foglalkozik, különösképpen a fémhulladékok (újra)hasznosításával, ami a családja megélhetését generációkon keresztül biztosító jövedelemforrásra utal. Performanszain többnyire fém tárgyakat, autókat vagy háztartási eszközöket bont szét, hogy értékes elemeiket felhasználja alkotásaiban.
A vasárnap záró Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlatra eddig több mint nyolcvanezren voltak kíváncsiak. A kiállítás több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.
A tárlat Magyarországon az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról.
Az októberben nyílt kiállításon több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közük néhány, Európa fontos közgyűjteményeiből kölcsönzött művet korábban még sosem adtak kölcsön.
Hihetetlen műkincseket láthat – és vásárolhat meg – a publikum február 6–9. között az Art and Antique Budapesten. Az ország egyik legjelentősebb művészeti seregszemléjén gróf Vécsey Károly aradi vértanú kardját, Picasso magyar barátjának grafikáit és Amerigo Tot eddig ismeretlen, hatalmas művét is kiállítják a Bálnában.
Még néhány hétig, 2025. február 15-ig látogatható a Kieselbach Galéria aktuális kiállítása, a Megtalált képek. Ahogyan a cím is mutatja, a tárlaton olyan képeket láthat a nagyközönség, amelyek az elmúlt húsz évben kerültek elő. Több mint száz ilyen műalkotás – köztük Aba-Novák Vilmos, Szinyei Merse Pál és Munkácsy Mihály festménye – elevenedik meg a falakon.
A kiállítás – amelyhez azonos címmel egy könyv is készült – az elmúlt két évtizedben előkerült, magángyűjteményekben lappangó, hazai és külföldi műkereskedelemben felbukkant festmények bemutatására épül. A legértékesebb, legpompásabb művek kiválasztásáért Molnos Péter felelt, aki elképesztő mennyiségű, nagyjából 60 ezer reprodukciót vizsgált át. A közelmúltban előkerült alkotások áttekintésében gyűjtők, galeristák és piaci kereskedők voltak segítségére.
Árverésre bocsátanak egy 1958-as BMW 507-es roadstert. 1956 és 1959 között mindössze 252 példány hagyta el a BMW müncheni gyártósort.
A Sotheby’s aukciós ház által meghirdetett jármű értéke a becslések szerint 1,75 és 2 millió euró (724 és 827 millió forint) közé tehető. Az autó új korától fogva egészen 1988-ig Kubában volt, majd új gazdája Németországba szállította, ahol egy öt évig tartó restauráláson esett át.
A legendás roadster gyártásáról a neves New York-i importőr, Max Hoffman győzte meg a BMW-t, hogy építsenek egy olcsóbb riválist a Mercedes-Benz 300 SL-nek. Az Albrecht Goertz gróf által megformált, 3,2 literes, könnyűfém V8-as motorral és négyfokozatú kézi sebességváltóval felszerelt cruiser talán a valaha készült legkívánatosabb formaterv, amely a híres kék-fehér jelvényt viselte.
A Kieselbach Galéria 2024. december 10-én megrendezett telt házas aukciója kiemelkedő online jelenlét mellett zajlott. Jó pár kép esetében – Perlrott Csaba Vilmos, Derkovits Gyula, Vaszary János, Kernstok Károly – koppant az aukciós kalapács 100 millió forint körül.
A kimagasló minőségű anyag múzeumi kvalitású fő műve, Czóbel Béla Kislány ágy előtt című 1905-ös remekműve 340 milliós leütési árával nemcsak életműrekordot jelent, hanem egyszersmind ez lett az esztendő eddigi legmagasabb áron eladott magyar műalkotása is.
380 millió forintért kelt el a Nagyházi Galéria és Aukciósház decemberi árverésének első napján Tiziano Vecellio Bűnbánó Magdolna című festménye, amelyre a galéria novemberben úgy hivatkozott, mint „minden idők legértékesebb darabja a magyarországi aukciós piacon”.
Tiziano Vecellio Bűnbánó Magdolnájának egy eddig publikálatlan változata magángyűjteményből került a Nagyházi Galéria decemberi árverésére. A festmény kikiáltási ára 110 millió forint volt, végül több mint háromszoros áron árverezték el.
Az itáliai reneszánsz neves olasz kutatója, Andrea Donati – aki novemberben a sajtónak tartott előadást a képről – egyik idei publikációjában azt írta:
Minden változaton ugyanúgy tetten érhető a festmény iróniával és malíciával telt, elégikus hangvételben megfogalmazott, ambivalens jelentése, amely a bűnbánat és az érzékiség, a hit és a hiúság között mozog. Tiziano a szentet védnökévé és szószólójává tette. Ajándékként küldte hercegeknek és uralkodóknak, hogy támogatásért és szívességekért folyamodjon. Így vált a Bűnbánó Magdolna a legkeresettebb festménnyé a gyűjtők körében, és Tiziano festészetének szimbólumává.
Korábban már megírtuk, nem ez az első Tiziano-kép, amelyet elárvereznek a galériában. A hazai piacon legutóbb kalapács alá került Tiziano-művet, a Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást 2005-ben 160 millió forintos áron értékesítették a Nagyházi Galéria árverésén. A festmény később 4,5 milliárd forint értékben került a magyar állam tulajdonába.
Az aukció egyik fő szenzációja Ziffer Sándor A Luxembourg Párisban című 1911-es festménye, ami még Franciaországban készült. A művet tavasszal leplezték le, azóta pedig kiemelt darabnak számít, a szakértők 100 millió forintra becsülik, ami különleges értéket és ritkaságot képvisel, mivel a festő francia korszakából mindössze néhány kép ismert.
Ziffer műve mellett olyan alkotók munkái kerülnek kalapács alá, mint Berény Róbert, Nemes Lampérth József, Kádár Béla és Rippl-Rónai József. Berény egy különleges alkotása, amit most először láthat a közönség, szintén kiemelt figyelmet kap az aukción.
A Virág Judit Galériában két hétig több, mint kétszáz másik műalkotás mellett egy Munkácsy- és egy Csontváry-festményt is ingyenesen láthat a közönség. A Pirosruhás gyermek című festmény 1894-ben keletkezhetett. A gyógyszerész végzettségű Csontváry a patikája padlásán őrizte az alkotást, majd állítólag azt mondta a tőle az épületet megvásárló Székely Sándornak a festményekre mutatva:
Kolléga úr, ezeket mind önnek adom, és ezzel milliomossá teszem.
A patikus nem hitt Csontvárynak, értéktelennek tartotta a képeket, majd később meg is semmisített többet. A Pirosruhás gyermek azonban megmenekült, és sokáig a rejtőzködő műgyűjtő, Buschi Emil kollekciójának darabja volt. Buschi nem engedett betekintést a gyűjteményébe, így a nagyközönség csak a halála után, 100 évvel a festmény keletkezését követően láthatta először a portrét.
Évről évre a honi műtárgypiac egyik csúcseseménye a Kieselbach Galéria téli aukciója. Tavaly ilyenkor rekordáron, 230 millió forintért kelt el Rippl-Rónai József remeke, a Kalitkás leány, más néven a Kalitkás nő I. Idén Czóbel Béla fő műve, chef d'œuvre-je, az 1905-ben festett Kislány ágy előtt című képe viheti el a pálmát, veszélybe sodorva a tavaly felállított országos csúcsot.
Különleges élmény várta az újságírókat kedden a Szent István körúti Kieselbach Galériában; megismerkedhettünk a 2024. december 10-én, 18 órakor a Hotel Marriottban tartandó téli aukció sztárdarabjaival, azok közül is mindenekelőtt Czóbel Béla páratlan szépségű, korszakhatárt jelölő remekművével, a Kislány ágy előtt című festménnyel. A kép a huszadik századi modern magyar festészet egyik legemblematikusabb alkotása, eszmei értékéhez méltó a 220 millió forintos kikiáltási ár, aminél aligha állnak meg a licitek.
Egy kevésbé jelentős árverésen csúcsdarabok lehetnének a közvetlen „üldözőboly” tagjai: Vaszary János Művésztársaság című kompozíciója, Rippl-Rónaitól a Kis szőke fiú naranccsal, Egry József itáliai ritkasága, a Taorminai napkelte, Perlrott Csaba Vilmos fauve-ihletésű Szabadban című vászna, Derkovits Gyula érett fő műve, a Szövők, és az egyetlen XIX. századi festmény, Bihari Sándor 1893-as darabja, a Vasárnap délután.
Idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Nagyházi Galéria és Aukciósház, a kerek évforduló alkalmából 2024. november 22-én aukciós kiállítás nyílt. A kiállítás legfontosabb darabja a reneszánsz mester, Tiziano egyik kiemelt műve, a Bűnbánó Magdolna. A festményre a decemberi árverésen licitálhatnak az érdeklődők.
A mű jelentőségét mutatja, hogy Andrea Donati, az itáliai reneszánsz jeles kutatója is Magyarországra utazott, és sajtótájékoztató keretében tartott előadást Tiziano Magdolna-ábrázolásairól.
Nem ez az első Tiziano-kép, amelyet elárvereznek a galériában. A magyar piacon utoljára kalapács alá kerülő Tiziano-művet, a Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotást 2005-ben 160 millió forintos áron értékesítették a Nagyházi Galéria árverésén, amely később 4,5 milliárd forint értékben került a magyar állam tulajdonába.
Néhány tucat újságíró pillanthatta meg elsőként azt a Munkácsy Mihály-festményt, amely a szakma legnagyobb meglepetésére idén került elő Ausztráliából. A képet több mint egy évszázada a tulajdonosán kívül nem láthatta a nagyközönség – egészen mostanáig.
A festményt Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze és Óhidi Zsuzsanna, a Madame Tussauds Budapest operatív igazgatója leplezte le a sajtó munkatársai előtt – és persze Munkácsy Mihály (viaszszobra) mellett 2024. november 21-én délelőtt, merthogy az eseményt a budapesti Madame Tussauds-ban, a néhai festő egyetlen viaszfigurájának társaságában tartották.
A párizsi szalonok koronázatlan királya és ünnepelt festőfejedelme elegánsan, délcegen ült a vászon előtt, mintha csak ő is arra várt volna, hogy végre lerántsák a vörös leplet a képről. Arról a képről, amely Ausztráliában bukkant fel.
Mint kiderült, a festmény jelenlegi tulajdonosának az anyai ági felmenői az 1900-as évek elején Párizsban jártak nászúton, a hölgy pedig akkor pillantotta meg a festményt, amelyet végül meg is vásárolt, majd hazaszállította a „kenguruk földjére”.
Zajos sikert és rengeteg nemzetközi licitet hozott a Virág Judit Galéria negyedik Zsolnay-aukciója, ahol egy tökéletes remekműnek tartott gyümölcstál a tavalyi aukción beállított világrekorddal megegyező 28 millió forintért kelt el; 20 millió forintot fizettek egy gyümölcsszedő nőket ábrázoló óriásvázáért is. Az aukció estéjén repkedtek a tízmilliók: 16 millióig kúszott például az éjszakai panorámaképes váza ára, egy leopárdmintás Zsolnay pedig 15 milliót ért.
Pótszékes telt ház várta Budapesten a világ negyedik Zsolnay-aukcióját, amelyet szintén a Virág Judit Galéria rendezett. Az eseményen 66 múzeumi rangú, nagy értékű és különlegesen szép kerámiát árvereztek el, amelyek többsége San Franciscóból érkezett haza, Magyarországra.
Nemcsak a tárgyak, sokszor a licitek is a tengerentúlról futottak be.
A Zsolnay 150 év után is Magyarország egyik legkelendőbb márkája, egy-egy ritka, vagy kivételesen szép darabért vagyonokat fizetnek a gyűjtők. Taps fogadta, amikor Kelen Anna árverésvezető kalapácsa 28 millió forintnál, vagyis a világrekordnak megfelelő összegért zárta le az egyik legjobban várt tétel licitjét.
Az erotikus kisugárzású Zsolnay-remekmű, az 1910-ből származó gyönyörű Bacchanália-gyümölcstál faunnal és nimfákkal ért ennyit. A világrekordot a tavalyi aukción állították be, akkor is 28 millió forintot fizettek egy Zsolnay-tárgyért.
A világ negyedik Zsolnay-aukcióját rendezik meg novemberben a Virág Judit Galériában, ahol 67 darab múzeumi rangú és értékű porcelánt bocsátanak árverésre. A páratlanul szép kollekció hosszú egyeztetést követően érkezett a budapesti árverésre az Egyesült Államokból. Minden eddiginél értékesebb anyag kerül november 12-én a piacra, a legszebb tárgyak több millió forintos kikiáltási árról indulnak.
A tavalyi Zsolnay-aukció világrekordot hozott, akkor két kerámia is 28 millió forintos áron kelt el, most pedig ismét bizakodók a Galéria szakemberei. Idén a kalapács alá kerülő műkincsek között ott lesz az a kollekció is, amely kivételes biztonsági intézkedések mellett érkezett San Franciscóból.
„Nagy pillanata ez a magyar műkereskedelem történetének. Európából, hazai magángyűjteményekből és a tengerentúlról is jönnek Zsolnay-porcelánok. Hihetetlenül nemzetközi lett a piac, immáron Amerikából is idejárnak nemcsak eladni, hanem venni is. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ennek a páratlan sikertörténetnek a XXI. századi zászlóvivői lehetünk” − idézi a sajtóközlemény Törő Istvánt, a Virág Judit Galéria társtulajdonosát.
155 millió forintért kelt el az idei árverési szezon egyik legjobban várt tétele, Munkácsy Mihály Randevú az ablaknál című nagy méretű festménye a Virág Judit Galéria őszi aukcióján. Ez az idei év eddigi legdrágább eladása a műkincspiacon, és Munkácsy-festmény sem szerepelt évek óta ilyen jól aukción. Hatalmas érdeklődés mellett tartották meg az árverést, ami nem csoda, hiszen a magyar klasszikus festészet szinte összes „nagyágyúja” képviseltette magát. Többek között Vaszary János, Kondor Béla és Mednyánszky László jelentős képei is kalapács alá kerültek.
Munkácsy Mihály egy-egy művének elárverezését mindig kiemelt figyelem övezi, idehaza és külföldön egyaránt. Nem volt ez másképp a Virág Judit Galéria őszi aukcióján sem, ahol a magyar festőzseni nagy méretű olajképe – hosszúra nyúlt licitálást követően – 155 millió forintért kelt el. A Randevú az ablaknál című festmény Franciaországban született, és egy rövidebb párizsi kitérő után 1914-től egy magyar műgyűjteménybe került. A galéria közleménye szerint a kép kiváló állapotban került elő, nagyon vigyáztak rá a tulajdonosai. A Randevú az ablaknál megdöntötte az idei eladási rekordot.
Rendhagyó kiállítás nyílt az INDA Galériában a 110 éve született Kazinczy János Antal, az itthon talán még kevesek által ismert festő- és szobrászművész életművéből.
Kazinczy élete és művészete egyben a XX. századi történelem lenyomata is, hiszen a művész Erdélyben született, Magyarország és Németországot követően végül Franciaországban talált otthonra, és alkotott élete végéig. A kiállítás – amely az 1970-es évek végétől a 2000-es évek elejéig tartó periódusokból mutat be festményeket, tűzzománc munkákat és festett faszobrokat – 2024. november 30-ig tekinthető meg a Király utcai lakásgalériában.
Több mint egymillió forintért kelt el az Antikvarium.hu október 13-án zárult aukcióján József Attila egyik kötete, de egy Gárdonyi-regény is egymillióért került kalapács alá – írja a 24.hu.
A weboldal dedikált könyvritkaságokat árusító árverésén József Attila második verseskötete, az 1924 elején megjelent Nem én kiáltok egyik aláírt példánya kelt el. Ez volt a legmagasabb ár az aukción, ugyanis a 31. licitáló 1 millió 30 ezer forintot ígért érte. Nem sokkal maradt le mögötte Gárdonyi Géza 1903-ban megjelent Az a hatalmas harmadik című regénye, amelyért kereken 1 milliót kínáltak.
Újabb különleges kiállítással várja a látogatókat az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB): a Mámor a művészetben című tárlat az alkoholfogyasztás képi megjelenítésének históriáját mutatja be a művészettörténet különböző korszakain átívelve, Magyarországon elsőként feldolgozva a témát. Az alkohol és a hedonista mulatozás kulturális ábrázolásait, illetve az alkohol okozta problémákat széles spektrumon felvonultató időszaki kiállítás kurátora Révész Emese. A Mámor a művészetben 2024. november 24-ig látogatható.
A Hungarian Art & Business (HAB) kortárs fókuszú művészeti központ újabb egyedülálló kiállításra invitálja az érdeklődőket: a Mámor a művészetben című tárlat példátlan koncepcióval, különböző tematikus egységeken keresztül mutatja be a mámor különböző formáit,
a mulatság örömeitől a túlzott alkoholfogyasztás, a függőség árnyoldaláig.
A válogatás reneszánsz mesterektől a kortárs alkotókig számos izgalmas művet vonultat fel – hazai neveket említve többek között Kondor Béla, Szinyei Merse Pál, Lotz Károly, Rékassy Csaba, valamint több kortárs magyar művész, például Balogh Kristóf, Bukta Imre és Gaál József alkotásai láthatók.
Munkácsy Mihály egy-egy művének megjelenése a piacon mindig hatalmas izgalmat kelt a műgyűjtők és a műkedvelők között. Az asztalosinasból lett ünnepelt festő alkotásai világszerte keresettek, olykor külföldi árveréseken is komoly licitharc alakul ki értük.
A Randevú az ablaknál című kép Franciaországban született, Párizsban Munkácsy Mihályt a barátai, Edouard de Marche báró és fiatal felesége, Cécile várták. Hamarosan a pár vendégszeretetét is élvezhette a művész, Colpachra utazott, De Marche-ék kastélyába.
1873-ban a báró meghalt, Cécile Papier pedig egy évvel később Munkácsy felesége lett – a hölgy már régóta vonzódott a jóképű festőhöz.
A kastély és az ősi kert számos képének lett inspirációja, minden bizonnyal ennek a bájos jelenetnek is. A festmény 1906 előtt Charles Sedelmeyer gyűjteményében volt, a párizsi műkereskedő és műgyűjtő tíz évre szóló szerződést kötött Munkácsyval, ami tehetőssé és gondtalanná tette a festőt.
Idén is megrendezik a főváros legjelentősebb kortárs seregszemléjét, a Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásárt (BCT), amely 2024. szeptember 26–29. között nemzetközi méretet ölt, és a hazai felhozatal mellett 12 magasan jegyzett európai galériát is vendégül lát a Bálnában.
A kiállítás és vásár mellett kétnapos művészeti konferenciával, felnőtteknek és gyermekeknek szóló edukációs programokkal és tárlatvezetésekkel is készülnek a szervezők. A Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásárt már 2023-ban, az indulás évében a hazai kortárs szcéna kiemelt eseményeként kezelték.
Rippl-Rónai József Fürdő nők című aktképe, valamint Márffy Ödön és Vaszary János egy-egy remekműve is látható lesz a pénteken kezdődő Füred Art Weeken – jelentették be a szervezők. A művészeti seregszemlén és vásáron neves aukciósházak és galériák mutatják be a Balaton fővárosában a kortárs és klasszikus műtárgyaikat.
Július 26. és 28. között tartják az első Füred Art Week rendezvényt, amelynek célja, hogy bekapcsolja Balatonfüredet a művészeti élet pezsgésébe. Az eseményt a komoly múltra visszatekintő Art and Antique, valamint a Budapest Contemporary szervezői álmodták meg a Balaton partjára. Több mint egy tucat jelentős és mértékadó galéria, valamint aukciósház állítja fel standját a balatonfüredi Kongresszusi Központban.
Tudjuk, hogy sok műgyűjtő és vásárló időzik ilyenkor a Balatonnál, a kikötőtől és a sétánytól néhány percre található füredi Kongresszusi Központ pedig ideális helyszín a számukra. Várjuk azokat is, akik nem gyakorlott gyűjtők, azonban szívesen megismerkednek a művészeti trendekkel és a gyönyörű tárgyakkal
– mondta Tausz Ádám fő szervező.
Balatonfüredre költözik a művészet: 2024. július 26–28. között először rendezik meg a Füred Art Weeket. Az Art and Antique és a Budapest Contemporary rendezvények balatoni seregszemléjén elismert, neves galériák és aukciósházak mutatják be klasszikus és kortárs műtárgyaikat. A festmények mellett szobrokat, bútorokat, szőnyegeket és ékszereket is láthatnak és vásárolhatnak az érdeklődők.
Nyáron Balatonfüreden pezseg a kulturális és társadalmi élet, a műgyűjtők és műkedvelők is előszeretettel töltik idejüket a Balaton fővárosában.
Keresve se találtunk volna alkalmasabb helyet az új, hagyományteremtő szándékkal életre hívott eseményünkhöz. A Füred Art Week idén első alkalommal mutatkozik be a város szívében, a kikötőhöz és a sétányhoz is közeli, exkluzív Kongresszusi Központban
– mondta a rendezvény közleménye szerint Tausz Ádám főszervező, aki közel két évtizede szervez művészeti eseményeket. Nevéhez kötődik az Art and Antique kiállítás és vásár, valamint a kortárs művészet újdonságait bemutató Budapest Contemporary is.
Vető Orsolya Lia élénk színekkel és izgalmas formákkal hozta el a nyarat a Virág Judit Galériába. A festőművészt Az olvadás mintázatai címet viselő tárlatról, valamint az alkotáshoz való viszonyáról kérdeztük.
A fiatal festőművész már gyermekkorában is az anyagok bűvöletében élt: magukkal ragadták a természetben megtalálható és tapasztalható színek, formák, matériák, a gyermeki érdeklődés pedig azóta is megmaradt. Művészetében az organikus elemek keverednek az ultramodern, neonszínű alakzatokkal, a naturális összetevők a mesterséges motívumokkal.
A Virág Judit Galériában 2024. július 12-ig mintegy harminc képét tekintheti meg a közönség. A tárlat négy év munkásságát öleli fel, és két sorozatból, a Biophilia és a Folyékony időszeletek (Liquid Slices of Time) szériából áll.
Playroom címmel nyílt új kiállítása 2024. június 15-én Menyhárt Marcellnek és Getto Józsefnek a balatonfüredi Zsdrál Galériában. A tárlat, amely július 14-ig látogatható, tizenhat képet vonultat fel, és célzottan a gyermekkori szimbólumokra épít. A megnyitó után a két művész a kiállításról, az alkotói folyamatról és a közös munkáról mesélt az Indexnek.
Ha valami, akkor a helyszín adott volt: a felkérés Zsdrál Márkótól érkezett, aki rávette a művészeket, hogy Balatonfüreden készítsenek egy Duó kiállítást. „Már jó ideje közösen gondolkodunk és alkotunk, így jó lehetőségnek tűnt a kiállítás, hogy új szintre emeljük ezt az alkotói kapcsolatot” – fogalmaz Menyhárt Marcell.
Az alkotópáros egymásra találásának története már középiskolában kezdetét vehette volna – mindketten a Pécsi Művészeti Gimnáziumban pallérozódtak, Nyári Zsolt kezei alatt –, de két éve, a tállyai művésztelepen mélyült el a kapcsolatuk.
Egy bécsi árverésen 62 400 euróért, azaz 25 millió forint kelt el Wittelsbach Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné, ismertebb nevén Sissi magyar szabású bársonykabátja – közölte az MTI.
A Dorotheum aukciós ház tájékoztatása szerint a keddi árverésen 48 100 eurót adtak egy a népszerű királynéról készült olajfestményért, személyes lovaglópálcája pedig 16 900 euróért cserélt gazdát.
Férje, Ferenc József császár több személyes tárgya is szerepelt az aukción. Az uralkodó lovaglócsizmája például 7800 euróért kelt el, míg szemüvegére 19 500 euróért csapott le valaki.
A bécsi aukciósház közleménye szerint a császári pár személyes használati tárgyai iránt hatalmas volt az érdeklődés.
Tavaly áprilisban egy álló napot töltöttem Pablo Picasso malagai szülőházában és a szomszédos Picasso Múzeumban, amely a legteljesebb gyűjteményt őrzi minden idők egyik (ha nem a) legnagyobb képzőművészének alkotásaiból, olyan felbecsülhetetlen értékű festményekkel, mint Az avignoni kisasszonyok vagy egyik utolsó alkotása, a Mosquetero con espada, a Muskétás karddal 1972-ből, 91 éves korából.
Malaga elvitathatatlanul Picasso szülővárosa, de több-kevesebb joggal La Coruna, Barcelona és Párizs is magáénak követeli a nagy művészt, nem is beszélve a francia Riviéráról, ahol végül – konkrétan Mougins-ban, 1973-ban – élete 92. évében meghalt.
Ezek közül a helyszínek közül talán Barcelona formálhat leginkább jogot Picassóra, akire akkora hatással volt a város, hogy nemcsak megtanult katalánul, de önmagát is katalánként jellemezte, jóllehet andalúz volt, tőrőlmetszett malagai.
És hogy miért is formálhat jogot Barcelona Picassóra mint gyermekére, azt az óvárosban, a Barrio Góticóban található Museu Picassót bebarangolva érthetjük meg igazán.
Rovataink a Facebookon