Így jutott el Lovasi András a Kossuth-díjig

Lovasi András Kossuth-díjának hírére kisebb zavar tört ki (Szily László lírája erről), mert az embernek vannak szimpatikus hősei, akiket ismer, és ebbe a képbe egy állami kitüntetés nem feltétlen fér bele. De hát az állam ilyen: díjaz, ha kéred, ha nem. A Kossuth-díj ráadásul életműdíj, amihez az énekes fiatal, nemcsak saját bevallása szerint. Meg eleve a rockzenének nem áll jól az ilyen elismerés. Legfeljebb csak a Beatlesnek.

A zavartság oka, hogy a 23 éve alapított Kispál és a Borz zenekar előbb egy csoport és egy város zenekara volt, aztán minden szexepiljét folyamatosan lopta az országos ismertség és az elismertség. Mindeközben Lovasi nem sokat változott, akkor sem, ha néha megszólalt közügyekben, sőt politizált is picit, és nevéhez fűződik a PANKK.

A Kispál és a Borz történetét nem most fogjuk megírni, és a magyar kultúrtörténeti listán sem helyezzük el, de az biztos, nagyon sok embernek fontos volt. A Naphoz Holddal vagy a Föld, kaland, ilyesmi mellett mindenképp érdemes megemlíteni a zeneileg kevésbé, de szövegileg erősebb Ült, illetve a Bálnák, ki a partra albumot. Lovasi dalszövegeit az erős költői képekkel és az áthajlásokkal iskolai órákon elemzik: József Attila és Pilinszky János találkozik a Bibliát olvasó Kurt Vonneguttal. A Kispál történetének nagy fordulata, megjelenése a mainstreamben egy véletlennek köszönhető: Tímár Péter Csinibaba című filmjéhez átírt pár régi, 60-as évekbeli dalt Lovasi, amit elő is adott a filmben gyári munkásként, és ezzel a Sláger Rádió kedvence lett.

Ettől kezdve Lovasi már filmekben is feltűnt, elsősorban Jancsó Miklós szerepeltette Kapa-Pepe sorozatában, mint a rendszerváltás utáni Magyarország rezignált, lírikus trubadúrját. A Nekem lámpást adott az Úr kezembe Pesten című filmben a Zár az égbolt című dalt énekli, ami olyan jól sikerült, hogy később is visszatért a rendezőhöz. Lovasi a kisebb felbukkanások után elvállalta a Sztornó főszerepét: a pécsi tanár felveszi a harcot a bürokráciával. Itt emlékezzünk meg róla, hogy 1987-ben kirúgták a pécsi egyetemről, ezért nem lett földrajztanár. (A Csinibabát és a Sztornót is megnézheti.)

A Kispál mindig egy egyszemélyes zenekarnak tűnt, Lovasi írta a dalszövegeket, a dalok jelentős részét, és amikor megakadtak a közös munkában, 2001-ben kiadta egyik legszemélyesebb és talán legjobb albumát, a Bandi a hegyrőlt. Szembenéző, ironizáló dalszerző ő, ez ebből az albumból derül ki leginkább: "Mire megtanultam a leckét/ már új lecke van/ mire elmentem a holdra, már megjöttek onnan/ mire találtam egy álmot/ már kirakatban állt/ mire divatba jöttem volna/ nekem már derogált."

2005 volt Lovasi életében a megújulás kezdete, akkor Leskovics Gáborral, illetve Ózdi Rezsővel, akivel annak idején a Kispált is alapították, létrehozták a Kiscsillag zenekart. Eleinte női énekest kerestek, de azt nem találtak a hobbizenekarnak, így a Kiscsillag egy megújuló, a Kispál kezdeteihez visszanyúló zenekarhoz hasonlít leginkább, Leskovics kreativitásával kiegészítve. Első albumuk rögtön a Greatest Hits Vol. 1. címmel jelent meg, aminek olyan sikere lett, hogy folyamatosan vette át a Kispál szerepét. A második az Örökre címet kapta. A saját megöregedésén ironizáló együttes néha még Rátgéber László kosáredzőt is bedobja a közösbe koncerteken, főleg, mert a Lovasi által a Mizo Pécs női kosárcsapatnak írt indulóból (koncert és szurkolói verzió) nőtt ki barátságuk, majd a Kiscsillag is valahogy.

Lovasinak sikerült a lehetetlen, lássuk be, fontos figurája lett a magyar kultúrának, és még divatba is jött. Kereshetjük az ún. mondanivalót a dalokban, de a lényeg, hogy fiatal fiúként érett férfitől tanulhattuk meg, hogyan terelgessük mind az öt ujjunkat a lányok lába közé: Nyár volt s a blúzát/ A szél kibontotta/ Egy felhőt vizsgáltam/ Aztán meg rávonta/ A nyirkos kis mellekre/ A kezemet hátha/ Szerelmesek leszünk/ Aztán meg a lába/ Közé terelgette/ Mind az öt ujjamat.