Nem tudtuk meg a levágott fül titkát

2006.12.03. 17:23
A Van Gogh-mítosz mindig izgalmas kérdés marad: halála után igazi sztárrá válik, óriási pénzekért veszik a képeit, amikből később nyakkendőt gyártanak, a festő a művtöri órák kedvence és most az év megakiállítását rendezik meg munkáiból. Bár senki nem meri bevallani, de a titkos összekacsintásokból megtudtuk, hogy mindenkit a festő füllevágós megőrülése izgat legjobban. Hátha a Da Vinci-kódhoz hasonlóan elrejtette a képeiben a titkát. Nyomozás a múzeumban.

„Reggel negyed kilenc óta állunk itt” – mondja egy hölgy, aki 280 km-t utazott Sátoraljaújhelyről, hogy felfedje a Van Gogh-rejtélyt, és ő lesz az első, aki elsőként léphet be kapunyitáskor. Nagyon izgatott, mivel szereti a félfülű festőt. A nyitás előtt egy negyed órával már közel ötvenen várakoznak békésen, és folyamatosan érkeznek a látogatók, mindenki tudni szeretni Van Gogh titkát. A Szépművészeti Múzeum előtt hegedülő bácsi megunja, hogy senki nem fizet neki egy fillért sem, ezért morogva lelép.


Klikk a képre!

„Minden kiállításra elmegyünk, most voltunk Bécsben a Picassón” – meséli egy hölgy, aki rutinos múzeumlátogatónak vallja magát, ami azt jelenti, nemcsak a megakiállításokra látogat el, hanem azt is tudja, mi fán terem az impresszionizmus. Gyors közvélemény-kutatást végzek, amiből kiderült, a Van Gogh név olyan vonzerő, aminek nem lehet ellenállni, bár mindenki színekről és ecsetvonásokról kezd el beszélni, de titokban a rejtély foglalkoztatja a várakozókat: 1888. december 23-án megtámadta barátját, Gauguint, aki elmenekült. Van Gogh ezután hazament, és a borotvával levágta az egyik fülét. A levágott napraforgó talán ennek a metaforája? Bizonytalanok vagyunk.

Erőtlen perecárus-lobbi

A legtöbben annak örültek, hogy megszűnt a kígyózó sor a múzeum előtt, senki nem fagy meg, bár a rendkívül erős perecárus-lobbi tiltakozott. „A férjem fél napot állt sorban, hogy láthassuk a Monet-képeket. Most leleményesek voltunk, és első nap lefoglaltuk a jegyeket, azért így kényelmesebb” – mondja elégedetten a kapu előtt álló nő. Kilenc óra előtt pár perccel nagyobb tömeg érkezik, de ekkor már a Szépművészeti Múzeum lépcsőjén jönnek le a dolgozók kinyitni a kaput. Ritkán látni ilyet, de a látogatók helyezkednek, majd amikor nyílik a vaskapu, őrült versenyfutás kezdődik az elsőség jogáért. A lépcsőfutásban az addig első helyen várakozó sátoraljaújhelyi pár picit lemarad: rutinosak, kivárnak, a képek nem szaladnak el. Az épületben precíz irányítás van: balra már tehetik is le a kabátjaikat, akik interneten előrendelték a jegyüket, jobbra lehet még jegyet venni, mivel az első órára nem kelt el az összes jegy. Az első két órában 600 ember próbálta kideríteni a titkot.

Megakiállítás

A kiállítás legfontosabb része természetesen az eredeti Van Gogh-képek bemutatása, de mellette több érdekességgel készültek a szervezők. A Képzeletbeli múzeum címen futnak azok a Van Gogh által gyűjtött képek, amiket a Szépművészetiben is megtalálhatunk. A holland festő kedvenc japán fametszeteiből is összeszedtek 10-15 darabot. A nagy kiállítással szembeni teremben pedig azon képeket állították ki, amiken kézzelfogható a Van Gogh-hatás. Sajnos ide csak nagyon kevesen jutnak el, mert nem hívják fel eléggé rá a látogatók figyelmét, pedig Rppl-Rónai, Csontváry, Munkácsy és Czóbel-képeket is láthatunk.
A múzeum számításai szerint egy látogató másfél órát tölt egy kiállításon, ezért az elővétel során ezzel kell számolni.
A 100 éves Szépművészeti Múzeum megakiállítására 400 ezer látogatót várnak, vagyis többet az eddigi rekorder Munkácsynál, amire 360 ezren voltak kíváncsiak.
Bécsben és a környező országokban is hirdetik a kiállítást, mert óriási az érdeklődés.
100 millió forintért vásárolt a múzeum két párásító/párátlanító biztonsági kaput, alakították át a termeket, illetve raktak le a kiállítóterembe hajópadlót.
A 950 négyzetméter alapterületű kiállításon bemutatott képeket 150 milliárd forintra biztosították.
A kiállítás költségvetése 400 millió forint.
Az első nap 4000 látogatója volt a kiállításnak.

Nyomozás az űrhajó félhomályában

A barnás színű kiállítóteremben végtelen nyugalom van, gyorsan meg lehet barátkozni a félhomállyal és a fakó barnával, ami már első pillantásra is kiemeli a Van Gogh-képek élénk színvilágát. Két nagy teremben egymástól nem zavarva helyezték el a képeket a szárnyas oltárokon. A termeket összekötő folyosó olyan űrhajó belsejére hasonlít, amivel rikító, színes festményeket csempésznek a csillagközi utakon.

„Nagyon féltünk, mert azt hallottuk, kevés kép lesz. De rengeteg van!” – csattan ki az örömtől egy házaspár, akik összesen hetven képet nézhetnek végig, amiket Geskó Judit, a múzeum tudományos kurátora gyűjtött össze a kiállításra a világ negyven múzeumából. Csak dicsérni lehet munkáját: sehol egy érdektelen kép, nem akarnak hülyét csinálni a látogatóból, mint a Picasso-kiállításon. Szerencsére olyan fontos képeket is meg tudtak szerezni, mint az Önarckép, a Váza íriszekkel, a Krumplievők vagy dr. Gachet portréja. A kiállítás mégis a Van Gogh-mítoszt leginkább létrehozó csendéleteket, táj- és arcképeket vonultatja fel, amiknek színes világát pólókról, bögrékről vagy akár füzetborítókról ismerhet a széles közönség. Mert Van Gogh igazi sztárfestő rajongókkal. A látogatók közül többen is a holland festő műveitől elpárásodott szemmel kezdenek el mobiljukkal fotózni, pedig tilos. Senkit nem érdekel a tiltás, hiszen mikor lesznek újra 8-10 milliárd forint értékű képek közelében?


Klikk a képre!

Párizsból követik

„Anyukám nagy Van Gogh-rajongó. Ő mondta, ha már láttuk Párizsban a kiállítását, akkor nézzük meg itt is, hátha van, amit nem láttunk még.” És van olyan kép? „Aha, nagyon sok” - válaszolja a fiatal szőke lány, aki szüleivel egész Európán át követi a nyomokat. Éles szemű művészettörténészekhez hasonlóan különböző szögekből, közelről és távolabbról is megvizsgálja a képeket, figyeli a jeleket: „A színeit szeretem benne. Ő valami újat tudott hozni a vonalaival a festészetbe.”

A teremben két gyanús nő tűnik ki, akik a rendezők által irányított képnézegetést igazi rutinos profikként veszik semmibe: „Mi árral szemben haladunk, mivel mindenki megáll az elején az első képnél. Mi a végétől kezdjük, a leghíresebb képektől.” De ennek ellenére ugyanazokat a megállapításokra jutnak, mint rendtartó társaik. Az első kép a festő híres önarcképe, ahol tényleg rengetegen lecövekelnek. A kép egyszerűen nem engedi el nézőjét.

Ki kell jelentenünk, valószínűleg teljesen érdektelen, miért vágta le a fülét a festő, a képei csodálatosak, a látogatók imádják, ha nem kiállításon nézik, akkor szalvétán vagy bögrén. Elbukott nyomozókként csak járunk körbe-körbe a képek között, amik nem eresztenek. A Szépművészeti Múzeum mindent megtett, hogy 100. születésnapját méltó módon megünnepelje, és úgy tűnik megakiállítás-szervezésben ők jelenleg a legerősebbek.