Vagány irányok, kazah vagányok

Ugyanis a szovjet utódállamok közül a kilencvenes években a legnagyobb filmszakmai elismerést kivívott kazah filmek szemléje zajlik itt. Alkotások a nouvelle vague-tól a posztmodernig fajulva, a posztszovjet műhelyektől a francia iskolák hangulatáig, a klasszikusoktól a tabu témákat érintőkig, már, ami egy kazah rendezőnek tabu. Többnyire modern, mégis a mi hatvanas éveinkre emlékeztető hősök ábrázatával.

A program:
május 27. 20.30 Alekszandr Baranov: Sanghaj (Kazah életkép a kilencvenes évek Alma-atájából, ahol fiatal kazahok rázzák az utcát.)
május 28. 16.30 Abaj Karpikov: Szerelmes hal (Potyka bácsi vidékről a városba látogat, hogy felfedezze a népi-urbánus ellentét lényegét. Még szovjet segédlettel.) 18.30 Talgat Tyemenov: Szerelmi állomás (Tartalmát már említettük, csak annyit fűznénk hozzá, hogy a másik fiú, az erőszakos és hiú Zsenió nem nyugszik bele.) 20.30 Ernek Sinabarjev: Gyenge szív (Kazah-francia kooprodukció egy középkorú balettáncosnő és legalább ötven évvel fiatalabb szerelme kapcsolatáról.)
május 29. 18.30 Szerik Aprimov: Végállomás ( Különösen hullámtörő alkotás egy hazatérő katonáról és a vidék-város közötti mély szakadékról, aminek eddig minden néző hat napig a betege volt.) 20.30 Draezsan Omirbajev: A bérgyilkos (Kazah-francia film, bressoni stílusban a kazah alvilágról és egy bérgyilkosról, akibek vasból van az élete.)