Nem hallgatok gitárzenét. Csak vicceltem!

Victoria Hesketh a 2000-es évek végén az angol popzene egyik nagy reménysége volt, pár tényleg hatalmas slágerével (Stuck On Repeat, Meddle, New In Town) egy pillanatra úgy is tűnt, hogy reménységből szupersztár lesz, de végül ez elmaradt, neki nem sikerült az, ami a Florence & The Machine-nak vagy Ellie Gouldingnak igen.

Pedig a Little Boots néven alkotó Hesketh mindkettőjüknél érdekesebb figura, már a korai elektropop számait is számítógépek helyett mindenféle elektronikus kütyükkel rakta össze, miközben olyan producerekkel dolgozott, mint Joe Goddard (Hot Chip), James Ford (Simian Mobile Disco) és Andrew Butler (Hercules And Love Affair). Második albuma, a Noctures 2013-ban jelent meg, a következő meg nemsokára érkezhet, mert a telefonja a saját, új számaival volt tele. Megkértük az A38-as koncertje előtt, hogy mondja el, azokon kívül, miket szokott hallgatni, közben meg beszéltünk arról, hogy mikor fog már elfogyni ez a sok tehetséges énekesnő, milyen volt beleülni az egyik ABBA-borítón szereplő helikopterbe, és miért nincsenek női producerek. A DJ Shuffle-sorozat folytatódik.

PERFUME GENIUS: QUEEN

Little Boots: Őt annyira egyébként nem ismerem, mármint tudtam, hogy létezik, de csak nemrég kezdtem el hallgatni. Először a klipje tetszett meg nagyon, az egyik klipjük zseniális, és az berántott. Aztán megtudtam, hogy egy barátom sokat dolgozott vele. Aztán amikor megvolt ez a kapcsolat, elkezdtem hallgatni az albumot és imádom. Imádom a stílusát is, hogy körömlakkal, magassarkúban parádézik a videóban. Ez egy olyan műfaj, amit már sokszor láttunk, de ő mégis valami teljesen újat nyújt. Az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy a zene nemcsak dalok írása, hanem grafika, prezentáció, vizuális művészetet is jelent, és imádom, amikor vannak olyan művészek, amik minden téren elképesztőek. David Bowie is ilyen.

Élőben sokkal visszafogottabb, amikor én láttam, egy zongora mögött ült az egész koncerten.

LB: Én eddig csak tévében láttam, de ott is sokkal visszafogottabb, de így tűnik igazinak.

Te is zenekarral lépsz fel, ugye?

LB: Igen, most egy új felállásban, mert az új számok még elektronikusabbak. Eddig is elektropop volt, de az ütemek most még olyanabbak lettek. Most vannak dobok és dobgépek is a színpadon. És még ott vannak a háttérénekesek is.

Még emlékszem, amikor 2008 környékén voltak rólad videók a neten, ahogy egyedül egy zongora előtt mutogatsz új számokat.

LB: Szoktam még ilyesmit csinálni, de mostanában egyre nagyobb fellépéseim vannak. És ha egyedül vagyok ott egy zongorával meg pár kütyüvel, akkor el lehet ott veszni. A színpadot pedig muszáj megtölteni. És egyedül ezt elég nehéz. Tisztelem azokat, akiknek ez egyedül is megy.

ARCADE FIRE: WE EXIST

LB: Ez is egy olyan album, amire kíváncsi voltam. Ennek a számnak a klipjét az a David Wilson rendezte, aki nekem is csinálta a Remedy videóját. De az Arcade Fire, nem is tudom, végül is bírom. Általában nem szeretem a gitáros zenekarokat, szóval ez most egy nagy lépés nekem, hogy nekiálltam ennek. Csak viccelek ám.

James Murphy az LCD Soundsystemből a producere, szóval kicsit olyan, mint egy elektronikus album.

LB: Tényleg? Nem is tudtam.

Amint abbahagyta az LCD Soundsystemet…

LB:…elkezdett bort vedelni. Láttam egy videót vele, amiben elmondja, hogy rengeteg bort iszik. Azt hiszem azt mondta, hogy majdnem ezer üveggel megivott. Őrület.

HERCULES AND LOVE AFFAIR: I TRY TO TALK TO YOU (FEAT. JOHN GRANT)

LB: Ennek is David forgatta a videóját. Andy [Butler, a Hercules And Love Affair feje] és én régóta ismerjük egymást, mert a második albumon egy csomó számba besegített, ezzel párhuzamosan pedig hatalmasakat buliztunk együtt. John Granttel is találkoztam, ráadásul Svédországban, és imádtam, nagyon kedves volt, nagy rajongója vagyok amúgy is. Hát igen, van elég sok kapcsolódási pontom ehhez a számhoz! Szeretem ezt az albumot is, amin ez a szám van. Első albumot mindig nehéz összehozni, a másodikat híresen nehéz, a harmadik sem lesz könnyebb. Amikor Andy mutatott belőle demókat, még nem volt benne biztos, hogy ez, a harmadik lemeze milyen irányba fog elmenni, de sikerült neki egy egységes lemezt összehozni. Egyszerre egységes, olyan is, mint az addigi Hercules-lemezek, de közben meg tovább is lépett. Nagyon örülük neki, hogy ennyire jól fogadták.

Dolgozol még Andy-vel?

LB: Egy ideje nem láttam. Ki tudja? Ehhez a lemezhez inkább új arcokat kerestem. Könnyű lenne azt csinálni, hogy az ember felüti a telefonkönyvet, kikeresi a barátait és megkéri őket, hogy csináljanak együtt egy albumot, és ha eléggé kedvelnek, akkor meg is teszik. De mi megpróbáltuk nem ezt csinálni, csak azért, hogy kicsit feszegessem a határaimat. Nem úgy működöm, hogy megnézem, ki csinált egy jó Britney-remixet, aztán felkérem őt. Sőt, mostanában nem az alapján ítélek meg valakit, hogy milyen munkái vannak, hanem hogy milyen munkái lehetnek.

Órákig túrod a Bandcampet? Vagy hogyan találsz új arcokat?

LB: Elég nehéz! Főleg remixeket hallgatok, meg ha hallok valamit, utánajárok, hogy ki volt a producer. Néha a kiadónak is vannak jó tippjei. Néha meg csak rátalálok valakire, mint például Com Truise-ra, aki szerepel is az új albumon. Az egyik legmenőbb kiadónál, a Ghostly-nál van, egy percig sem gondoltam, hogy dolgozni akar majd velem!

És mi volt az utolsó dolog, ami nagyon bejött?

LB: Ez most kicsit olyan lesz, mint a Marmite (az a gusztustalan angol étel, amit az angolok vagy imádnak vagy gyűlölnek - KD), de ismered a PC Music-kiadót? Én imádom, de van olyan az együttesemben, aki gyűlöli. Rendszeresen összeveszünk rajta. Nem minden tetszik, amit kiadnak, de van olyan, ami hihetetlenül jó. Annyira flúgos és furcsa az egész, de mégis popzene. Csak nagyon extrém.

Szerintem a mi generációnknak azért működik annyira a PC Music, mert olyan, mint a kilencvenes évek popzenéje, amin felnőttünk, de nem pont olyan, hanem ilyen fura, torz változata, semmi nosztalgia nincs benne.

LB: Igen, ez pont annak a kicsavart változata. Olyan, mint a múlt meg a jövő egyszerre.

ABBA: KNOWING ME, KNOWING YOU

LB: Tudtam, hogy lesz ABBA! Nem tudom őket kikerülni. Melyik album ez, Arrival? Van egy fotóm arról, hogy abban a helikopterben ülök, ami a borítón van. Az volt a profilképem Facebookon nagyon sokáig. Az ABBA-múzeumban láttam Svédországban, remélem, hogy az igazi volt. Szeretem azt hinni, hogy igen. Egyébként akkora ABBA-rajongó vagyok. Mindig is az voltam, de ahogy felnőttem, egyre durvább lett. Mostanra megszállott lettem. Tavaly a szülinapomra megkaptam a kedvenc ABBA-lemezem, de úgy, hogy Benny aláírta. A legféltettebb kincsem.

Akkoriban senki sem gondolta, hogy milyen jók, pedig annyira tökéletesek a dalok, a dallamok, és hiába fognak kimenni a divatból, a fantasztikus dalaik örökre fenn fognak maradni. És ha beleássa magát az ember a lemezekbe, akkor rájöhet, hogy nagyon fura az egésznek a hangszerelése. Például tiszta őrület, hogy a The Visitors hogyan kezdődik. És az emberek valahogy erről nem beszélnek, ha az ABBA szóbakerül.

Ez a pop Szent Grálja, ezt keresem és kutatom. Aztán amikor leül az ember dalt írni, az motoszkál a fejében, hogy sosem lesz olyan jó, mint az ABBA.

LAPSLEY: FALLING SHORT

LB: Őt ismered? Ő egy új, trendi lány. Belőlük sok van. Néha megunom az új, trendi lányokat.

Soha nem fogyunk ki belőlük.

LB: Soha. Minden évben lesznek újak és a legtöbbnek dalaik is alig vannak. Lapsley-t azért szeretem, mert ő saját maga producere is, és nagyon kevés női producer létezik. Amikor egy fiatal lány a saját számait rakja össze, az mindig figyelemreméltó, mert annyira egy férfiklub az egész. Nem értem, miért.

Nem mintha bajunk lenne vele vagy a számítógépekkel. Például én még sosem dolgoztam női producerrel!

Szoktad követni az évente jövő új, trendi lányok hullámait?

LB: Nem mindet, de azért érdekel az új zene. Sok ismerősöm dolgozik a zeneiparban, akik szoktak ajánlani új tehetségeket, meg most, hogy van saját lemezkiadóm, én is kutatom őket. Érdemes hegyezni az ember fülét. Meg ahhoz is kellenek új zenék, amikor DJ-zek. De mostanában annyi dolog van, annyi zene létezik, és mindig nagyon korán kell felfedezni, hogy el lehessen kapni.

Milyen 2015-ben egy lemezkiadót vezetni?

LB: Kőkemény munka. Pénz az nincs benne. Együtt alapítottam a barátaimmal, úgyhogy szerelemből csináljuk. Izgalmas egyébként. Izgalmas érzés, hogy ha találunk egy jó számot, akkor megtehetjük, hogy kiadjuk. Ha akarunk egy EP-t, egy kislemezt, egy remixalbumot, egy duettalbumot, bármit, akkor azt kiadhatjuk. Mondjuk sokkal több meló, mint amire számítottam. Intézni kell a pénzügyeket, szervezni kell a grafikákat, el kell vinni a boltokba. Egyszóval: munka. De imádom, hogy az én kezembe fut össze, és azt is, hogy egy pici dologból valami kézzelfogható lesz. De őszintén szólva, nem ajánlom senkinek, kivéve, hogyha ez a szíve vágya. Ha pénzt akarsz keresni, legyél bankár! Kerüld el messze a zeneipart!

ANTONIO CARLOS JOBIM & ELIS REGINA: ÁGUAS DE MARÇO

LB: Sok bossanovát hallgatok, imádom, mert sokat utazok, és ha akkor elektronikus zenét vagy popot hallgatok, akkor folyamatosan pörög az agyam. Ha pihenni akarok, akkor muszáj beszédet vagy bossanovát hallgatnom. A bossanova meg a napfény zenéje, boldog leszek tőle.

Tényleg elég nyugtató.

LB: Az, félúton van a liftzene, meg a géniusz között.

És milyen beszédet hallgatsz?

LB: A Radio 4-t. Folyamatosan. A legbritebb, legfehérebb, legközéposztályabb dolog a világon. Néha próbálnak fiatalosak lenni, de nevetségesek lesznek. De imádom hallgatni (átvált BBC-angolra), mai műsorunk témái: környezetszennyezés és hova megy az ön pénze? Ilyesmik, meg vízállás-jelentések. Akármerre megyek a világban, beteszem a fülembe a Radio 4-t és sose hagyja, hogy igazán elszálljak.