Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAmi úgy egyébként nem hír, meg eleve, kit érdekel, én meg az elektronikus zenét rühellem (kivéve Kraftwerk, az fasza), mégsem lesz belőle poszt, azaz de, éppen most, jaj, mindegy, szóval ez most azért említésre méltó, mert Brent Hinds gitáros egyébként a heavy metálhoz igen közel álló Mastodonban tolja az ipart. A Mastodont márpedig nagyon sokat szeretik, sőt, akik annyira nem is, azok is elismerik, hogy mennyire fasza zenekar, az újságírók meg egymást agyontaposva igyekeznek velük interjúzni. És erre jön ez? Hinds ezt a Guitar Player magazinnak mondta, így:
Soha nem szerettem a heavy metált. Alabamából származom, countryban, surf rockban, rockabillyben utaztam, bár húszas éveimbe volt egy korszakon, amikor metálos voltam, leginkább azért, mert rebellis dolognak tűnt, az meg bejött nekem. Aztán megismerkedtem Brann-nel (Brann Dailor a Mastodon dobosa) és Bill-lel (Bill Kelliher a Mastodon másik gitárosa) ők meg teljesen odáig voltak a metálért. Nagyon régóta próbálom a Mastodont is úgy terelgetni, hogy ne kibaszott metálzenekar legyen már, mert kurvára rühellem ezt a műfajt, és nagyon nem akarok metálzenekarban játszani.
Persze ha itt megáll, még csak röhögünk, de most jön a meta része a dolognak, hiszen egy interjú adása közben, egy magazinban küldi el a picsába a sajtót is:
Kurva jó lenne, ha a magazinok, lapok, meg minden interjú egyszer csak eltűnne a Földről a cigifüsttel és minden olyan szarsággal együtt, amit rühellek. Utálok interjúkat adni, nem olvasok interjúkat, mert nem érdekel, hogy más mivel foglalkozik. Iszonyatosan frusztrál az egész folyamat, mert olyan dolgokról kell beszélnem, amiről korábban már ezerszer, és eljutottam arra a pontra, hogy már nincs olyan elmondható dolog a zenekarral kapcsolatban, ami akár csak egy kicsit is felizgatna. 15 éve, minden kibaszott napom a Mastodonról szól, hadd ne akarjak már erről beszélni állandóan.
Namármost, ha én rajongó lennék, a "nem nagyon izgat a Mastodon" és a "15 éve, minden kibaszott nap" kitételek kicsit megijesztenének, de mivel nem vagyok az, hát leszarom, felőlem ki is szállhat a zenekarból. A Trónok harca eleve jól állt neki.
Rovataink a Facebookon