Jobb lett az új James Bond-főcímdal, mint a klasszikusok?

2015.09.25. 10:00

James Bond-főcímdalt írni egyszerre hálás feladat és rettentő stresszes meló, legalábbis ezt nyilatkozta Sam Smith, a Writings on the Wall című szám írója, akinek nem sokkal ezelőtt megjelent szerzeménye iránt olyan óriási az érdeklődés, hogy a Bond-frachise történetében először a a dal akár a Billboard-lista első helyén is debütálhat. Korábban egyébként Smith tagadta, hogy részt vett a dal megírásában, akkoriban a világsajtó biztosra vette, hogy végül Ellie Goulding lesz az előadó/zeneszerző, de ez csak porhintés volt, ami mostanában oly’ jellemző a Bond-filmek zenéjét övező titkolózásra. Azt például én sem tudtam, hogy amikor valakit felkérnek egy ilyen feladatra, csak annyit árulnak el neki, hogy az új Bond-filmhez kell megírni, de semmit nem mondanak el a tartalmáról, nincsenek megkötéseik sem szövegben, sem témában, csak egy: a film címe szerepeljen a szövegben.

A négyszeres Grammy-díjas Smith saját bevallása szerint 20 perc alatt írta meg a Writings on the Wall-t, ami nagy klasszikusok sorába lép be, és teszi bizonyos szempontból halhatatlanná a 23 éves angol előadót. A dal a Smith-re jellemző ballada, rengeteg falzettel és nagyívű hegedűfutamokkal, emelkedett hangulatú refrénnel és kicsit True Detective-es hangulattal, de az letagadhatatlan, hogy egyértelmű Bond-nóta, méltó a nagy elődökhöz. Hogy aztán a nagyközönségnek mennyire jön be, azt nem tudhatom, de nincsen ilyen poszt lista nélkül, így következzen a nekem legkedvesebb öt Bond-főcímdal, menőségi sorrendben.

Chris Cornell - You Know My Name (Casino Royale 2006)

Messze a legstílusosabb főcím az újkori Bond-filmek egyik legjobbikához. Cornell zseniálisan énekel, de hát ezt már a Soundgardenben is tudtuk róla.

Adele - Skyfall (Skyfall 2012)

Én ma nem tudnék olyan női előadót mondani, akit szívesebben hallgatnék, mint Adele-t, a hangja rém érdekes és különleges, az a nóta pedig annyira tipikusan Bond-főcímdal, hogy két taktusból is fel lehet ismerni.

Lulu - The Man with the Golden Gun (The Man with the Golden Gun 1974)

Azok a fúvósok! Az a gitár! Lulu dögös hangja meg felettük!

Tina Turner - Goldeneye (Goldeneye 1995)

Zseniális hang, nagyszerű popnóta, olyan refrénnel, amit nem tudsz kiverni a fejedből. És Jimmy Fia Krisztián is bepróbálta!

Shirley Bassey - Goldfinger (Goldfinger 1964)

Elejétől a végéig tökéletes, nem csoda, hogy a motívumait szinte minden ezután következő Bond-nótában lelopták.   

Nos, jobb lett a Sam Smith-nóta a klasszikusoknál?