Dörömbölnek az ajtón a kilencvenes évek

A Radiohead egy kiadós pihi után megint életjelet adott magáról, Janet Jackson meg megidézte a húsz évvel ezelőtti énjét, és gond nélkül sikerült neki. Videódiszkó, a hét legjobb/legérdekesebb klipjeivel.

Radiohead: Burn The Witch

rendezte: Jacknife

Mit lehetne még elmondani az új Radiohead-klipről? Már azon kívül, hogy egy kedves, gyerekeknek szóló bábfilmnek tűnik, ami valójában a The Wicker Man (A vesszőből font ember) 1973-as brit horror remake-je, és ha az ember ráhangolódik, akkor egészen hátborzongató. Szerintem a vége tök jó, annak ellenére, hogy tele van a Radioheadtől megszokott, nem túl finom politikai utalásokkal az egész. Igen, Radiohead rajongó vagyok, de ennyit még én is képes vagyok bevallani.

Janet Jackson: Dammn Baby

rendezte: Dave Myers

Janet Jackson csak egy picivel fiatalabb, mint édesanyám, és egyrészt most várja az első gyerekét, másrészt meg ilyen vagány klipeket tud csinálni, amiben tetőtől talpig felöltözve is letáncolja az összes követőjét. A klip egyébként semmi különös (már ha a kilencvenes években készült hasonló klipjeire is ezt mondanánk), de Janet tényleg elég menő.

Rozwell Kid: Magic Eye

rendezte: Samuel Gursky

Szeretem az ilyen rövid videókat, mert lehet benne bármilyen bolondos koncepció, nem kell sokáig elviselni. Hú, hát ez nem a legjobb dícsérete volt a Rozwell Kidnek, de esküszöm mindenki meg fogja érteni, ha végignézi, ahogy két szemfejű ember botladozik a városban, amíg egyszercsak nem történik valami, amitől az egésznek értelme van. Ja, és csak 2 perc alatt. Két perce mindenkinek van!

Free Time: All Four Seasons

rendezte: ?

Nagyon nehéz csinálni úgy egy négyperces klipet, hogy nem történik benne semmi, de közben az embernek ne legyen kedve elkapcsolni az egészet, na most a Free Time nevű ausztrál zenekarnak pont sikerült. Lehet, hogy ez a koranyári hangulat is hozzárak az egészhez, vagy az, hogy az együttes frontembere ilyen dilinyós figura, de én ebben a klipben szeretnék lenni egy kicsit, hogy a legfontosabb dolgom az legyen, hogyan ugrálok egy gitárral a kanapén.

Justin Timberlake: Can't Stop the Feeling

rendezte: ?

Ismeritek azt a fajta embert a házibulikban, aki folyton odajön hozzátok, és azt kérdezgeti, hogy "na, jól érzitek magatokat, ugye?", és ha az ember nemmel válaszol, akkor a fejetekbe nyom egy vicces kalapot. Őszintén szólva nem, én nem ismerek ilyesmit, de Justin Timberlake új száma (ami a Trollok című animációs filmhez készült) és klipje pont olyan, nagyon szeretné, hogy jól érezzük magunkat, hiszen nézzük már meg, a szereplők is mennyire klafán érzik magukat! Szóval igen, pont olyan, mint a Happy.

Anderson .Paak: The Season/Carry Me/The Waters

rendezte: Anderson .Paak & Chris Le

Minden ilyen összeállításhoz egy csomó fantáziátlan rapvideót kell átnyálaznom, de szerencsére itt van Anderson .Paak, akinek a klipje inkább olyan, mint egy kísérleti film, mint egy GTA-fantázia. Mondjuk majdnem hatperces (stáblistával együtt), de tényleg úgy néz ki, mint egy érdekesebb animációs film: minden sík, és papírból kivágott, kivéve .Paak maga, aki hús-vér egy könyörtelen világban.

Radiohead: Daydreaming

rendezte: Paul Thomas Anderson

Szinte lapzárta után érkezett a heti második Radiohead-klip, a Boogie Nights és a Beépített hiba rendezőjétől. Szép, hipnotikus, és arról szól, hogy Thom Yorke lassan kisétál a civilizációból. Mondjuk nem értem, hogy miért kell ehhez mindenféle házakon átcsörtetnie.