Igen, az tényleg egy retikül tele angolnával

Az év egyik legerősebb lemezét jegyző Antony Hegarty legújabb klipjében végre nem csak egy síró arcot látunk, a videót viszont kétszer is meg kellett néznük, hogy egyáltalán felfogjuk, amit látunk. Alicia Keys egy 22 perces kisfilmet dobott ki a legújabb lemezéhez, a Lambchop egy hajléktalan szerelmespárt mutat be, Birdy helyett pedig Eleven énekel a Stranger Thingsből. A Videódiszkóban ezúttal is a hét legerősebb klipjei közül válogattunk.

Temples: Certainty

rendezte: Alden Volney

Az idei Szigeten is fellépő Noel Gallagher pár éve azt nyilatkozta, hogy az Oasis azért nem tud újjáalakulni, mert amikor a hajdani tagok össze is ülnek, csakis arról képesek beszélni, mennyire "kibebaszottul" zseniálisak a Temples és a Jagwar Ma együttesek. A Temples második albuma, a Volcano jövőre fog megjelenni, ennek nyitószáma lesz a Certainty, ami fasza kis trippelős klipet kapott, belekkel, halfejű izékkel, meg egyéb furcsaságokkal. (Aki rajtamarad a pszichedelikus vonalon, ne hagyja ki a Dungen új videóját sem!)

Lambchop: NIV

rendezte: Elise Tyler

Elképesztően szép kisfilm készült a Lambchop egyik új számának felhasználásával: a mini-dokumentumfilm egy hajléktalan párt mutat be, akik egy Nashville melletti erdőben élnek, miközben a nő gyermeket vár, a férfi pedig megpróbál mindent elkövetni, hogy a születendő kisgyermeknek ne az utcán kelljen élnie. A NIV a pénteken megjelent FLOTUS című albumon szerepel.

Sigma & Birdy: Find Me

rendezte: Christopher Sims

"Rendkívül izgatott lettem, amikor Birdy felkért, hogy szerepeljek az új videójában, ami egy Sigmával közös számhoz készül" – mesélte a Rolling Stone magazinnak Millie Bobby Brown, akit a legtöbben bizonyára a Stranger Things Elevenjeként ismertek meg. Mivel a 12 éves színésznő régóta rajongója az énekesnőnek, azonnal igent mondott, és a számba is azonnal beleszeretett. Ez a felvételeken is jól látszik, Brown elég nagy átéléssel tátogja a szöveget. A klipet az a Christopher Sims rendezte, aki korábban olyan nevekkel dolgozott, mint Usher, Ludacris és David Guetta.

ANOHNI: Hopelessness

rendezte: Alex Carver

Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mi is történik Antony Hegarty legújabb videójában. Az álomszerű klipben szerepel például egy póni, akinek tabletről olvasnak fel, miközben felbukkan egy kiélt üzletasszony egy ridikülnyi angolnával, és ez még csak a klip első fele. A klip az idei, Hopelessness című album címadó számához készült, a lemezt pedig mi is, és a többi zenés megmondóoldal is imádta, valószínűleg több évzáró listán is láthatjuk majd. (A kattintás után ne aggódjunk, semmi baja a gépünknek/telefonunknak/tabletünknek/hangszóróinknak/stb, a zene 50 másodpercnyi csönd után indul el, de ez is ugyanúgy része Alex Carver koncepciójának.)

Mura Masa & A$AP Rocky: Love$ick

Egyszer megkérdezték Dopemantől, milyen értékeket közvetít a stílusa a fiatalok felé, ő pedig szerényen csak annyit válaszolt: " Szabad szex, kábítószerezés, gyilkolás, rabolás." Dopeman papa valószínűleg bírná a lenti klipet, hiszen hasonló dolgok történnek benne, a könnyen megszerethető főszereplők például megfújják az egyik pizzafutár robogóját, de később természetesen rádörrentenek egy spanglira is. Larry Clark rajongóinak szintén kötelező!

ABRA: Pull Up

rendezte: ABRA

Queensben született, legújabb klipje pedig Bushwickban és Harlemben forgott, de élt Londonban és Atlantában is. ABRA igazi DIY-előadó, aki saját maga írja és veszi fel a számait, úgy öltözik, ahogy ő akar, legújabb klipjét pedig ő maga rendezte, és többek között A$AP Tyy is besegített neki. A videó elején begördül egy autó, ABRA szexmunkásokat megszégyenítő rutinnal behajol az ablakon, majd némi egyeztetés után barátnője társaságában behuppan a kocsiba, később pedig egy rugóskés is előkerül.

Alicia Keys: The Gospel

rendezte: A.V. Rockwell

15 évvel a bemutatkozóalbuma, a Songs in A Minor után megjelent Alicia Keys legújabb (a sorban immár a hatodik) lemeze. A Here pénteken jött ki, és egy 22 perces kisfilm vezette fel, amit az idei Tribeca Filmfesztiválon lehetett először látni, amelynek egyik alapítója Robert De Niro volt, és 2002-ben indult a 9/11 terrortámadásra adott művészi válaszként. A film főszereplője természetesen maga az énekesnő, a rendező pedig A.V. Rockwell volt.