Egy Petőfi csarnoknyi hiányzik Budapestről

The xx, Foals, Sigur Rós, M83, Tame Impala. Valamennyien jártak már Magyarországon, de jelenleg kizárólag valamelyik fesztiválon lehet őket elképzelni itthon. Hasonló a helyzet az olyan, nálunk még sosem látott nagy nevekkel, mint az Arcade Fire, Kendrick Lamar vagy akár Jack White, akiknek az Aréna vélhetően túl nagy lenne, viszont már régen túl vannak azon, hogy ezer ember előtt játsszanak az Akváriumban. És még sok zenekar tartozik ebbe a kategóriába. Na de milyen helyszín van a két véglet között? Egyáltalán van bármi is?

Ha megnézzük azokat a zárt helyiségeket, melyekben Budapesten koncerteket szokás rendezni, nyilvánvaló lesz, hogy egy kategória hiányzik. A főváros jól el van látva kisebb klubhelyiségekkel, ahol pár száz, maximum ezerfős koncerteket lehet tartani: az A38 Hajó, a Dürer Kert nagyterme, a Barba Negra Music Club, valamint az Akvárium Klub két terme is ebbe a kategóriába tartozik, és az ilyen nagyságrendű közönséget vonzó koncertek mennyiségére nem is lehet igazán panasz.

Amikor azonban a következő kategóriát keresnénk, a klubok feletti, 1500-4000 fős kategóriában sokkal kisebb a választék, sőt, a Petőfi Csarnok kiesésével gyakorlatilag már nincs is ilyen. „Azok a promoterek, akik a meglévő néhány klubban akarnak művészeket »építeni«, nem tudják megugrani azt a szintet, ahol a fellépők szeretnének lenni egy-két visszatérés után, illetve ahol maga a szervező érdemben pénzt tud keresni azok után, hogy a korábbi kezdeti koncerteken valószínűleg veszteségei voltak az adott fellépővel kapcsolatban” – fejtette ki tavaly a Recordernek Horváth Máté, aki már csaknem egy évtizede szervez koncerteket, hogy miért probléma a középkategóriás fellépőhely hiánya.

Nyáron még istenes a helyzet

Hiába állunk jól szabadtéri helyszínekkel, ha az év nagyobbik részében mégis kimarad sok potenciális külföldi fellépő, a hazaiak közül pedig szintén vannak páran, akik már gond nélkül megtöltik a klubokat, de az Aréna még túl nagy ugrás lenne. Hogy látják ezt a koncertszervezők itthon, vagy azok, akiknek fesztivál- és koncertszervezőként is rálátásuk van a témára?

„Az Akvárium nagyterme 1300, a kisebb 700 fő befogadóképességű. Ezek a méretek a legtöbb esetben ideálisak külföldi klubzenekarok számára is, az őszi-téli időszakban viszont tényleg gyakran tapasztaljuk, hogy néhány turnézó világsztárt azért nem tudunk elhívni, mert ezzel a kapacitással vagy nem lenne rentábilis, vagy eleve nagyobb publikum előtt szeretnének játszani” – mondta Lobenwein Norbert az Akvárium Klub részéről, hozzátéve, hogy a klubokat kinövő magyar zenekarok még át tudják ezt hidalni úgy, hogy „egymás utáni napokon 2-3-4 telt házas koncertet adnak. Ilyen a Halott Pénz, a Vad Fruttik, a Szabó Balázs Bandája, a Punnany Massif, a Brains, a Wellhello.”

Lobenwein szerint tavasztól őszig ezen a helyzeten sokat segít a Budapest Park és a Barba Negra Track, ők ketten elég sok olyan produkciót szippantanak fel, amelyek a környéken turnéznak és 5-10 ezres helyszínt keresnek, de a legnépszerűbb magyar előadók nyári nagykoncertjeinek is ezek az otthonai. De jellemzően ezek is túl nagyok már a középkategóriához, így a Foalsnak vagy a Die Antwoordnak például már túl nagy volt a Park.

Van helyszín, csak zsúfolt

Az itthon főleg komolyabb produkciókra, nagyobb nevekre szakosodó Live Nation is találkozott a problémával. „Koncertszervezőként valóban érezzük a hiányát egy közepes méretű budapesti koncerthelyszínnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenleg meglévő helyszíneket kis flexibilitással és kreativitással ne lehetne megfelelően hasznosítani. Csak egy példa: a Papp László Budapest Sportaréna legkisebb kapacitása – úgynevezett színházi formátumban – kb. 3000-3500 fő” – mondta Borsos László, a Live Nation ügyvezető igazgatója.

Igaz, az Aréna ellen szól mások szerint, hogy rendkívül drága bérleti konstrukcióval vehető csak igénybe, ezért két-háromezer eladott belépővel nem valószínű, hogy megéri a szervezőknek (vagy jól a zsebébe kell nyúlnia a közönségnek). Az Arénán kívül a Live Nation is a Budapest Kongresszusi Központot tudta még említeni, mely azonban csak ülős koncertekre használható.

„Sokkal inkább jellemző, hogy a meglévő helyszínek naptárai zsúfoltak, és nehéz szabad dátumokat kapni” – mondott egy másik problémát Borsos László, aki nem emlékezett olyanra, hogy kapacitásproblémák miatt ne valósult volna meg egy koncert az 1000–3000 fős befogadóképességű sávban. De ne feledjük, hogy a Live Nation Magyarországon általában biztosra megy, és vagy jól bejáratott, nagy neveket hoz Budapestre, mint az idén a Depeche Mode és Robbie Williams, vagy a fiatalok közül is a világszerte listavezető Lukas Graham jön a szervezésükben.

Csakhogy az abszolút mainstream alatti szinten a többség már kimarad, legyen szó olyan együttesekről, amelyek akár többször is szerepeltek fesztiválokon nálunk, de rendes turnét nem mernek bevállalni, vagy olyanokról, akik sikerrel vették a klubkoncertes akadályt, de másodszorra már nem pár száz néző előtt játszanának. És nincs is olyan vakmerő szervező, aki a kedvükért kinyittatná az Arénát.

Nem tudni épülő koncertcsarnokról

No de mit tud tenni egy koncertszervező? Reménykedni, hogy előbb vagy utóbb nyílik egy megfelelő koncerthelyszín, noha egyelőre ilyesmire vonatkozó, konkrét tervekről nem tudunk. De ha még vannak is tervek, a lelkesedést csökkenti, hogy a West Balkán-tragédia után szigorított jogszabályok következtében különféle megkötések nehezítik az élő zenés helyszínek dolgát, mintha a szabályalkotók átestek volna a ló túloldalára. Éppen ezért a már idézett Horváth Máté is rizikós beruházásnak is tartja a koncertcsarnok-építést.

Normális körülmények között nem feltétlenül az államtól és az önkormányzattól kellene várni, hogy koncerthelyszíneket építsen, Magyarországon ma viszont egy ilyen beruházás nem képzelhető el tisztán magáncégektől, ráadásul a Petőfi Csarnok fenntartója is a fővárosi önkormányzat volt, ezért megkérdeztük a kultúráért felelős főpolgármester-helyettest, Szalay-Bobrovniczky Alexandrát, szerepel-e a terveik között egy ilyen beruházás. „A Fővárosi Önkormányzat 2017-es költségvetésében új koncertterem létesítését célzó fejlesztés egyelőre nem szerepel. A jelenlegi tudásunk szerint a Fővárosi Önkormányzathoz ilyen irányú megkeresés nem érkezett, azonban amennyiben ez megváltozik, a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszünk majd segíteni a kezdeményezést Budapest kulturális életének, valamint a fiatal közönséget megcélzó kulturális fejlesztései céljából” – érkezett a válasz.

Mi jöhet még szóba?

Lehetséges helyszín azért van még egy pár, de ezek a legritkább esetben működnek koncerthelyszínként. A ma már BOK-csarnok (Budapesti Olimpiai Központ) néven futó, egykori Syma-csarnok például egészen más profilú rendezvényeknek (elsősorban kongresszusoknak és vásároknak) ad helyet, vagy éppen sporteseményeknek. Ráadásul koncerteknek nem is túl kedvező a díjszabás, ezért eddig sem volt jellemző, hogy koncerteket rendeztek volna itt.

Felmerülhet még a Tüskecsarnok, annál is inkább, mert ott újabban rendeznek koncerteket is, de egyelőre főleg az idősebb korosztályokat megmozgató előadók lépnek fel ott, mint Toto Cutugno vagy Chris Norman. Emiatt az sem volt világos, hogy rendezhetnek-e a helyszínen egyáltalán más típusú koncerteket, a kérdésünkre azonban Kanyó Roland létesítményvezető azt válaszolta, hogy a Tüskecsarnok rendelkezik állóhelyes rendezvények megtartásához szükséges engedéllyel. Az általunk megkérdezett, állóhelyes koncertekkel foglalkozó szervezők szerint viszont ehhez a formátumhoz már nem feltétlenül optimálisak a helyszín bérleti feltételei. De hátha valaki kipróbálja előbb vagy utóbb.

(Borítókép: Petőfi Csarnok bontás előtt, Budapest 2016. Nagy Attila Károly / Index )