Hol fesztiválozunk és mennyi pénzt költünk erre?

4O5A1306
Elkészítettünk Magyarország fesztiváltérképét: összegyűjtöttük, milyen magyar városokban lehet nyáron fesztiválozni, valamint kiszámoltuk, melyik fesztiválon mennyibe kerül egy nap.

Ehhez először is összegyűjtöttük, hogy mennyibe kerülnek a bérletek a legnagyobb magyar fesztiválokra és megpróbáltuk kideríteni, melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb fesztivál, az átlagos jegyárakkal számolva és napokra lebontva. Ehhez először is átlagot kellett vonni a jegyárakból, hiszen a legtöbb nagy fesztivál él azzal a módszerrel, hogy minél hamarabb veszi az ember a jegyet, annál olcsóbban kapja meg. Ebben a tekintetben a leginkább kiemelkedő a Sziget és a B My Lake elővételes és helyszíni különbsége, ahol több mint 13 ezres különbség van a legolcsóbb és a legdrágább bérlet között.

A Bánkitó esetében pedig, ahol évek óta jó előre elfogy az összes bérlet, 12 ezer forinttal kezdődik az árusítás, ami a végére megduplázódik és vannak, akiknek 24 ezret kell fizetniük a helyszínen a reklámmentes fesztiválra való bejutásért, már ha marad persze bérlet. 

A fesztiválok nagy része 5 napos, nagyon sok helyen szerveznek nulladik napot, speciális programmal és általában olcsóbb belépővel. Napokra lebontva a bérletárakat látszik, hogy a szezon elején tartott Kolorádó fesztivál a legolcsóbb, gyakorlatilag az egyetlen olyan, ahova négy számjegyű összegből lehet bérletet vásárolni. Hasonló kategóriában még a várpalotai, június elején rendezett, háromnapos Alfa fesztivált érdemes említeni, ide 8990 forintért lehetett bérletet vásárolni a helyszínen. 

Az Ubikeklektik is egy olyan fesztivál, ami nehezen hasonlítható a többi rendezvényhez, hiszen sokkal kisebb közönséghez szól, kisebb hangsúly van a fellépőkön és nem is lehet bérletet vagy napijegyet venni, helyette fixen 30 dollárral kell hozzájárulni az esemény megvalósításához.

A legdrágább a Volt, Sound, Sziget hármasa lett, de az is kiderült, hogy a szintén főleg külföldi látogatókra célzó, goazenére koncentráló Ozora és Samsara fesztivál is megkéri a jegyek árát. 

Az ár/érték kategóriában talán nehéz egyértelmű győztest hirdetni, az látszik, hogy nagyon telített a hazai fesztivál piac és a nagy, "egy méret jó mindenkire" rendezvények helyett egyre több az olyan kisebb fesztivál, ami egy konkrét szubkultúra igényét próbálja kiszolgálni. Erről, illetve a táblázatban szereplő legtöbb fesztiválról is szó esett a fesztiválokról szóló podcastünkben.

Megnéztük azt is, hogy hogyan néz ki az ország fesztiváltérképe és a különböző régiókban milyen sokat kell utazni, pláne annak fényében, hogy korábban vizsgáltuk, bizonyos megyékben csak nagyon ritkán lehet rendes klubkoncerteket nézni, ezért a fesztiválok jelentősége még nagyobb, hiszen itt lehet végre meg lehet nézni azokat a fellépőket, akik ritkán jutnak el egy-egy térségbe.

Ebből a szempontból látszik, hogy a Dunántúlon egészen jó a helyzet, sok rendezvény összpontosul ezen a területen. Nemcsak a balatoni fesztiválok tartoznak ide, de a velencei-tónál Székesfehérváron és Dunaújvárosban is van nagyobb rendezvény. Ehhez képest a Balatonról délre az Ozorát leszámítva csak Pécs, illetve Orfű létezik, ott ugyan több fesztivált is rendeznek, ettől függetlenül érdekes, hogy itt van a legnagyobb területi lyuk az országban.

Darabra csak egy kicsivel jobb a helyzet az ország keleti felében, ahol a Hegyalja által hagyott űrt a mezőtúri EastFest és a debreceni Campus töltik be. Ezenkívül meg kell még említeni a kisvárdai leszfesztet, ami elsősorban a hazai könnyűzenei élet meghatározó szereplőire koncentrál, de így is fontos regionális szerepet tölt be.

Nyitókép: Ajpek Orsi/Index

Ne maradjon le semmiről!