A fenékrázás és a szexbábu ide kevés lesz

Meglett a teltház, de Iggy Azaleában vagy Macklemore-ban már nem volt meg a maximum, Halott Pénz elszerénykedte, a Bad Religion viszont sosem unja meg. Vagy az életerő vagy dalok, vagy a hangerő hiányzott a Sziget szombatjáról.

Iggy Azalea @ Nagyszínpad 5/10

Alig egy hete derült ki, hogy Rita Ora helyére Iggy Azalea ugrik be, aki az elmúlt néhány évben összehozott néhány slágert és még soha nem járt Magyarországon, szóval szerencsések voltak a szervezők, hogy ilyen röviddel a fesztivál vége előtt sikerült minőségi cserét találniuk. Ilyenkor a név sokkal fontosabb, minthogy ilyen lesz maga a koncert. Nincs az a helyzet, mint tavaly Rihannán, ahol rengetegen várták epekedve a pillanatot, hogy a barbadosi származású énekesnő végre Magyarországon is megmutassa magát, de azért Azalea elég nagy név a popzenében. Az elvárásokat viszont lejjebb kellett szállítani, elsősorban azért, mert eleve egyórás műsor szerepelt a programban, másrészt a rapper énekesnőről a színpadra lépés után nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy mennyire akar itt lenni, vagy talált pénzként fogja fel ezt az egészet.

Az egyórás műsor előnye, hogy tömény volt, olyannyira, hogy alig volt szünet a számok között. A közönséget sem untatta feleslegesen, de olyasmiket azért mondott, hogy most kapott egy rég nem látott exétől levelet, illetve néha kérte, hogy integessen a közönség, de nagyrészt csak a számokat rapelte/énekelte.

Az alapján úgy tűnik, hogy ő egy kemény nő, akivel nem szórakozhat senki, de ezt az erőt nem sugározta magából. Táncosai mellett ő is lelkiismeretesen rázta a fenekét, de egyébként úgy tűnt, mint aki csak szeretne túlesni ezen és menni tovább. Ezért nem hangzott nekem túl őszintén, mikor a koncert végén hálálkodásba kezdett és megköszönte mindenkinek, hogy itt volt, meg a lehetőséget is, hogy hívták. Igyekezett úgy csinálni, mintha, de az idei Sziget egyik legérdekesebb nevétől azért kevés. (fega)

Macklemore @ Nagyszínpad 6/10

Macklemore idei fellépése után arra gondoltam, hogy az, amit az amerikai rapper, Ryan Lewis nevű producertársával együtt csinál, annak a tökéletes ellentéte, amit Sia nyújtott tavaly a Szigeten. Mindketten egy kompakt műsorral érkeznek, ami nem tölti ki teljesen a rendelkezésre álló időt. Viszont míg Sia egy helyben állva nyomta végig a show-t anélkül, hogy a közönséggel bárhogyan is foglalkozott volna,

Amint megjelent, azonnal beleordította a mikrofonba, hogy Budapest és a főváros, illetve Magyarország dicséretét csak rövid időre szakította félbe néhány rap betét. Ezenkívül járt lent a közönségben, miközben az egyik leghíresebb slágere szólt, felkért egy guminőt a színpadra, amivel hosszú percek mentek el és így tovább.

Ebben az egészben egyébként semmi meglepő nincs, mintha Macklemore tudná, hogy nincs elég jó és ismert száma ahhoz, hogy megtöltsön vele egy másfél órás fesztivál fellépést, ezért valamivel ki kell pótolni a lyukakat, a standupolást pedig láthatóan legalább annyira élvezi, mint a rapet. Ezek után a koncert élvezetében már csak az a kérdés, hogy kit mennyire hatnak meg ezek a köztes betétek. Ha valaki csak egy póznak tartja azt, amit Macklemore elmondott például az egyenjogúságról, akkor élvezhetetlen az egész fellépés. Arról nem is beszélve, hogy a hangosítás olyan volt, hogy kicsit távolabb a színpadtól egy közepesen ittas társaság már simán el tudta érni, hogy egy szót sem lehetett érteni abból, ami a színpadon történik.

Mondjuk mikor megszólal, hogy Fuck Donald Trump, akkor hirtelen egyértelműbbé válik a helyzet: a dalokból tényleg csak néhány olyan van, ami lázba hozza a közönséget. Ha nem lenne a körítés és meg ego az egész mögött, akkor kiderülne, hogy mennyire túl van fújva az egész. Macklemore már 2014-ben is azzal kezdett a Szigeten, hogy hamarosan visszatér, azóta járt a Soundon (Dzsudzsák mezben), és most is még mielőtt véget ért volna a buli, már mondta a közönségnek, hogy alig várja, hogy újra itt lehessen. (Arról, hogy Macklemore mekkorát sétált az imádott Budapesten, Rupaszov Tamás mesélt az Indexnek - a szerk.)

Persze ha Macklemore lesz az új Prodigy, annak sokan fognak örülni, most is meglett a teltház a Szigetnek, csak reméljük, hogy hamarosan eljutunk odáig, hogy kevesebb lesz a bohóckodás és több a zene. (fega)

Halott Pénz @ Nagyszínpad 6/10

A Sziget Nagyszínpadán idén két magyar zenekarnak jutott hely, az egyik a Nagy-Szín-Pad győztes Lóci játszik, a másik a Halott Pénz. Marsalkó Dávidék nem először játszottak itt és nem pár hete lettek az egyik legnépszerűbb banda az országban, mégis a frontember folyamatosan úgy viselkedett, mintha valami fura hibának köszönhetően kerültek volna a Nagyszínpadra. Minden egyes szám után megállt és megköszönte a közönségnek, hogy ilyen sokan összegyűltek. A Nagyszínpadon játszani kicsit fura helyzet, mert többen gyűlnek itt ilyenkor össze, mint máskor 2-3-4 vidéki koncertjük alkalmával összesen, mégis más érzés mikor 800 ember zsúfolódik össze egy kisebb klubban, mint amikor 5-8 ezren vannak ott, ahol 55 ezren is elférnek.

A koncertbeszámolók egyik visszatérő eleme, hogy mennyire sikerül megtartani a közönség figyelmét, meg úgy egyáltalán, hogyan sikerül kapcsolatot létesíteni azokkal, akik ott vannak a színpad előtt. Ez viszont egy óvatos egyensúlyi helyzet, mert könnyen túl is lehet tolni és Marsalkó Dávidnak sikerült is. Nem volt az sem túl szerencsés, hogy minden egyes szám után megálltak, egyetlen egybefüggő etap sem volt, pedig az segített volna a koncert tempóján. Így viszont kicsit úgy jött le, mintha egy önbizalom-hiányos tornatanár lenne a színpadon, aki retteg, hogy a délutáni közönség elalszik, ha nem kap 3 percenként újabb feladatot tőle. Ezek közül persze voltak olyanok, amik jól működtek és megvolt a helyük, de a kevesebb, több lett volna.

Ami még zavaró volt, hogy ha két énekes van a színpadon akkor kicsit furán jön ki, ha az egész koncert alatt szinte soha nem kommunikálnak egymással. Oké, hogy egy bejáratott gépezet, rengeteg fellépésen vannak már túl, ettől függetlenül nem ártana, ha úgy viselkednének, mint akik ugyanabban a produkcióban vannak, nem egymástól függetlenül. Egyébként a set listjük már elég erős, a közönség különösebb bíztatás nélkül is végig tombolja a legtöbb számot, szóval nem kell elnézést kérni, amiért oda engedték őket a legnagyobb hazai fesztivál nagyszínpadára.

Bad Religion @ A38 koncert 10/10, hangosítás 1/10

Biztos vagyok abban, hogy amikor majd tényleg vége lesz a rockzenének, meg úgy amúgy az egész világnak, mert Kim és Donald egymásra hajigálják az atomot, egy zenekar akkor is konokul tolni fogja a 2, legfeljebb 3 perces punkrockhimuszokat, óóóózni meg áááázni fog refrénben, és ha más nem, de a vigyorogva cigiző Keith Richards meg nézni fogja és elismerően bólogat az American Jesus alatt. A kaliforniai punkrock, vagy szörfös punk egyik alapító zenekara (nem fogok történelemórába belemenni, igen, Minor Threat, Cirle Jerks, meg a többiek, de jó kiindulópont a Bad Religion) imád nálunk koncertezni, valószínűleg mert szeretik a melójukat.

Ez az a zenekar, ami nem fog ugatni a szervezőknek, hogy nem 14, csak 18 fokos a víz, és hogy az organikus csipkebogyóteán érzik, hogy nem Perrierből főzték. A Szigeten is voltak már többször, metálsátorban, nagyszínpadon, most az A38 színpadon, de nekik végül is mindegy, hiába vannak a pályán vagy 37 éve, hiába adtak ki ehhez képest nem is olyan sok, 16 stúdióalbumot, azaz tettek le valamit az asztalra, ők azok, akik két összetolt platós ifán is simán adnak egy 75 perces bulit, ha van közönség, aki megnézze. Öregek, ja, vagyis, faszom, az alaptagok közül Greg Gaffin énekes és Brian Baker gitáros 52, Jay Bentley bőgős meg 53, szóval ja, az instagenerációnak öregek, de a koncert alapján frászt azok, vagy ha igen, akkor ilyen mozgékony, energikus öregeket kívánok minden országnak és be is lehet zárni a nyugdíjasotthonokat. Ja, és még egy dolog, ha már a zenészeknél tartunk, amikor Brooks Wackerman dobos 2015-ben kiszállt a zenekarból, én ideges lettem, mert bármennyire is ikonikus alakja volt Bobby Schayer (ő dobolt a zenekarban, amikor a Szigeten nagyszínpadosak voltak), Wackerman új lendületet adott nekik, ami 15 éven át kitartott. A helyére érkező Jamie Miller viszont messze a legjobb dobosuk eddig, iszonyú pontos, látványos, és bele tudott úgy nyúlni a klasszikusokba, hogy feszesebbek lettek, ami nem is ártott a zenekarnak.

A Bad Religion az egyik legmegbízhatóbb koncertzenekar, én vagy hatszor láttam őket eddig, és egyszer sem úgy jöttem el a buliról, hogy ez lehetett volna jobb is. Ami egy fesztiválfellépésbe belefér, az megvolt itt is, külsőség nulla, közönséggel vakerálás minimumon, hangszeres szóló/maszturbáció, pózolás nulla, 12 nap alatt ez volt a kilencedik koncertjük, és nagyjából azt kaptuk mi is, mint amit Stockholm két, Koppenhága meg négy napja, azaz kb. 26 gyors, könnyen énekelhető, pogóra késztető, az ember lábát beindító kétperces punknótát, és tényleg MINDEN sláger volt, de MINDEN, American Jesus, Stranger Than Fiction, Fuck You, Streets of America, Suffer, No Control, Come Join Us, Los Angeles Is Burning, 20th Century Digital Boy, Generator, Sorrow, Punk Rock Song, Infected és Fuck Armageddon... This Is Hell. A Bad Religionről szokták mondani, hogy két számuk van, egy gyors, meg egy még gyorsabb, szerintem három, mert van még az Infected is, amit a setlist.fm szerint eddig vagy 650-szer játszottak, és ahogy a többit sem, ezt se unják. Mi sem. 

Jól szólt? Nem, ahogy a Szigeten általában senki és semmi, egyszerűen nem értem, miért nem lehet legalább olyan igényesnek lenni a hangrendszerre, mint a nagyszínpad cateringre, ahol ugye Michelin-csillagos ellátást kapnak a zenész urak. Ami az A38-ban szólt, az a parizeres utasellátó zsömle volt, a fonnyadt salátalevéllel. Hangos volt, azt meg kell adni, de hogy a keverő előtt két méterrel a bőgőből és az énekből alig lehetett hallani valamit, a cinekből is csak ritkán, bezzeg a két gitár sikoltozott, mint egyszeri rezsibiztos a sajtótájékoztatón. Erről nem a zenekar tehetett, a nekik jutó 75 percben odatették magukat, és a buliba az is belefért, hogy az egyik utolsó számba beszállt Téglás Zoltán, az Ignite énekese, aki kissé megilletődötten énekelt egyik nagy hősével közös színpadon, a közönség zabálta érte. Szar hangzás ide vagy oda, a zenekar pörgött, és pörgette a közönséget is, és legalább egy óra 15 percen keresztül a faszt sem érdekelte, mi van kint a világban, csak elvoltunk, mint a befőtt, és szétizzadtuk az agyunkat. Kösz, kurvajó volt. (sixx)