Nem a technológiával van baj, az emberekkel

2018.03.09. 15:39

A magyar jövőkutató-író-zenész Bari Máriusz, ismertebb nevén Damage a hazai cyberpunk és ipari szubkultúrák ismert alakja, az LD50, a The Dose vagy a Damage Report (kritikánk) miatt. Zenei produceri vonalon három éve mozog Planetdamage néven, készített több kislemezt és remixet is. Februárban jelent meg az új EP-je, a Stray Signal, a VEX az első videóklip róla, amit először a Stenken lehet megnézni. 

 .

Íme a klip:

"A képi világgal az egész kislemez pro-technology-anti-humanity vonalának dolgozunk alá, amit még jobban ki akartunk hangsúlyozni a tévéken futó glitchekkel, bevillanó üzenetekkel meg a monokrómmal." A tévék úgy kerültek a klipbe, hogy Besenczi Richárd rendező egy korábbi diplomamunkát (Bán András – MediaMarked) épített át és hangolt újra, ebből született a videoszintetizátor, ami előtt Bari épp hogy nem kapott epilepsziát. A ruhát pedig Mojzes Dóri Y.LD brandje adta, "a neo-okkult streetpunk divat valahogy adta magát ehhez a számhoz."

a1123950148 10

A négyszámos Stray Signal február elején jelent meg, "zsánerileg a kilencvenes évek elektroipari zenéjéhez áll közel (pl. Front Line Assembly, Skinny Puppy), 2018-as hangzásra updatelve, de ugyanolyan mozgató basszusokkal, bunkerütemekkel és üveghangig torzított dühvel. A kislemez  témája most a technológia (és a technológiai fejlődés) legnagyobb akadályaként viselkedő emberiség." 

A számok mögött az az elképzelés húzódik meg, hogy a technológiával mint olyannal, alapjáraton semmilyen probléma nincsen, az emberek félrehasználata, tehetségtelensége, önzése meg hatalomvágya ront el mindent.

Van három remix is a kislemezen: "az ausztrál Angelspittel hosszú évek óta jó viszonyban vagyok, a dán Leaether Strip klasszikus lemezei kísérték végig a gimnazista éveimet, a brit Der Prosector meg ipari metalban/crossoverben nagyon erős. A kislemez keverését meg masteringjét egy ipari körökben legendás brit zenésznek, az Attritionös Martin Bowesnak köszönhetem, az ő Two Gods kiadójánál is jelent meg a lemez február elején. A borítót meg az artworköt pedig, mint mindig, Sántha Péter barátom készítette – mindkettőnket lenyűgöz az orosz konstruktivizmus és tekintve, hogy az elmúlt anyagok is ilyen designnal érkeztek, elkerülhetetlennek éreztük, hogy ez is a vörös-szépia-fekete kombóval szülessen meg.”

Ne maradjon le semmiről!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!