100 000 látogatót nem kell magyarázni, márpedig tavaly ennyien voltak az ország legélhetőbb fesztiváljának számító Campuson, ami, és igen, ezt minden évben leírom róla, ahhoz képest, hogy 2002-ben a Debrecen melletti Erdőspuszta nevű erdőben, pontosabban a Vekeri-tó nevű tó kempingjéből indult, elég nagy dolog (2012-ben 50 000-en voltak). Már akkor is voltak külföldi előadók egyébként, amikor a fesztivál (viszonylag) kicsiben tolta, 2005-ben a Motörhead is fellépett, és álmodoztunk a Mötley Crüe-ről is, és idén is lesznek külföldi fellépők, de ne szaladjunk ennyire előre.
Szóval a Campus azért élhető, mert bent van a városban, pontosabban a debreceni Nagyerdőben, még pontosabban a Nagyerdei stadion mellett/körül (és a nagyerdei kempingben). Ami ezzel jön, az a kényelem, a helyi erőknek a saját ágy és zuhany otthon, meg a villamos oda-vissza, és ez megfizethetetlen,
mert ha választani lehet, hogy sátor + büdös lábú kolléga kombó vagy ágy, akkor mindig az ágy nyer.
A város éppen ezért a keblére ölelte a bulit, ami olyan, mintha a Városligetben lenne egy fesztivál, csak éppen úgy, hogy hallótávolságban lakóházak vannak, és nem az M3-as kivezető szakasza. Aki nem helyi lakos – érdekes lenne felmérni egyszer, mennyit változott a közönség összetétele földrajzi szempontok alapján –, annak ott a kemping, a megfizethető szállodák vagy a Campus hotel nevű kollégium/diákszálló/mittudoménmi, a fesztiváltól egyik sincs tíz perc gyalogútnál messzebb.
A környezet, a debreceni Nagyerdő fejlődése és átalakulása magával hozta azt, hogy a Campus egyébként már nem elsősorban a kempingező-hátizsákozó tinik fesztiválja, hanem egy decens polgári rendezvény a város közepén, amire ki lehet hozni a gyereket, aztán meg, ha hazavittük, vissza lehet menni egy fröccsteraszra berúgni és közben zenét hallgatni. Színpad van bőven, ha jól számoltam, 18 helyszínen lesznek koncertek, színházi előadások, kölyökklubok, stand-up-elődások, meg ami belefér, kivonul a Debreceni Egyetem, és tavaly a paksi atomerőmű is kint volt, mert hát csak van a buliban állami/városi pénz is, nem kevés. Mondjuk, azt soha nem értettem, mit várnak egy ilyen kitelepüléstől, de legyen ez az én bajom.
a Campuson mindig van egy olyan sátor/színpad, amit én nagyon szeretek, és egyben hiányolok is más rendezvényekről, mégpedig a metálos.
Idén ez a Krones Aréna, amiben az Ørdøgtől az Uzipovon és az eurovíziós AWS-en át az Apey and The Pea-ig sokan fellépnek, akik ma a metálban fontosak itthon, sőt Dalriada, Zorall és Moby Dick is lesz. Külföldi előadót ide is sikerült leszervezni, a The Rumjacks nevű, ír kocsmapunkban utazó ausztrál zenekart, akik kábé olyan zenét tolnak, mint a Paddy and The Rats az első időkben, vagy a Dropkick Murphys a gyengébb napjain. Ha valaki csak őket akarja megnézni, vegyen egy napijegyet péntekre 10 900-ért, este kilenc előtt tíz perccel kezdenek.
A National Instruments Nagyszínpadon három külföldi előadó lesz, egyikük a lassan 25. éve rendületlenül technóban utazó Scooter. Eladtak 30 millió albumot, 23 top 10-es nótájuk volt a németeknél, és a mai napig turnéznak, mert valamiért az emberek a teljesen értelmetlen szöveg alá kopphangerőn tolt ütemes csattogásól még mindig az eszüket vesztik. Itthon rendes kultusza van HP Baxxter énekesnek, aki majd július 20-én üvölti bele a Hortobágy szélébe, hogy Move Your Ass!, és teszi fel az örök kérdést, azaz How Much Is The Fish?
A péntek egyébként erős nap lesz a Campuson, és erősen eklektikus, hiszen a Paddy and The Rats délutáni kocsmapunkja után este héttől lép fel a kaliforniai Ignite, ami klasszikus punkrockot tol már vagy 25 éve, és az énekesét Téglás Zolinak hívják (itt interjúztuk vele). Jó kis ugrálós, könnyen énekelhetős Orange County-punkjuk koncerten üt igazán, nem voltam még olyan Ignite-bulin, amin unottan szotyolázott volna a jónép.
Az Ignite után Tankcsapda lesz pénteken, majd a fent emlegetett Scooter. Mondtam, hogy nem egyszerű nap.
A harmadik sztárfellépő a legnagyobb kurrens név, már ha az egész világot nézzük, mert nekem tényleg nem mond semmit, sajnálom, Akonnak hívják, azaz Aliaune Damala Bouga Time Bongo Puru Nacka Lu Lu Lu Badara Akon Thiamnak, amerikai-szenegáli hiphop/R&B énekes, dalszerző, producer. Zenélt már Eminemmel, Snoop Dogg-gal, 50 Centtel, Gwen Stefanival, David Guettával, Flo Ridával, Whitney Houstonnal és Michael Jacksonnal is. Ugyan az USA-ban született, de Szenegálban nőtt fel, és elképesztően jó fej faszi lehet, mert van egy saját jótékonysági szervezete, a Konfidance Alapítvány, ami oktatási eszközöket, egészségügyi szolgáltatásokat és szabadidős lehetőségeket kínál Afrikában a hátrányos helyzetű gyermekek számára, SŐT, olyan fiatal mérnököket, tudósokat támogat, akik segítségével napenergiával megtermelt elektromossághoz juthatna több mint 600 millió ember Afrikában.
(Sidenote: vagy egy saját gyémántbányája Dél-Afrikában, baszki, milyen lehet saját gyémántbányával bírni???)
Na, őt 21-én szombaton este lehet megnézni, a Vad Fruttik és Ákos után.
A napijegyet már említettem, de szerepeljen itt a bérlet ára is: 24 990 Ft vagy 45 000 Ft – utóbbi a VIP-bérlet, nyugi, ha nem akarunk rongyot rázni, nem szükséges (amivel többet tud a sima bérlétnél, az a VIP Lounge- és VIP Terasz-belépés, az elkülönített bár és büfé, illetve mosdók használata). Ma egyébként a nulladik nap van, nem minden színpad üzemel, de lesz Péterfy Bori és a Love Band, Lovasi, Ørdøg, Ganxsta, Bëlga és Parno Graszt is.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon