A világ halad előre, mi pedig retrót hallgatunk és CD-ket veszünk

Elkészült a 2018-as év ProArt jelentése, a zeneipart kutató legnagyobb elemzés, amely lakossági és zenész kérdőíveket, illetve zenészekkel és zeneipari szakemberekkel készített interjúkat tartalmaz. A kutatás a 2018-as évet öleli fel, és kiderül belőle többek között, hogy 

• a Retro Rádió elindulása után szinte pár hónap alatt listavezetővé vált;
• a Petőfi Rádió továbbra is egyre szűkíti zenei repertoárját;
• a vinyl még mindig reneszánszát éli, de itthon a globális piaccal ellentétben a CD-eladás is nő;
• a zenészeink főként férfiak, 2018-ban pedig valamiért az átlagosnál is több 61 év feletti új előadó bukkant fel a piacon;
• egyre több jogdíjat osztanak ki, a legtöbb pénzt az ismert előadók új slágerei viszik, a '80-'90-es évek zenéjéből kb. 2 millió forint gyűlik be;
• itthon jócskán fölényben vannak a könnyűzenei koncertek a komolyzenével szemben, azonban könnyűzenei programból is egyre kevesebbet tartunk.

A Retro vonatról nincs leszállás

2017-hez képest sok változás történt a zeneiparban, de talán a legérdekesebb a Retro Rádió 2018-as hirtelen felemelkedése. Míg 2017-ben a Petőfi Rádió uralta a piacot, az év végén elinduló Retro 2018-ra átvette a vezetést. Minden rádió hallgatókat veszített

A Retro Magyarország egyetlen olyan országos kereskedelmi rádiója, ami ‘60-'90-es évek zenéjét játssza: az országos elérés azonban önmagában nem lenne magyarázat, hiszen az eddigi vezető Petőfi is országos lefedettségű kereskedelmi rádió, csak éppen friss zenéket ad. A kettőt összevetve:

• A Petőfi egyre kisebb repertoárból dolgozik, 2015-ben 11 000 körüli daluk volt, ez tavaly 5000 alá csökkent, idén pedig még tovább: 3952-re. A Retrónál a repertoár még kisebb, 2646 (a Dankón pl. ez a szám 10 000 fölött van, de még a Music FM-é is jóval meghaladja a 4000-et).
• A Petőfin egy szám átlagosan 34-szer hangzik el, a Retrón 44-szer. Ez a Music FM-en 14, a Dankón 12.
• A Petőfin a repertoár 43%-a, a Retrón 24%-a magyar előadó, azonban az átlagos elhangzás itt is a Retro javára dönt, ugyanis egy magyar szám a Petőfin 26-szor, a Retrón 67-szer hangzik el átlagosan.
• Érdekességként a most szól alapján a Petőfi leggyakrabban játszott magyar előadói pl. Ákos, Rúzsa Magdi és a Margaret Island, a Retróé a Neoton Família, az LGT és az Omega.

Az egyre szűkülő repertoárról és a növekvő átlagos lejátszási számról már tavaly is megírtuk, hogy miért jelenthet bajt: a repertoár csökkenésével a sokat játszott előadók egyre több jogdíjhoz jutnak, míg a többiek kimaradnak a buliból.

A Retro Rádió 2017 decemberi indulása után 2018 júniusában lett országos sugárzású. Érdekes adat az is, hogy az NMHH jelentései szerint a rádió vezető pozícióját országosan elég hamar, már a 2018-as október-decemberi mérésen megszerezte. A fővárosért azonban küzdenie kellett, itt vezető szerepét először a 2019. február-áprilisi hallgatottsági mérésen érte el, mindössze 1%-kal leelőzve a Rádió 1-et.

Az előző, 2018-as jelentésben nagy rádiópiaci változást jelentett a Class FM eltűnése, ami jelentősen szétaprózta a rádiópiacot. A 2016-ban megszűnt, közel 2,3 millió hallgatóval rendelkező rádió vezető szerepét sokáig egy adónak sem sikerült elérnie, azonban most úgy tűnik, a Retro kezdi betölteni ezt az űrt. A Class FM-nél kevésbé radikális piaci változások viszont most is történtek, 2018-ban elhallgatott a Lánchíd Rádió, 2019-ben megszűnt a Civil Rádió, év közben a legnagyobb helyi Rádió, a Rádió 88 helyzete is megkérdőjeleződött.

Bakelitre születtem, sokan mondták már nekem

Nemcsak a rádióhallgatási szokásainkban látszik, hogy soha nem érnek véget a ‘90-es évek. Magyarországon hangfelvétel-iparág tavalyhoz képest 1 milliárddal magasabb eredménnyel zárta 2018-at (ez 5,6%-os növekedés), a jogkezelési szegmens kb. 15 millióval nőtt (javarészt az Artisjus miatt). Globálisan 2017 és ‘18 között 9,7% növekedés történt, 4 éve folyamatos fejlődés figyelhető meg, aminek része, hogy a digitális és a jogkezelési szegmens nő, a fizikai szegmens csökken.

A digitális értékesítés egésze itthon 52%-kal növekedett, ennek 70%-a Mahasz-tag külföldi kiadótól származik (a külföldiek átlagosan 3,5 albumot regisztrálnak egy évben, míg a magyarok 2,1-et). A fizikai szegmensnek azonban nálunk esze ágában sincs csökkenni:

Az eladott vinylek 95%-a külföldi, míg ez CD-nél csak 18%. Egy vinyl átlagára 2018-ban 5000 forint volt, míg egy CD-é 1600 (ez nagyjából stabil 2017-hez képest), így az értékbeli növekedést nézve a vinyl összesen 35%-kal, a CD pedig 7%-kal emelkedett. Főző Zsolt, aki a Hétfa Kutatóntézet elemzője és a kutatás egyik készítője a vinylek reneszánszáról azt mondta,

2018 volt a tizenharmadik olyan egymás utáni év, amikor a vinylből származó nemzetközi bevételek növekedtek. Szakértők szerint a vinyl szerepe átalakult a digitális zene térnyerésével és már nem a funkcionális, hanem inkább a szimbolikus értéke került előtérbe. Ennek köszönhetően az egyik legértékesebb zenekari merch-cikké vált, amit inkább azért vesz a közönség, mert támogatni akarják az adott együttest, és nem azért, mert otthon lemezen akarják hallgatni az adott hangfelvételt.

A Főző által említett digitális térnyerés is rendesen látszik azonban a fizikai mellett. Itthon a digitális értékesítésnél az audiostreaming 57%-ot, a videostreaming (pl. YouTube) 59%-ot nőtt 2017-hez képest.

Nemcsak a húszéveseké a világ

Az ország zenei előadóinak kb. 79%-a férfi, nagy részük 30-50 év közötti. Közel 48%-uk budapesti születésű, 55%-uk él a fővárosban (a magyar lakosság 18%-a él itt egyébként). A frissen regisztrált előadók (ez kb. évente 300 ember) között 2018-ban az átlagnál kevesebb a nő (2017-ben 27%, következő évben 19%). 2018-ban az újonnan regisztráltak főként 21-40 év közöttiek voltak, de az eddigiekhez képest megnőtt a regisztráló 61 év feletti előadók száma is.

A zeneszerzők közel 83%-a férfi, szintén több mint felük 30-50 év közötti és 42%-uk budapesti születésű. Az újonnan regisztrálók közül évről évre emelkedik a nők és a 20 év alattiak száma: míg az összes női zeneszerző 17%-ot tesz ki, addig 2018-ban 21% női zeneszerző regisztrált. Az előadókkal szemben zeneszerzőkből 40 év felett minden évben egyre kevesebben regisztrálnak.

Szóljon hangosan a pénzem

2018-ban több mint duplájára nőtt a hangfelvételi jogdíjban részesülő kiadók és egyéb jogosultak száma - főként mert egyre többen veszik komolyan a jogdíjakat és az ehhez szükséges adminisztratív feladatok elvégzését.

Jogdíjakból idén kevesebb 1-10 ezer forint közötti kiosztás történt, a többi esetben viszont 2017-hez képest nőtt. 2018-ban 127 olyan kifizetés volt, ami elérte az 5 millió fölötti éves összeget, ebből a 127-ből csupán 10 szerző nem él már (az élők pedig átlagosan 52 éves férfiak, csupán 6%-uk nő). A felső kategóriás összegeket bezsebelő szerzőknek átlagosan 380 regisztrált szerzeményük van, míg egy 1-10 ezer forintot kapó szerzőnek mindössze 19. A szerzői jogdíjat kapók negyede 60 év feletti, 70%-uk idősebb 40 évnél. Egyre több jogdíj kerül 30 év alattiakhoz is, az viszont nem változik, hogy ezeknek a szerzőknek közel fele fővárosi.  

Előadóművészek között is egyre nő a jogdíjban részesülők száma, legalább 1000 forintot már a 2017-es 4816 helyett 5429-en kapnak. Több mint egymillió forintra 2017-hez képest 80 előadó helyett már 89 jogosult, ezeknek az előadóknak átlagosan 613 felvételük van (az ezerforintosoknak 40). Főző szerint azonban

Az elkészült hangfelvételek jelentős része semmilyen jogdíjat, ezáltal jövedelmet sem generál. Mindez talán azért érdekes, mert egyrészt jól rávilágít arra, hogy normális/magas jövedelmeket mennyire kevesen realizálnak hangfelvételek után, másrészt arra is, hogy még a legsikeresebb hangfelvételek után járó jövedelmek sem olyan elképesztően magasak Magyarországon.

Az EJI-jogosult (Előadóművészeti Jogvédő Iroda) művészek jogdíjainak 94%-a sugárzásból jön, 4% háttérzenéből, a maradék 3% pedig kiegészítő jogdíjakból jön be. Emellett

• Közel 5,13 millió jön be a top előadók legújabb slágereiből, míg a népszerű új előadók sokat játszott slágereiből 3,8 millió, a '80-as-90-es évek zenéiből kb. 2 millió forint. 
• Az Artisjus által képviselt félmillió szerzemény közül kb. csak 90-100 000 termel jövedelmet. Legnagyobb része legfeljebb pár ezer forintot hoz a házhoz. 
• A jogdíjakból 40-42%-ban 5 évnél nem régebbi slágerek részesednek, az örökzöld slágereken kívül egy-egy szám csak pár évig tud pénzt termelni.
• A 4%-ot kitevő háttérzenéhez kapcsolódóan a háttérgépzenés helyek száma nő (ezek 35%-a alsó kategóriás étterem, bár vagy kávézó). Ilyen helyek főként Budapesten vannak, a fővároson kívül Hajdúszoboszlón és Szegeden van a legtöbb.
• A kereskedelmi helyeken főként rádió szól, a szolgáltatóhelyeken TV, de mindenhol nő a számítógép és a háttérzene-szolgáltató népszerűsége. 

Csináljuk a fesztivált

2018-ban itthon összesen 48 200 koncertet tartottak az Artisjus szerint, ennek 94%-a könnyűzenei volt: ez 2017-hez képest 10,5%-os csökkenést jelent. Az ingyenes koncertek száma kb. ötezerrel esett vissza (főként mert visszaesett a falunapok fellépőinek száma). A koncertek 43%-a volt belépős, ez a fővárosban 54% volt. Budapesten 14,6 ezer koncert volt 2018-ban, így 1000 emberre kb. 8,3 koncert jutott: ugyanannyi, mint Szegeden.

A könnyűzenei koncertek most is szezonálisak voltak, a legtöbbet, 5000 felettit június-augusztus között (fesztiválszezonban) tartották, decemberben ez a szám ismét megugrott. A koncertek 74%-a fesztiválon hangzott el, a fesztiválok 73%-a volt fizetős. A legtöbb fesztiválkoncertet a fővárosban tartották, mellette vezet Budapesten kívül pl. Szeged, Zamárdi és Veszprém, bár ezekben a városokban koncertszám csökkenés látható 2017-hez képest.

(Borítókép: Peter King / Getty Images Hungary)