Kádár Tamás: 10-15 milliárdos állami támogatásból megmenthető lenne a fesztiválkultúra

Mivel augusztus 15-ig 500 fősnél nagyobb rendezvény nem tartható meg, ezért idén nem lesz sem Volt Fesztivál, sem Balaton Sound, sem Sziget. Ugyan a kormány fokozatosan enyhít a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokon, Kádár Tamás, a Sziget főszervezője, illetve  a Sziget Zrt. ügyvezetője szerint nem volt elhamarkodott lépés lefújni ezeket a rendezvényeket, még akkor sem, ha esetleg változna ez a szabály.

Nem értek az egészségügyhöz, de gyógyszer vagy más, megnyugtató megoldás híján magam sem tartanám szerencsésnek több tízezer embert egy helyen összezsúfolni. A Szigeten teljesítő 400 fős egészségügyi csapatra sem helyezhetünk ekkora súlyt. Az Európa legnagyobb fesztiváljai közé tartozó Sziget – de hazai léptékben ide sorolhatom a Voltot és Balaton Soundot is – nem szervezhető meg néhány nap alatt

– nyilatkozta a Népszavának. Hozzátette, bizakodik abban, hogy jövőre már engedélyezni fogják az ilyen nagyobb szabású eseményeket, ők már el is kezdték szervezni a 2021-es fesztiválokat. És persze drukkolnak azon fesztiválok szervezőinek, akik idén valamilyen formában még is megtartják a rendezvényeiket.

Mielőtt lefújták volna, a Sziget Zrt. három nagy fesztiváljára mintegy 70 ezer ember váltott valamilyen elővételes belépőt, összesen több milliárd forint értékben, aki akarja, visszakaphatja a vételárat, de van más lehetőség is, az idei fesztiválokra elköltött pénzéből egy számla nyílik, amit jövőre bármely rendezvényükön bármire – jegyre, szállásra vagy épp fogyasztásra – elkölthet, illetve az összeg 2021 végéig még a 2022-es elővételes jegyekre is fordítható. Kádár Tamás szerint az, hogy a vásárlók hogyan döntenek, nagyban befolyásolja az ő pénzügyi egyensúlyukat.

Már csak ezért is megsokszorozott erőkkel igyekszünk rászolgálni a vouchert választók bizalmára. Ellenkező esetben milliárdos pénzügyi rés keletkezik a költségvetésünkben, aminek betömésére akár hitelfelvételre is kényszerülhetünk

– nyilatkozta a főszervező, aki hozzátette, a kormánynál eddig nem talált meghallgatásra két szakmai szervezet, a Magyar Fesztiválszövetség és a Music Hungary Szövetség vouchertörvény-javaslata, illetve azt is elmondta, hogy nem, nem szeretnének emelni a jegyárakon.

Ugyanakkor ehhez most jelentene hathatós segítséget a jegy jelenleg 18 százalékos áfájának 5 százalékra mérséklése. Ez növelné a rendezvények versenyképességét az ezt már meglépő nyugati eseményekkel szemben.

Kádár megemlítette azt is, hogy jelenleg szerint nincs olyan államilag garantált vagy más kedvező hitellehetőség, ami a mostani helyzetükön segítene. Igaz, azért attól nem kell tartani, hogy csődbe mennek, köszönhetően a Providence Equity Partnersnek, ami ugye három éve lett a cégnél nagytulajdonos, de az állami támogatás hiányát biztos, hogy számos piaci szereplő megszenvedi majd.

Ez mindenkinek káros, szétzavarhatja a szakmát. Ha elmennek külföldre, honnan szedem össze a megfelelő színvonalú hangmérnököket, színpadtechnikusokat, rendészeket, ad absurdum fellépőket?

Kádár Tamás hozzátette, megérti, hogy nem a szórakoztatóipar van most fókuszban, de reméli, gondolnak majd az ebben az iparágban dolgozókra is, hiszen a turizmus fontos a GDP szempontjából, és ennek a szektornak pedig egyik pillére 37 ezer ember megélhetését biztosító fesztiválipar.

Az adó- és járulékkedvezmények, foglalkoztatási ösztönzők ránk nem hatnak, mert egy nem létező fesztiválon nem dolgozik senki. A Sziget Zrt. is kénytelen állandó munkavállalói felétől, csoportosan megválni, a maradók fizetését pedig csökkenteni. Alapvetően üzemeltetési, fennmaradási támogatásra lenne szükség, elsősorban azoknak a cégeknek, amelyek egyáltalán nem rendezik meg kellően hírneves fesztiváljukat.

Hozzátette, hogy szerinte a

Arra a felvetésre, hogy ez egy jó alkalom arra, hogy a hazai előadókat helyezzék előtérbe, ahogyan azt a Magyar Turisztikai Ügynökség is szorgalmazza, Kádár Tamás megjegyezte, a fesztiváljaikon eddig is fellépett minden jelentősebb hazai előadó, ám nagyon sok munkát fektettek abba, hogy külföldi sztárfellépőik is legyenek, ami már csak azért is fontos, mert például a Sziget látogatóinak jelentős része más országokból jön.

Persze nagy kérdés, hogy addigra feléled-e a nemzetközi turizmus. Hogy 2021-ben egy középosztálybeli zenerajongó valós utazási célpontként tekint-e a Szigetre, a Balaton Soundra vagy a Voltra. Nagyon reméljük, hogy így lesz, mert ehhez képest b-tervünk nincs.