Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Stenk
- koronavírus magyarországon
- zeneszolgáltatás
- magyar zeneművészek és táncművészek szakszervezete
Vidéken ismét szólhat a zene a vendéglátóhelyeken
Budapest kivételével nem korlátozzák már a járványra vonatkozó rendelkezések a zeneszolgáltatást a vendéglátó üzletekben és a szálláshelyek vendéglátó helyiségeinek területén. Ezt erősítette meg dr. Gyimesi Lászlónak, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) alelnökének írt válaszlevelében a Miniszterelnökség, áll a szervezet hivatalos közleményében.
Az ügy azért is aktuális, mert Budapest kivételével június 1-től a házasságkötés és a házasságkötést követő legfeljebb 200 fős családi rendezvény is megtartható vendéglátó üzletben vagy szálláshelyen, beleértve a zenés szolgáltatás biztosítását, tették hozzá.
Magyarországon 45-50 ezer vendéglátóhely működik, negyedük Budapesten. Zenét a szállodák, éttermek, kávéházak, pincészetek megközelítőleg 20-30 százaléka szolgáltat, ami 10-15 ezer munkahelyet jelent.
A fellépők többsége értelemszerűen a nyári főszezonban jut stabil keresethez, az év többi szakában csökken a lehetőségek száma, és néhány éttermet, szállodát leszámítva az alkalmi és a hétvégi zeneszolgáltatás a jellemző.
Március közepén a járványhelyzet miatt a szórakozóhelyeknek be kellett zárniuk, az éttermek, kávézók pedig csak 3 óráig lehettek nyitva. Hogy valamelyest kompenzálják a bevételkiesést, április végéig lemondtak a vendéglátóiparból származó gépzenei és élőzenei jogdíjaikról a szerzők, előadók és kiadók. A közel két hónapos kényszerpihenő után vidéken május elején enyhítettek a korlátozásokon, és két hét csúszással követte a vidéket Pest megye, illetve Budapest.
A felmérések szerint egyébként a magyar zenészek jövedelmük több mint 60 százalékát az élőzenei fellépésekből szerzik, másik fontos bevételi forrásuk a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj, ez bevételük további több mint 15 százalékát teszi ki.
Rovataink a Facebookon