A fű kinő utánad, légy toleráns, fogadd be a folkot!

Megjelent az Anima Sound System első vinillemeze, a CD-n először 1995-ben publikált Shalom, aminek erős vizuális gesztusainál (cannabis sorminta, Dávid csillag, gót betűs Shalom-felirat) csak a zenés programja volt merészebb.

Ahhoz, hogy a helyi értékén kezeljük az albumot, először körül kell keríteni a kort, ahogy az Anima kerítette be a borítón látható babát a füves motívumokkal.

1995-ben már túl vagyunk a Magyarországon amúgy sem sok vizet zavaró grunge-on, és bár az év a brit pop egyik csúcséve, olyan fontos albumokkal, mint a Blur The Great Escape című munkája, vagy az Oasis (What's The Story) Morning Glory? című klasszikusa, a honi pop összképén ezek semmit nem változtattak.

1995-ben itthon az volt az egyik legnagyobb kérdés, hogy lesz-e Prodigy a Szigeten, miközben a NATO éppen a szerbeket bombázta vissza a kőkorszakba. Az is csak keveseknek tűnt fel, hogy megszűnt a Tilos az Á, és hogy átalakult a szórakoztatóipar. A pinceszag után igény lett a teraszokra. Előbb a Platán lett a „hely”, majd kinyílt a Tilosból érkezett Laci bácsi Ráckertje, ami mintául szolgált a 2000-es évek romkocsma-forradalmának. Mire 1997-ben megnyílt az Á-ra némileg emlékeztető Süss fel nap, már egy fiatalabb korosztály járt oda. Közben megjelent a partik népe is, akik nem bíztak semmit a véletlenre, az új Coca-Cola az ecstasy lett.

Az ihletett mozdulatokhoz már nem gitár kellett, hanem egy sodró, némi Drum dohány és fű. Kelet-Európában a kilencvenes évek közepén feltűnt új generáció légüres térbe került. Hidegen hagyta őket a british pop, az Oasis és a Blur vérre menő háborúja, a honi Sexepil világszínvonalú lemezei is, és ebben a nagy semmiben, egyszer csak a Pesti Estben arról olvastunk (ekkor még kevesen hallottak az internetről), hogy fellép a Másfél, a Korai, majd a Colorstar, hogy buli, azaz parti van.

Viszont egyik zenekar sem akart közölni semmit. Csak zenéltek, de azt üzembiztosan. És ekkor jött az Anima Sound System is. Nekik már volt programjuk. Legalizálj, légy toleráns, fogadd be a folkot, a dubot, egy-testvér lesz minden ember. Az Anima lett az a zenekar, amelynek kiállt az énekesnője, Bognár Szilvi, és azt mondta: Fuck The Racist! Közben úgy összekeveredett az erdélyi népzene a dubos, reggae-s alapokkal, ahogy a korondi vásárfia között a falitányér a Dunhil cigarettával, a lajbival és a Mercedes-dísztárcsával.

Ez izgalmasan hangzott, arról nem is beszélve, hogy a zenekar vezetője, Prieger Zsolt több volt, mint egy afféle producer és zenész, afféle egyszemélyes intézmény lett, aki ismerte a kortárs irodalmat, a képzőművészetet, nyitott volt a katolicizmusra, a nyílt társadalom eszméjére, és képes volt bármikor egy bővített mondatban szóba hozni McLuhant, II. János Pál pápát, Törőcsik Andrást, Kallós Zoltán és Chomskyt. Szóval, az Anima esetében az attitűd, a habitus, pont úgy hozzátartozott az „alapokhoz”, mint a visszhangos dubtémák. A Shalom jelezte leglátványosabban, hogy egy időre gitárriffek helyett mindenki hangmintákat keresett. A Trottel Recordsnál publikált 1994-es zajos látomásához képest komoly szintugrás volt, könnyebben értelmezhettük a populáris térben is. A dub volt a közös nevezője, ehhez igazította hozzá a zenekar az erdélyi népzenét, a roma és zsidó folkot, a breakbeatet és a kilencvenes évek jellegadó techno hangmintáit.

Az album az elsők között mixelt népzenét elektronikus alapokra. Hol volt ekkor még az ezredforduló után oly népszerű elektrofolk trendje? (Az első ilyen kísérlet talán a Kanadában élő Monty Cantsin, azaz Kántor István Love and Joy című, 1988-ban publikált EBM-zsánerű száma volt, amelynek csúcspontján megszólalt a Hej, páva!)

A Shalom magaslati pontja a Hajnal volt című dal, az emelkedettsége felér az 1998-as Anima című albumon hallható Csillagtalan és az Igaz szerelem című kulcsdalokhoz. A lemeznek fontos szerepe van abban is, hogy sokak számára nyitotta meg az utat a world music felé, sokan keresték a partikultúra zsákutcájából a kiutat, hogy aztán a Sziget Világzenei Nagyszínpada előtt böngésszék izgatottan a Pesti Estet, hogy megtalálják, hogy mikor kezdődik a 16 Horsepower és a Natacha Atlas koncertje. A Shalom összes felvételében ott pulzál dub, mint Dobogókőn a világ szívverése, mégsem unalmas a lemez, szinte minden dalnak más a karaktere. Izgalmasak hangminták, az impulzívak a szkreccsek, sajátos a Korg M1-es használata, de izgalmas az is, ahogy a zenekar megmutatja, hogyan ér össze a balkáni rezesek világa a visszhangos dubbal.

Mindenkinek van egy becses képzeletbeli kacattára, egykori érmeivel, koncertjegyeivel, Star Wars-űrhajók makettjeivel, és talán ott van a Shalom album műsoros kazettája is. Most pedig, aki akarja, a vinillemezt is berakhatja egy IKEA-képkeretbe, vagy ami enné is jobb: felteheti a lemezjátszójára.

Anima Sound System: Shalom Budapest Vinyl, 9 szám, 42 perc