YouTube-diszkó, 18. hét

youtube disco szerk 18
2021.05.07. 18:58

Billie Eilish kígyóval a nyakában pózol, Funktasztikus beszól mindenkinek Pataky Attitól Nagy Ferón át Szikoráig, Deniz pedig saját könnyeivel itatja édesanyját. Ez már önmagában egy furcsa filmjelenet lehetne, de ehhez képzeljük még hozzá a csillagszórózó Paksi Endrét a tengerparton és a mesehősökkel csajozó kockás inges hercegeket. Szinte leugrik a képernyőről. Ez történt a YouTube-on a héten.

Billie Eilish – Your Power

Billie Eilish a magyar trendinget is beveszi. Pedig a magyar YouTube általában nem olyan visszafogott, távolba révedő és fátyolos hangú, mint a Your Power. Itt általában erőből lőnek, ágyúval verébre. Ez Eilishtól sem állt túl messze az előző albumán, de ezúttal egy mikroszkóp tárgylemezére csepegteti inkább a könnyeit. Sőt, sokkal inkább Lana Del Rey könnyeit. Ha nem látom a klipet, csak a zenét és Billie hangját hallom, egyből rávágom, hogy ez biztosan Lana Del Rey.

De látom a klipet, és abból is az látszik, ami a Vogue címlapján: Billie Eilish nővé érett, tessék elfogadni. A térdénél kiszakadt nadrágos csibész gyerkőc már a múlté, a szemtelen plázázó első világ gyermeke felnőtt. A zöld haj kiszőkült, a zene kielektrósodott. Legalábbis ebben a számban.

A karanténkorszak új igényeinek megfelelően a zene a lehető legminimálisabban van hangszerelve, a gitáron és a szétvisszhangoztatott énekhangon kívül semmi más nem szól, így enged teret az ének határtalan melankóliájának. Ennek megfelelően Billie is egyedül ül egy szikla tetején. Egészen addig, amíg egy óriási kígyó az ölébe nem mászik. Senki se ijedjen meg, nem proli kígyóval szexizést látunk, és az állatvédők se aggódjanak, a kígyónak sem esik bántódása. Billie-ről ez már nem mondható el, mert a szám közepétől a végéig egyre többször tekeredik a kígyó a nyaka köré. Mondjuk, legalább nincs egyedül.

Nagyon érdekes a szám vége, ugyanis 04:00-nál úgy van elvágva a legkisebb lecsengés nélkül, mintha kikapcsolták volna a rádiót. Utána pedig 22 másodperc teljes csend és sötétség következik. Ilyen a modern szomorúság.

Funktasztikus: Mellékhatás

Johann Sebastian Funk új zeneművel jelentkezett, amelyben részletesen beszámol a magyar valóságról Funktasztikus módra:

Van még lejjebb, van még lejjebb, mindig van még.

Hajbókoló aprónép, szatyor csirkeaprólék.

Az információs társadalom Rózsa Sándora először a konteókról rántja le a leplet:

A gyíkemberek a csecsemők vérét isszák.

Az álhíreket terjesztik a legmagasabb fokon,

Már a lapos föld peremén csak egy kézzel kapaszkodom.

Közben nem mulasztja el leróni a tiszteletét a nagy elődök előtt sem: 

A takarítónőket kitakarítani, 

Repülő csészealjból integet ki Pataky Atti.

A fészekrakó program és a magyar űrprogram is szóba kerül:

Ha minden menyecske csak tíz hazafit szülne,

Könnyen építhetnénk akár kerítést az űrbe.

Da-da-dadogom, hogy de-de-demokrácia.

Kirekesztés, ellentmondás, kleptománia.

Következik az oltás, vagyis, ahogy ma szokás mondani, oltakozás is és egy igen üdítő szinonima a fing szóra. 

Ez óriási ötlet, minden vakcinából négyet, kutya legyek, hogyha kérek oltási könyvet. (Vau-vau!)

Gyors néphülyülés, kínos, mint liftben a bélfütyülés.

És ahogy nincsen rózsa tövis nélkül, úgy oltás sincsen mellékhatás nélkül:

Mellékhatás, 

Soha nem áll meg a futószalag, 

Spriccel a nemzeti oltóanyag!

Funktasztikus örök kívülálló, nem először szól be azoknak, akik szerinte belül, a kör közepén állnak:

Funktasztikus a zajzenész, 

A hazug médiához túl hiteles.

Kanalazz, ne beszélj, inkább egyél, 

Mielőtt kihűl a krumplileves.

Egytől egyig mind állami álművész.

A legújabb hangszerem egy láncfűrész.

Flexel a pizsamás instasztár.

Előkerül még Szájer József ereszkedése, Szijjártó Péter, Dúró Dóra, Novák Előd, Nagy Feró, Marilyn Manson, Szikora is, ezenkívül még beszól az Artisjusnak és a Mahasznak.

Lenyúl az Artisjus, behúz a Mahasz.

Napszemüveges alkesz vénemberek,

Ötven éve csak egymást ünneplitek,

Addig generációk tehetségei tűnnek el, korrupt az egész rendszer.

Nem hiszem, hogy Funktasztikust fenyegetné a veszély, hogy Kossuth-díjat kap, de azt sem hiszem, hogy nagyon vágyna rá. Sokkal inkább vágyik arra, hogy bármikor kimondhassa, amit gondol.

HEKIII X JBOY – HERCEGNŐ

Két, vödörbe ültetett kültéri növény, egy olcsón bérelhető rendezvénysátor, 6 db gyümölcs és egy vízipipa. Ennyi kell a luxushoz Hekiii és Jboy szerint. Ja meg egy fehér ló, persze. Egy homokos domboldalon rendezték be ezt az egzotikusnak látszani akaró díszletet, hogy a két főhős romantikusan elvágyódhasson a magyar valóságból:

Ezeregy éj, ami miránk vár,

eskü, minden pillanatát imádnám.

Nem értem, valahogy én itt rekedtem,

az almába harapunk ma mind a ketten.

Nem igazán értem, hogy az almába harapás itt mint a kereszténység szimbóluma jelenik-e meg, vagy inkább csak profán példa egy kontinentális éghajlatról származó gyümölcs elfogyasztásáról az egyenlítői éghajlaton, tehát a luxusimportcikkekhez való hozzájutásról, azaz urizálásról. De az is lehet, hogy az alma itt Hófehérkére utal, és az almába harapás célja egy amolyan Rómeó és Júlia-féle közös eszméletvesztés? De nem is kell olyan sokáig várnunk, és újabb keresztény utalás érkezik egy angyal képében:

Vadregényes fura tájakon

Te voltál az angyal a vállamon.

A szívem a seregeit harcba hívja,

ha a mostohád nem enged a karjaimba.

A mostohánál már jogosan gyanakszunk, hogy itt bizony nemcsak vallások és kultúrák keverednek, de már mesék is. Hamupipőke rúgja be az ajtót páros lábbal (és fél cipővel, ugye):

Kíváncsi lennék, hogy itt mi történt,

mikor este ledobta a kiscipőjét.

Azóta vadászom a párjára,

csak könyörgöm, menjen a lábára.

Csajozás mesterfokon: Válasszunk egy mesehőst, akivel minden lány szeretne azonosulni (hercegnő), mutassuk magunkat messziről jött hercegnek (egzotikus díszlet, fehér ló), bókoljunk sokat, mindegy, hogy mit, és hogy van-e értelme. Majd az egészet tegyük idézőjelbe azzal, hogy felveszünk egy kockás ingre egy farmermellényt.

Orsovai Reni és Deniz – Az én anyám 

Múlt vasárnap volt anyák napja, és aki nem akar kimaradni a dömpingből, a mama szoknyája mögül pengeti az érzelmek húrjait. Így tett Orsovai Reni és Deniz is, és valóban mindent beleadtak. Szem nem marad szárazon. Sőt, arc sem:

Túl koránra nyúlik talán a történetem vissza

mégis látom, ahogy arcod a könnyeim issza.

Vajon hogyan iszik egy arc? Lassan kortyolva? Vagy habzsolva? Esetleg kiakasztja a gigáját? Illetve nagyon régen, vagyis túl korán, ahogy a szöveg említi, miért nem ittak az arcok? Csak később kezdtek el hidratálni? De hagyjuk is az arcok fiziológiai szükségleteinek leírását, és tudjuk meg, mivel jár az anyaság:

Felnevelni és megadni mindent, amit lehet

lemondani mindenről, ilyet csak egy anya tehet.

Az anyaság tehát azt jelenti, hogy mindenről lemondunk. Egész egyszerűen mindenről. Nem kompromisszumokat hozunk, nem új életet adunk, és a sajátunkból elveszünk, hanem lemondunk M-I-N-D-E-N-R-Ő-L. Na, így már nem csodálom, hogy szegény arc olyan szomjas volt, hogy könnyeket kényszerült inni.

Deniz anyja igazi szuperanya igazi szuperképességekkel, már majdnem angyal:

az én anyám ilyen, bár nem növesztett szárnyat

csak feleolyan jó legyek, azt kívánnám, ha kívánhatnék hármat.

Ezt egyáltalán nem értem. Eleve két kívánságot kihagyott. Pedig abból kívánhatta volna azt mondjuk, hogy az anyjának ne kelljen soha többet lemondania semmiről. Vagy hogy lehessenek végre szárnyai. De azt az egy kívánságát is milyen rútul elpazarolta szegény! Ha már kívánhatok, miért ne kívánnám az elérhető maximumot? Miért legyek csak feleolyan jó? Hát mi lesz így a világból? Mit ér az egész evolúció természetes szelekcióstul, ha egyszer csak a következő lépcsőfok azt mondja, hogy „ó, köszi, én beérem azzal, hogy feleolyan magas legyek csak, mint az előző lépcsőfok volt”?

Mindössze egy versszak, és mégis megannyi kérdőjel! Deniz aztán igazán mélyre tud menni. Tűkön ülve várom a következő számát. 

Ossian: Lassan ébredő

Az Ossian új balladával jelentkezik, amelynek klipjében tengerparton csillagszóróznak. 

Úgy látszik, az anyák napja az összes magyar zenészt elaltatta a héten, alig készült új klip, az első helyeken is azok trónolnak, akik a múlt héten. De ez csak a vihar előtti csend, jövő héten találkozunk, széldzseki legyen nálatok.

(Borítókép: Gräfl János / Index)



  • Tippek
  • Csok