YouTube-diszkó, 37. hét: A leggonoszabb ördög Isten Instáján

Tkyd, az egyik rangidős hamar rendet tesz a fejekben, és szükség is van rá, mert a többiek egytől egyig csak dzsinát szórnak az italunkba, aztán sunyin figyelnek, mikor ájulunk el. TANÁRBÁ és Lil Frakk arról oktatnak, hogyan kell kölyökpezsgővel csajozni kétezer forintból. Varga Irén egy személyben adja elő a Baywatch összes szereplőjét, miközben a magasba emeli a   mély kultúrát , hogy onnan taszíthassa le még mélyebbre. Az Ossian a Tankcsapda bőrébe bújva próbál fiatalosnak tűnni, de kilógnak a májfoltok, Gerendás pedig rizibizis sajtburgert szolgál fel mindenkinek, aki szereti.

MC B. x Tkyd: Mielőtt megismernéd… (feat. Kool Kasko)

Tkyd megint bizonyítja, hogy sok beszédnek lehet sok alja is. És lehet aljas is:

én vagyok a leggonoszabb ördög Isten Instáján…

Újra a kiüresedett világ a célkeresztben, a felszínesség és végletesség okozta károk felmérése:

Azt mondták, megváltom a világot,

De nem kaptam semmit, csak lájkokat meg szilánkot.

A nevem olyan, mint a harangszó,

Csak akkor szól benned, mikor szeretsz vagy haragszol.

A második versszakban MC B. folytatja, és egyből kijelöli a határokat, vagyis mama helyén marad:

Bármihez nyúltok, abból zene lesz? De jó...

Én a Premier League vagyok, te az MLSZ, tesó!

De mindenki nyugodjon le a francba, nemcsak a pofa nagy, de a tisztelet is, például Tkyd iránt:

Azzal nyomom, akin felnőttem

És nem is rosszul. Az igazi, az eredeti, hallgassa mind, aki szereti. 

Két percnél elfogy a dal, onnantól a refrént hallgatjuk meglehetősen sokszor, mázli, hogy Kool Kasko még hozzászkreccsel egy versszakot.

 

 

TANÁRBÁ: Sorry – feat. Lil Frakk

 

Indokolatlanul kevés golfos klip van Magyarországon, és ezt a hiátust tölti meg most trappel a valószínűleg két legjobb nevű magyar előadó. De TANÁRBÁ és Lil Frakk emellett más innovációval is kedveskedik. Például itthon először izgatnak sárgadinnyét ujjal. 

Bébi, látom, hogy bánt, hogy nem egy Benzzel megyek érted,

Pedig tudod, hogy sok dolgot megtennék érted

Nem tudom, erre mit mondjak. Legyen egy minimum, ha már a golfpályáról szólítjuk meg a bébit. Szerintem a Benz lenne a belépőszint. Nem is csodálom, hogy a hölgy többre vágyik.

Neked mégis több kell,

Kell a műsegg, a műhaj, a műmell

Hát csodálkozunk? Lehet, hogy elég lett volna Benzzel érte menni, abba 100-as bengát tankolni, és megúsznánk a drága műtétek árát meg az egész póthajazási procedúrát, másnéven hajcihőt. Lil Frakk kormányozza egyenesbe a kicsit eltévedt hajót:

Ajjaj,

Tarol a dumám, pedig eléggé átlátszó,

Megveszek mindent, van kétezer a kártyámon

Miből? Mibőőőőől? Ordítjuk egy emberként a közönségből, és egyből korrupciót kiáltunk. Csórók kezében a popszakma? A vagyonnyilatkozatba tényleg csak ezt a kétezret volt pofája bevallani? Hát akkor nehogy már mi ne tehessük el azt a kicsit. De persze ránk meg egyből jön a NAV, ha okoskodunk. És Frakk még ahhoz is elég szemtelen, hogy az orrunk alá dörgölje, ahogy urizál. Ugyanis egy eredeti Kölyök pezsgőt iszik, miközben nekünk meg marad a csapvíz. És még a luxizás kénköves poklának füstjét is az arcunkba fújja:

Engem ide hívtak,

Mindenki beszívva

És mi ilyen emberekre bízzuk a popszakmát. A következő választáson biztosan másokat választunk majd rapsztárnak. 

 

Varga Irén: Kisapám

Szörnyű lemaradást kell bepótolnom. Egy valamirevaló szakmai fórumnak kötelessége beszámolni a szakma krémjének ekkora horderejű megmozdulásáról. Egy ilyen sorsfordító, emblematikus, újszerű tartalom nem maradhat hullámok nélkül. Az ugyanis olyan lenne, mint a Dallas Dzsoki nélkül.

Kisapám, kisapám,

Gyere, mondd, mi a baj, kisapám,

A bulám, a bulám,

Látom, nézed a bulám

Micsoda blamázs! Hogy lebuktam! Bevallom, Irén, valóban néztem. Nem tudtam nem észrevenni, és onnantól mágnesként vonzotta a tekintetem. Azóta is kísért, mindenben csak ezt a sziluettet látom. Egyszerre törölte ki belőlem Angelina Jolie-t és a willendorfi vénuszt, bárhová nézek, csak az ikonikus bula lebeg a szemem előtt. Egész egyszerűen beleégett a retinámba. 

Kettőt jobbra, egyet balra, így jön ki a kör,

Láj-láj-láj-láj-láj-láj-láj-láj, ez a nő soha meg nem tör

Van, aki a lájkokat gyűjti, van, aki a lájokat, Irén rengeteget bespájzolt magának, és nekünk is el-elhajít egyet-egyet, mi pedig csak kapkodjuk magunkba, mint Shobert Norbert a szacharint. A kettőt jobbra, egyet balra koreográfiáért borzasztó hálás vagyok, kipróbáltam, és tíz perc után valóban ugyanoda értem, ahonnan elindultam. Érdemes a szabadban próbálkozni, mert különben könnyen falakba ütközünk. 

A klip igazán költséghatékony, ugyanis Irén(ke) egyszerre kapitány, mancsaft és hosztesz is a kis jachton, hol a kormányt tekeri, hol a buláját. 

Emellett Irén(ke) egy hetek óta tartó reggaetoncsöndet tört meg. Mi, kik már majdnem elfelejtettük a Despacitot, most újra kaphatunk egy dózist, és visszaesőként lihegünk a toxikológián, ahol zombiként járjuk a kettőt jobbra, egyet balra táncot, az ápolóknak egyre nehezebb összeszedni bennünket a foglalkozásokhoz. 

Tudod, a rappelgetés sem áll messze tőlem, 

Szerintem nem lesz már elég soha belőlem. 

Gyümölcsöt meg zöldséget kirántok, 

Drágáim, az egészségemre nagyon vigyázok

Irén nemcsak a szívünkbe, de a gyomrunkba is lát, és pontosan tudja, hogy a férfiakat mivel lehet levenni a lábukról. Bizony, a bula mellett a rántott gyümölcsökkel. Ki ne látott volna már focimeccsről kilógó kemény magos szurkolót, hogy egy kis rántott körtéhez jusson, vagy egy sörözést rántott őszibarackért otthagyó egyetemistát? Karom erős, hajam dús, én vagyok a rántott hús. Pontosabban rántott bula.

„Drágáim, enya.”

 

Ossian: Ez az a ház (Tankcsapda-feldolgozás)

A megöntözött öntöző! Az önmaga farkába harapó kígyó! Inkarnáció!

Az Ossian egy feldolgozásalbummal jelentkezik, és ezt most ne úgy tessék érteni, hogy egy lapozható fénykép-összeállítás arról, ahogy állatokat dolgoznak fel, hanem sokkal inkább úgy, hogy mások zenéjét előadják a saját szájuk íze szerint. Vagyis inkább mások szája íze szerint.

Az Ez az a ház már a Tankcsapdától is egy fiatalosító igénnyel született szám volt. Ezzel egyértelműen a rock új generációját akarták megszólítani, pop punkon és numetalon edződött tiniket. Ez valamiért nekik még pont sikerült, bár én már akkor is úgy éreztem, hogy kívül esik a kompetenciájukon. Persze nekik lett igazuk (ahogy mindig, hiszen a Tankcsapdának nagyjából mindig igaza van), és a szám kiválóan működött, a rajongótábor pedig maradt fiatal, csak ők öregedtek tovább. Így lesz egyre sugarabb a daddy, a lány pedig marad örök kezdő egyetemista.

Az Ossian fiatalító próbálkozása azonban pont olyan, mintha bemennének a Zarába vagy a H&M-be, és megvennének mindent, amit csak a próbababákon látnak, közben a beültetett hajukat kihidrogéneztetnék és gördeszkákat hurcolnának a hónuk alatt. 

A hangszerelés öreges és erőtlen, teljesen idegen a stílustól. Drakula kikelt a sírjából, de májfoltos keze lecsúszik a fiatal lányok sikamlós nyakáról, azok pedig vihogva elszaladnak, mert a bácsi már nem tudja őket követni a járókerettel, csak elhaló hangon motyogja, hogy „Várjatok meg, pőre lédik, hadd szívom ki szép piros véretek, no, megálljatok csak, ha egyszer elkaplak titeket, no, lesz nemulass, csak lassítsatok, mert nem bírják szegény vén csontjaim… jaaaaaj…” Azzal ott össze is csuklik, és kileheli lelketlen lelkét. 

Az éneklés pont olyan, mint a Family Guy pedofil szomszéd bácsijáé, lebegtetett, vibrátóztatott, erőtlen, és semmi köze az eredeti előadáshoz. 

Ezzel mind nem lenne baj, ha lenne bármiféle művészi igény arra, hogy az átdolgozás különbözzön az eredetitől, és megpróbálja azt másik köntösbe öltöztetni. Itt csak simán megpróbálták magukra húzni a köntöst, ami ide-oda lifeg vékony Drakula-testükön.

 

GERENDĀS: Engedj – ft. Metzker Viktória, Hiro

Ebben a számban minden benne van, amiről azt képzeli Gerendás, hogy szeretik az emberek. Tehát: egy sajtburger benne túró rudival, Starbucks flat white-tal és rizibizivel. 

Iszonyú deep house iszonyú deep gondolatokkal, a szájzáras Hiróval, a Magyarországon világhírű Mentzker Viktóriával és az itthoni klipektől teljesen idegen kabriózással és éjszakai városképpel.

A Best House Music 2021-playlistek analizálásával és mértani közepének szívtelen legyártásával készült számnak egy hatalmas erénye van, mégpedig az, hogy a műsoridő három percnél kevesebb. 

Bár muszáj megjegyeznem, hogy a mellettem lábrogyasztással táncoló 16 hónapos embernek eléggé tetszett. Talán még jobban is, mint a Baby Shark. Az viszont meg nekem tetszik jobban. És én vagyok az erősebb.