Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHogyan engedjük el a pasit, aki minden hidat felégetett maga előtt?
További Stenk cikkek
Mivel lassan megszűnnek a hagyományos női magazinok, sokak számára meglepően eredetinek tűnhetnek azok a gondolatok, hogy szeresd magad, hogy elég, ha minimálsminket viselsz, fehér pólóval és egy szűk farmerrel, és ha nem tudsz már többet kihozni egy kapcsolatból, akkor számold fel.
Az 1996-ban Norvégiában született Sigrid How To Let Go című mentálhigiénés albuma afféle életvezetési tanácsadás a húszas éveik elején járó lányoknak.
De ha nem partnerkapcsolati kézikönyv, akkor egy olyan tükörfényes euro dance-pop album, amelyen vetésforgóban jönnek önbizalom tréningek és a szerelmi leckék tanulságtételei.
Próbáltam fehér zászlót lengetni, de te felgyújtottad
– hallhatjuk a Burning Bridgesben. A Thank Me Later is afféle megzenésített, Insta-fotóra photoshopolt bölcsesség, azt mondja Sigrid, hogy
ne díszítsük a szomorúságot, tépjük le a sebtapaszt.
A How to Let Go teljes futamideje alatt végig lüktet a nyolcvanas évek második felének diszkó soundja, az A Driver Saved My Night simán elfért volna egy Dua Lipa-albumon is, amely ugyanúgy a nyolcvanas évek retró diszkóját hozta helyzetbe.
Persze van itt kötelező power ballada is (pl. a High Note), amelyben Sigrid megmutatja, hogy be tudja skálázni a táncparkettet, és valljuk be, a hangterjedelemmel, az énekesi kvalitásokkal nincs is semmi gond. Nemcsak azt akarja bebizonyítani, hogy kapásból megnyerne bármilyen tévés tehetségkutatót, hanem azt is, hogy mélyebben megy le a twistben, mint azok a popsztárok, akik az euro-diszkós himnuszokban találták meg az önkifejezés első számú eszközét.
Azt szeresd, Sigrid, akit a tükörben látsz!
Itt van például a metalcore hatású, a Bring Me the Horizon együttműködésével született kislemezdal, a Bad Life, amely amcsis alt-rock hatással árnyalja a dal hangvételét. Sigrid azt tárgyalja ki Oliver Sykes énekessel, hogy egy rossz nap még nem egyenlő egy rossz élettel.
A nu-diszkós hangvételű, euforikus pophimnuszok – mint a Burning Bridges és a Mirror – megtanítanak mindenkit arra, amit egy Rubin Réka alakreformtáborban is megtudhatunk: akkor éred el a legtöbbet az életben, ha tudod szereti azt, akit a tükörben látsz.
Bár az album az euro-pop csillogó világát idézi, a fúvós és a vonós hangszerelések, a szárnyalóan melodikus refrének arról árulkodnak, hogy a norvég művésznő a 2019-es Sucker Punch című popnyilatkozata után szintet lépett, és már az sem biztos, hogy később megmarad a bájos skandi-pop komfortzónájában. A Dancer című középtempós daláról akár Joni Mitchell is eszünkbe juthat, a Grow egy B oldalas Coldplay-dal is lehetne, szóval már nem igaz az, ahogy az első lemeze megjelenése után Sigridet pozicionálták, azaz hogy ő lenne Norvégia válasza Robynra.
Lassan megtalálja a saját hangját
Persze a Mistake Like You című power himnusz is erőteljes Adele-hatást mutat, de ez cseppet sem zavaró, mert Adele is annyi minden másra hasonlít. Sokkal inkább bántó a dal közepére illesztett retró hatású popmetál gitárszóló, amivel a Stranger Things nyolcvanas évek popmocskában abált szörnyét, a Vecnát is fel lehetne idegesíteni.
A korai Sigrid-felvételekhez képest a How To Let Go már organikusabb, több élő dobot és basszusgitárfutamokat tartalmaz, és „rendes” gitárt is hallunk, arról nem beszélve, hogy a Thank Me Later hangképe a The Killers idézi, szóval a fiatal művésznő következő lemeze lehet majd az igazi meglepetés.
A How To Let Go szakértelemmel előállított profi munka, a popsuliban egy haladó diszkó szeminárium, minőségi euforikus euro-pop, ami épp olyan jól szól a melegklubokban, mint a fiatalokra pozicionált kereskedelmi rádióban és a nyári tengerparti fesztiválokon.
Sok idő eltelt azóta, hogy a 2017-es Az igazság ligája soundtrackjén hallhattuk Leonard Cohen 1988-as slágerének, az Everybody Knowsnak a James Bond-szerű feldolgozását. Sigrid azóta keresi a hangját, és lassan meg is találja. Azt énekli a Mirrorban, hogy szereti, akit a tükörben lát, azaz végre kibékült magával. És ez fürdőszoba tükör, ez a tükör ezer apró darabból áll, amiket egy diszkógömbre ragasztottak.
Sigrid: How to Let Go
Universal, 38 perc, 12 szám
Rovataink a Facebookon