Nosztalgiametállal jönnek a szirének
További Stenk cikkek
- Itt a 2025-ös Coachella fellépőinek listája, először a fesztiválon a Green Day
- Van, amit sosem bocsájtunk meg magunknak
- Hová menekülsz, ha a megalázott tömegek felkelnek?
- A Linkin Park új lemeze a legfurcsább zenei élmény, amit jó ideje tapasztaltunk
- Budapestre hozza szólóprojektjét a Rammstein frontembere
Vannak olyan zenekarok, amelyek szinte képtelenek rossz albumot készíteni. Ilyen az amerikai Sleeping with Sirens is, hetedik stúdiólemezük, a Complete Collapse hozza a tőlük elvárt minőséget, bár sok újat nem mutat.
Az emonosztalgia jelenleg nagyon fut itthon és az Egyesült Államokban is. Las Vegasban például nemrég rendezték meg az eddigi legnagyobb nosztalgiabulit, a When We Were Young fesztivált, ahol olyan ikonikus zenekarok léptek fel, mint a My Chemical Romance, a Paramore és természetesen a Sleeping with Sirens is. A banda megalakulása óta a szcéna egyik kedvence, többször játszottak telt ház előtt Magyarországon, és jövő márciusban újra ellátogatnak hazánkba a Don Broco társaságában.
A Sleeping with Sirens mindig is szeretett kísérletezni, néha elmentek mainstreamebb, poposabb irányba, máskor pedig hozták a full posthardcore-os, metálos hangzást. A Complete Collapse ennek a kettősségnek az érdekes egyvelege, ami a régi rajongókat is megfogja, de közben nyit az új generáció felé. Már az album megjelenése előtt érezhető volt, hogy megint egy szinte tökéletes lemezt kapunk, hiszen az előfutárként megjelent Bloody Knuckles című dal már leszedte a fejünket. Az album tele van slágeres, fejrázós metáldalokkal, különleges kollaborációkkal és persze az énekes, Kellin Quinn elképesztő hangjával.
Quinn olyan énekes, akit ezer közül is meg lehet ismerni a hangjáról, hiszen nincs másik olyan férfi énekes, akinek ilyen magas, szinte nőies hangja lenne. Ez, amit régen nehezen fogadtak el a szcénában, mára a védjegyévé vált. Az éneklés mellett pedig kiválóan screamel is, bár meg kell jegyezni, hogy sokáig kellett tökéletesítenie mindkettőt élőben. A Complete Collapse dalai nagyon jól állnak neki, és érdekes, hogy az együttműködések nagy része női énekesekkel történt. Az újonc Charlotte Sands énekesnővel készült közös dal tipikusan a szobába bezárkózva üvöltős alkotás.
Szintén nagyot ütnek a Royal & the Serpenttel és a Dorothyval készült dalok, utóbbi énekesnő hangja elképesztően jól passzol Quinnéhez. Az Underoath nevű ismert metálbanda énekese, Spencer Chamberlain is szerepel az albumon, közös daluk, a Crosses az egyik legkeményebb a lemezen.
A Complete Collapse legerősebb dala a vezető single-ként megjelent Ctrl + Alt + Del. Mi már alig várjuk, hogy a jövő évi koncerten erre és a Bloody Knucklesre bulizzunk, reméljük, a zenekar több dalt is beválogat az albumról a setlistbe.
A lemez zárása annyira tökéletesen illeszkedik a zenekar stílusához, hogy hirtelen újra 2012-ben vagyunk tiniként, és kisírjuk a szemünket. A Grave akusztikus hangszerelése és mondanivalója a Complete Collapse hibátlan befejezése, Quinn elképesztő hangja és énektechnikája elvarázsolja a hallgatót, csakúgy, mint a kifejezetten személyes hangvételű szöveg, amely az énekes mentális küzdelmeit írja le.
Az előző, 2019-es How It Feels To Be Lost album igen magasra tette a lécet, de a zenekarnak sikerült megugrania és egy újabb remek lemezt készítenie.
Rovataink a Facebookon