Azt mondta a díva a szégyenlős fiúnak, hogy érintse meg bátran ott

Végül is miről szólt annak idején a diszkó? Részben arról, amit Kylie Minogue is megénekel a Tension című új albumának Padam Padam című dalában. Ez a klub zsúfolt, itt az ideje, hogy kivigyél innen... Tudom, hogy haza akarsz vinni, tudom, hogy le akarod venni a ruhám. Látni akarom, mi van a pólód alatt... tudom, hogy benne vagy.

Kylie Minogue karrierje a nyolcvanas évek végén kezdődött, amikor a videómagnó többet ért, mint az az 1500-as Lada, amivel a diszkóhoz szállították szombat esténként. És igen, Kylie még mindig tud olyat mondani, amitől egy retró lemezlovas zavarában leverné a sörösrekeszekre állított Jácint tévét.

Disco, disco, disco...

Kylie Minogue sosem akart többnek látszani annál, mint ami, ő a nagybetűs diszkódíva, aki sosem került a helyére, pedig mindig mindenki tudta, hogy hol keresse. Persze, a diszkókban. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy ő az első női előadó, akinek öt egymást követő évtizedben volt első helyezett albuma az Egyesült Királyságban. És már csak az a kérdés, hogy a 2020-as években is sikerül-e csúcson maradnia, mit kezd vele a TikTok-korosztály, tud-e mondani valamit azoknak, akik olyan lelkesen táncoltak 1988-ban az I Should Be So Luckyra, hogy kiesett a rózsaszín klipsz a fülükből. Szóval kinek szól 2023-ban a Tension? Lehet-e méltósággal öregedni? Ezek itt a kérdések.

Forrónadrág, forró rágógumi

Nem kellett volna-e visszavenni a tempóból és előállni a Rebekka Bakken vagy Melody Gardot hangulatait idéző füstös, jazzy-popos balladákkal? Miért kell az eurodiszkó Medveczky Ilonájának és a house-pop Ungár Anikójának lenni?

Kylie Minogue a diszkó nagy showgirlje, aki a Padam Padam című nagy nyári slágerével ismét összehozott egy brit top 10-es slágert. A Tension a művésznő tizenhatodik albuma, és bár tisztelgés a diszkógömbös bálkultúra előtt, mégsem egy afféle konceptlemezzel van dolgunk. Persze ennek egy diszkósetlist esetében amúgy sem lenne értelme.

Arról nem beszélve, hogy bár jól áll a Tensionnek az albumformátum és a különböző színű, szuvenír jellegű vinylek és műsoros kazetták, mégis úgy tűnik, hogy a dalok inkább önálló versenyszámokban állnak rajthoz a különböző digitális platformokon.

A Padam Padamot felfedezte a TikTok közönsége, miközben szentesített Pride-himnusz lett belőle, ugyanakkor sokan vannak, akik Kylie-ban a fiatal anyjukat látják. Azt persze gyorsan ki kell jelenteni, hogy nincs a lemezen egyetlen olyan hipnotikus sláger sem, mint amilyen a drámai erőt mutató Confide in Me, a new wave diszkós Can’t Get You Out Of My Head, az „arany forrónadrágos” Spinning Around, esetleg a szoftpornó Body Language. Mégsem rosszak az új dalok, megidézik a mámorítón fülledt időket, miközben kimondottan modernek is egyben. Van itt energetizáló digitális house, csipetnyi EDM, egy kis szellős szintipop is.

Magas feszültség

Itt van tehát egy 55 éves pszichedelikus szőkeség, egy mámorítóan szexi nő, akiben mégis annyi a közvetlenség, a lazaság, a kedvesség, hogy azok is meginnának vele egy Aperolt, akiknek addig a legnagyobb dobásuk egy Dosztojevszkijt és Nietzschét összehasonlító esszé volt (vö.: Nick Cave-vel közös duettjüket, a Where the Wild Roses Grow-t).

Rufus Wainwright nyilatkozta egyszer a The Guardiannek, hogy Kylie-ban többek között az a jó, hogy nem próbál kváziintellektuális kijelentéseket tenni. Persze 55 évesen már nem formálja a trendeket, inkább trendkövető, de ez is rendben van. A Hands megidézi Doja Catet, a Green Light Dua Lipát, ugyanakkor a You Still Get Me High és a Story klasszikus, nyolcvanas éveket idéző kacér retropop.

Nem harap a néni

A Tension futurisztikus lüktetésű, szakszerűen kivitelezett, népfrontos album. Szemtelenül szexi, magabiztos anyag, amelynek címadó dalában a művésznő azt mondja: Oh, érints meg ott... majdnem ott... Ne légy szégyenlős fiú... Nem harapok... Persze maga Kylie Minogue sem szégyenlős, elkészített nekünk egy forró dance-pop albumot 14 kellemesen laza és frivol klubklasszissal.

Kylie Minogue: Tension

BMG

36 perc, 14 szám

10/6